Hétfő
febr. 6.
08:00
Ipari rendelésállomány (év/év) (GE)
Időszak: dec., előző: -3.3%, várt: -11.4%
08:30
Kiskereskedelmi forgalom (év/év) (HU)
Időszak: dec., előző: 0.6%
10:00
Értékesített autók száma (UK)
Időszak: jan., előző: 18.29%
11:00
Kiskereskedelmi forgalom (év/év) (EMU)
Időszak: dec., előző: -2.8%, várt: -2.7%
Kedd
febr. 7.
ny.e.
BNP Paribas (FR)
Időszak: 2022 Q4, előző: 1.84
08:00
Ipari termelés (év/év) (GE)
Időszak: dec., előző: -0.4%, várt: -1.9%
08:30
Ipari termelés (év/év, igazított) (HU)
Időszak: dec., előző: 0.8%
12:00
Linde (GE)
Időszak: 2022 Q4, várt: 2.91
14:30
Külkereskedelmi mérleg (milliárd dollár) (US)
Időszak: dec., előző: -61.5, várt: -68.5
22:05
Qiagen (GE)
Időszak: 2022 Q4, előző: 0.51
Szerda
febr. 8.
ny.e.
Total (FR)
Időszak: 2022 Q4, előző: 2.28, várt: 2.78
08:30
Külkereskedelmi mérleg (millió euró) - előzetes (HU)
Időszak: dec., előző: -1415
11:00
Államháztartási egyenleg (év eleje óta, milliárd Ft) (HU)
Időszak: jan., előző: -4753.4
13:00
Jelzáloghitel igénylések (US)
Időszak: feb., előző: -9%
z.u.
Deutsche Börse (GE)
Időszak: 2022 Q4, előző: 1.46, várt: 1.84
z.u.
Walt Disney (US)
Időszak: 2023 Q1, előző: 0.63, várt: 0.76
Csütörtök
febr. 9.
07:00
Gépipari rendelésállomány (év/év) (JP)
Időszak: jan., előző: 0.9%
07:00
Siemens (GE)
Időszak: 2023 Q1, előző: 2.14
ny.e.
Arcelormittal (NL)
Időszak: 2022 Q4, előző: 3.75, várt: 0.26
ny.e.
AbbVie (US)
Időszak: 2022 Q4, előző: 2.48, várt: 3.52
12:00
PepsiCo (US)
Időszak: 2022 Q4, előző: 1.53, várt: 1.64
13:00
Philip Morris International (US)
Időszak: 2022 Q4, előző: 1.36, várt: 1.26
14:30
Friss munkanélküli-segély kérelmek (ezer fő/hét) (US)
Időszak: feb., előző: 183
14:30
Tartós munkanélküli-segély kérelmek (ezer fő/hét) (US)
Időszak: jan., előző: 1655
z.u.
PayPal (US)
Időszak: 2022 Q4, előző: 0.85
02:30
Fogyasztói árindex (év/év) (CHN)
Időszak: jan., előző: 1.8%, várt: 2.2%
08:00
Ipari termelés (év/év) (UK)
Időszak: dec., előző: -5.1%
08:00
Külkereskedelmi mérleg (millió font) (UK)
Időszak: dec., előző: -1802
08:00
GDP (év/év) - előzetes (UK)
Időszak: Q4, előző: 1.9%
08:30
Fogyasztói árindex (év/év) (HU)
Időszak: jan., előző: 24.5%
16:00
Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index - előzetes (US)
Időszak: feb., előző: 64.9, várt: 64.9
20:00
Költségvetési egyenleg (milliárd dollár) (US)
Időszak: jan., előző: -85.001
Vasárnap
febr. 12.

Itt jelentkezhet be korábban regisztrált Erste Market hozzáférésével.
Amennyiben korábban csak hírleveleinket kapta, és nem regisztrált, akkor hozzáférését ezen az oldalon tudja aktiválni.

SZTORI

Mi lesz veled drága forint?!

