Meglépte a Fed

Olyat lépett a Fed, amit 28 éve nem: 75 bázisponttal, az 1,50-1,75%-os tartományba emelte meg az irányadó kamatláb célsávját. Ez tökéletesen megfelelt a múlt péntek óta átrendeződő piaci árazásnak. A májusi ülés alkalmával, illetve a Fed jegybankárok azóta elhangzott nyilatkozatai alapján szinte biztos volt az 50 bázispontos emelés (júniusban és júliusban egyaránt), de a májusi inflációs adat, amely további növekedést jelzett a drágulás ütemében (8,6% év/év) „kényszerű lépésre” sarkallta a központi bankot.

Jerome Powell sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a következő, júliusi ülésen elképzelhető az ezzel azonos mértékű lépés, de „nem várja, hogy az ilyen méretű emelések gyakoriak legyenek”. A Fed-elnök szerint továbbra is lehetséges a „puha landolás”, de nem lesz könnyű. A jegybankárok optimisták azzal kapcsolatban, hogy teljes mértékben megfékezhetik az inflációt. Az idei év végére a Fed PCE inflációs mutatóját 5,2%-ra becsülik, 2023 végére pedig 2,6%-ra.

A piaci árazások jelenleg további 200 bázispontos emelést áraznak az év végéig a hátralévő négy ülésen, de ezen árazások szerint a következő két ülés valamelyikén elképzelhető egy újabb 75 bázispontos szigorítás. A Fed elmondta, hogy elkötelezettek abban, hogy az inflációt visszatérítsék a központi bank 2%-os céljához.

Diane Swonk, a Grant Thornton tanácsadó cég vezető közgazdásza szerint ez egy „Volckeri-lépés”. Az 1979-1987 között elnöki tisztséget betöltő jegybankár híres arról, hogy jegybankelnökségének ideje alatt a Fed bátran, agresszíven emeltre az alapkamatot, hogy megfékezze a 70-es évek végi óriási inflációt. Swonk arra is utalt ezzel, hogy Powellék nem lesznek restek a munkanélküliség növekedése és az esetleges gazdasági visszaesés árán letörni az inflációt.

Rendkívüli ülést tartott tegnap az EKB. A nagy jelentőségű és ritka eseményhez képest meglehetősen visszafogott, és konkrétumokat nélkülöző döntés született. Bejelentették, hogy a PEPP lejáratok újra befektetéseinél rugalmasak lesznek. Lefordítva ez annyit jelent, hogy a megújításoknál majd több problémás, például olasz államkötvényt vesznek, mint azt a lejárat indokolná. Bejelentették azt is, hogy egy új eszközön kezdenek el dolgozni, ami majd a piacok töredezettsége, vagyis a kockázati felárak növekedése ellen fog hatni, de erről nem közöltek részleteket. Vagyis a rendkívüli ülésen bejelentették, hogy majd később csinálnak valamit, de még nem tudni, hogy pontosan mit is. Joggal volt csalódott a piac.

Az elemzői várakozások alapján a brit jegybank ma várhatóan 25 bázisponttal 1,25%-ra emeli az alapkamatot, azonban a határidős kamatügyletek alapján ennél nagyobb mértékű, 50 bázispontos emelés is elképzelhetőnek tűnik.

A cseh jegybank leköszönő, de a következő ülésen még szavazó alelnöke szerint a jövő heti ülésen legalább 75 bázisponttal, 6,5%-ra kell emelni az alapkamatot.

Májusban sorozatban 11. hónapja csökkentek az új autó értékesítések Európában. Az értékesítések 12,5%-kal, 948 ezer gépkocsira csökkentek. A csökkenés mértéke hasonló az idei évi 12,9%-os visszaeséshez. Legnagyobb mértékben, 21%-kal a Volkswagen csoport esett vissza.

A japán export 2022 májusában 15,8%-kal emelkedett év/év alapon az áprilisi 12,5%-os emelkedés után, és némileg alacsonyabb a 16,1%-os piaci konszenzusnál. Ezzel már 15 hónapja tart a növekedés. A Japánba irányuló import viszont 48,9%-kal emelkedett év/év alapon májusban, ami meghaladta a 43,6%-os növekedésre vonatkozó piaci várakozást és a 28,3%-os áprilisi adatot. Ez volt a legnagyobb növekedés 1980 májusa óta az erős belföldi kereslet, az emelkedő nyersanyagárak és a gyenge jen miatt. Ezzel a kereskedelmi deficit 2384,7 milliárd jenre (17,8 milliárd dollár) emelkedett az egy évvel korábbi 212,9 milliárd jenről (1,6 milliárd dollár). Az év első öt hónapját tekintve Japán 6.498,1 milliárd jen (48,4 milliárd dollár) hiányt könyvelhetett el, szemben a tavalyi év azonos időszakában mért 478,3 milliárd jen (3,56 milliárd dollár) többlettel.

Sanghajban július végéig minden hétvégén tömeges teszteléseket fognak végezni. A hétvégi tesztelés előtti héten ideiglenes lezárást rendelnek el azokban a lakónegyedekben, ahol Covid-fertőzést észlelnek.

A Hongkongi Monetáris Hatóság tegnap 25,6 milliárd hongkongi dollár (3,3 milliárd dollár) értékben vásárolta ismét a saját valutáját, miután az a rögzített árfolyamsáv határára gyengült a dollárral szemben.

Új-Zéland gazdasága váratlanul visszaesést mutatott az első negyedévben, mivel a koronavírus terjedni kezdett a lakosság körében, és a kamatlábak emelkedtek válaszul a szárnyaló inflációra. A GDP 0,2%-kal csökkent a tavalyi negyedik negyedévhez képest, szemben a várt 0,6%-os növekedéssel. Az egy évvel korábbihoz képest a gazdaság 1,2%-kal bővült, ami éppen fele a 2,4%-os várakozásnak.

Az amerikai határidős indexek mínuszban voltak ma reggel, míg az európaiak vegyes képet mutattak.