SZTORI
SZTORINagy JánosMakrogazdasági elemző2022. június 15.   09:14

Március elején, a háború okozta pánik idején közzétett írásomban amellett érveltem, hogy nincs ok különösebb ijedtségre, a magyar gazdaság fundamentumai lényegesen erősebb árfolyamot indukálnak a 400 körüli eurós szinteknél és emiatt a kurzus 360-370 körül stabilizálódhat középtávon.

Erste NetBroker
Állampapírok
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
Részletek
Erste Netbroker Állampapírok a biztonságos befektetések kedvelőinek. Részletek

A gondolatmenet mögött több tényező, illetve várakozás húzódott meg. Nevesítve a következők:

  • Az unióval folytatott viták enyhülése és a források beérkezése
  • a jegybank folytatja a monetáris szigorítást
  • a háború lezárásával javulhat a térség kockázati megítélése
  • a világgazdaság fellendülésével a magyar export is újra meglódulhat
  • a várt költségvetési konszolidáció körvonalazásra kerül
  • a régi-új kormány a jegybankkal karöltve rálép az ún. intenzív növekedési modell ösvényére

Látható, hogy nem egy és nem kettő tényezőtől lehetett várni a pozitív fordulatot, ugyanakkor a pillanatkép alapján eddig nem ebbe az irányba indultunk el. A forint az elmúlt hetekben már a régiós devizáktól is leszakadva gyengült és fokozatos, kis léptékben jutottunk el ismét tegnap a 400-as határ fölé. A pénz és tőkepiacokon ritkán érvényesül a jobb félni, mint megijedni közhely: amíg a pánik elmúlik és gyorsan normalizálódhat egy-egy árfolyam a bizonytalanság oldódásával, addig a félelem, egy lassú, megfontoltabb leépülést eredményez.

Vegyük sorra, hogyan állnak a fenti feltételek. Az áthúzott tételek árfolyamerősítő szerepe egyelőre nullára vagy minimálisra csökkent az elmúlt időszakban és eddig a többi tekintetében is kevés az előre mozdulás.

Az egyik legfontosabb tétel az uniós viszony és a források felhasználhatósága: Áprilisban elindult Magyarország ellen a jogállamisági eljárás, miközben hiába nyújtottuk be több mint egy éve a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervünket az Európai Uniónak, azt azóta sem fogadták el. Márpedig a terv uniós elfogadására szükség lenne ahhoz, hogy hazánk hozzáférjen a Helyreállítási Alap forrásaihoz, ami érdemben segíthetne abban, hogy Magyarország középtávon is fenntartható beruházás-vezérelt növekedési pályán maradjon. A növekedéstámogató szerep mellett az EU-s pénzek érdemben csökkenthetnék a gazdaság külső finanszírozási igényét, csökkentve a magyar eszközöktől elvárt kockázati prémiumot. Csak emlékeztetőül, a RRF hazánknak jutó forrásai összesen mintegy 8,5 milliárd eurót tesznek ki, míg a ”rendes” 2021-2027-es EU költségvetési periódus kohéziós forrásaiból 22,5 Mrd euró a ránk eső rész. Ráadásul az előző 2014-2020-as költségvetési ciklusból sem érkezett még meg mintegy 7 milliárd euró. Eközben a kormányzat - korábbi gyakorlatának megfelelően – az idén is előfinanszírozta az EU-s projekteket, érdemben hozzájárulva a gyors pénzforgalmi hiány-növekedéshez. A vitának tehát nem kis tétje van, ezt jól látja a piac. Jelenlegi információk év végi megállapodást vizionálnak, talán az RRF-ről már korábban is létrejöhet, így az egyik legfontosabb történet pozitív lezárására még elég sokat kell várni.

A hazai deviza az év eddig eltelt részében, nagyjából 6%-kal gyengült az euróhoz képest. Bár az év eleje még viszonylag jól indult, és alapvárakozásunk az volt, hogy a folyamatos jegybanki kamatemelések nyomán kialakuló, a forint javára szóló egyre magasabb kamatkülönbözet meghozza az eredményét, s megáll az előző évekre jellemző folyamatos nominális gyengülés. Az árfolyam képes lesz stabilizálódni, esetleg némileg felértékelődni, s az erősebb forint az átgyűrűző hatáson keresztül képes lesz fékezni az egyre magasabb importált inflációt. A félév végéhez közeledve viszont úgy tűnik, éppen az ellenkezője következett be: a nominális árfolyam alakulása inflációt fékező helyett inflációt erősítő tényezővé vált. Az elmúlt időszakban a jegybanki kommunikáció is inkább kontraproduktív volt és szignifikáns gyengülés következett be szinte minden egyes megszólalás után. A magyar deviza kamatkülönbözete egyelőre érdemi a dolláréval vagy az euróéval szemben, ugyanakkor, ha a két hete bejelentett irányvonal folytatódik, akkor ez a differencia masszívan csökkenhet az elkövetkezendő hónapokban, ami tovább fokozhatja a nyomást a forinton. Januárban az eszközvásárlási program befejeztével a kilátások és a kamatkülönbözet a forint markáns erősödését eredményezték. Most a piaci reakciók ismét félszívű szigorításként értékelik az MNB lépéseit.

Magyarországnak szinte semmi ráhatása, de sokat lendíthetne a kurzuson, ha a szomszédunkban zajló háború valamiképpen nyugvó pontra jutna. Közel négy hónappal a fegyveres konfliktus kitörése után erre meglehetősen kevés esély mutatkozik rövidtávon és az év második felében is folytatódni látszódnak a harcok, sőt egyre többen évekig elhúzódó szituációt jövendölnek.

Szintén endogén külső tényező a világgazdasági vérkeringés normalizálódása, ami jelenleg elsősorban a kínai gazdaság függvénye. Néhány hónapja úgy tűnt, hogy a nyártól látványos javulás állhat be ebben a kérdésben, de június közepén a távol-keleti országban még mindig a koronavírus-járvánnyal küzdenek. Az egyre szélesedő kínai fogyasztói társadalom ugyanakkor már nem az évtizedekkel ezelőtti fegyelmet tanúsítja, ami katalizálhatja a zéró-covid politika mielőbbi feloldását. Az év második felében e tekintetben javulnia kell a helyzetnek.

A választások után ismét jelentős parlamenti többséget szerző régi-új kormány felállásával sok politikai kockázat elülni látszott a magyar gazdaság körül. Ebbe a képbe először rögtön a voksolás után bejelentésre kerülő jogállamisági mechanizmus megindulása, majd a várt és szükségszerű költségvetési kiigazítás bejelentése rondított bele, mindkét alkalom számottevő forintgyengülést vont maga után. Bár a csomag nagyobb része papíron üdvözlendő kiadáscsökkentés lehet, a részletek nélkül sokan megkérdőjelezik az intézkedés súlyát. Ezzel szemben a kisebbnek számító bevételnövelő intézkedések kerültek a kormányzati kommunikáció fókuszába, még hozzá nem éppen piacbarát módon. Bár ettől is a forint szárnyra kapását lehetett volna várni a fentiek miatt ez is visszafelé sült el és inkább csak olaj volt a tűzre.

Végezetül a versenyképesség és termelékenység fokozásának kihívása. A jegybank már a pandémia előtt is – valódi eszköz hiányában – számos kiadvánnyal revolverezte a kormányt a fenntartható, relatíve magas növekedési sebességhez szükséges reformok hangsúlyozásával. A foglalkoztatásba bevonható munkaerő erősen fogyóban van – nagy részt az elöregedő társadalom következtében –, így ahogy azt láthattuk az elmúlt években számos esetben külföldi munkavállalók építenek fel vagy népesítenek be új beruházásokat.  Az ebben történő javulás vagy változatlan állapot el fogja dönteni az elkövetkezendő egy-két évtized konvergencia pályáját, valamint azt is, hogy az infláció miként tartható féken. Ugyanakkor az előre mozdulás nem kétnapos történet, hanem – a régi jó – strukturális változásokat igénylő folyamat (lenne).   

A fenti hatból tehát négytől várhatunk fejlődést, kedvező fordulatot, viszont az időbeli lefolyásuk és kimenetük érzékelhetően kérdéses. Ráadásul a külkereskedelmi mérlegünk egyelőre még gyorsan romlik, s az importszámlák kifizetése miatt a gazdasági szereplők emelkedő devizavételi igényekkel jelentkeznek. Az árfolyamban számos fiskális, monetáris vagy éppen tőkepiaci tényező csapódik le, nem beszélve az importált infláció fontosságáról. Például a hatósági árak (rezsi, üzemanyag, kamatok, élelmiszerek) és a szektorális különadók fenntartása sem ébreszt túl sok bizalmat a magyar gazdaság számára elengedhetetlen külföldi tőkében. És talán ebből a szempontból a legfontosabb a forint helyzete, mert – mint befektetés is – tükrözi a belső és külső gazdasági szereplők bizalmát a magyar gazdaság jelenében és jövőképében. Ez a bizalom – háború ide vagy oda – most megingani látszik a jelek szerint: bár a forintot évtizedes gyengülés jellemzi, korábban öt év kellett olyan szintű leértékelődéshez, mint most kevesebb mint fél esztendő. Azt tapasztalhatjuk, hogy a gazdaságpolitika is a külső tényezők javulásától várja, hogy a helyzet jobbra fordul, de hogy mikor és hogy ez mire lesz elég, az meglehetősen bizonytalan. Mindezek eredőjeként, amennyiben a fentiek pozitívan alakulnak, továbbra is számíthatunk a forint visszaerősödésére (az ezzel kapcsolatos várakozásunk 375-380 körülire emelkedett), de hosszú távon – ahogy az elmúlt egy évtizedben – utána eddig egy kicsit mindig lejjebb csúsztunk.

Nagy János, Nyeste Orsolya

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: Getty Images

Higgy magadban és indíts Erste Future befektetést!

Már havi 20 000 forinttól!

Kereskedjen mobilon is!

A NetBrokerGO applikációval akár útközben is elérheti a részvénypiacokat!
PODCAST

Kamatemelési kényszer a magas energiaárak árnyékában

Este a FED vélhetően folytatja majd a kamatemelését és 4,5 – 4,75 százalék közötti sávba emelheti az alaprátáját. 25 bázisponttal emelhetnek majd...

Az Erste Befektetési Zrt. (székhelye: 1138 Bp., Népfürdő utca 24-26., 8. emelet; "az Erste") EZEN oldalon található adatkezelési tájékoztató ismeretében, a "Mentés" gomb megnyomásával egyértelműen és kifejezetten hozzájárulok ahhoz, hogy az Erste a jelen regisztráció során megadott valamennyi személyes adatomat kezelje abból a célból, hogy az Erste Befektetési Zrt. részemre az általa nyújtott befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdasági reklámot közvetlen üzletszerzés módszerével küldjön, az adatkezelési tájékoztatóban foglalt időtartamig.

A "Mentés" gombra való kattintással továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy az Erste Befektetési Zrt. az Erste Bank Hungary Zrt. (1138 Bp., Népfürdő utca 24-26.; a „Bank”) részére a jelen regisztráció során megadott valamennyi személyes adatomat továbbítsa annak érdekében, hogy a Bank részemre az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdasági reklámot közvetlen üzletszerzés módszerével küldjön a Bankoldalon található adatkezelési tájékoztatójában foglaltak szerint az ott meghatározott időtartam alatt.

Erste tájékoztatását elfogadom, miszerint Erste a személyes adataimnak feldolgozásával az Idealap Kft.-t bízta meg adatfeldolgozási szerződés keretében.

Ezen felül tudomásul veszem, hogy jelen hozzájárulásomat akár az info@ersteinvestment.hu címre küldött nyilatkozatommal, akár a 06-1-2355-151 telefonszámon az Erste ügyfélszolgálatán, akár személyesen bármelyik Erste bankfiókban bármikor korlátozás és indokolás nélkül visszavonhatom.

Rendben

Elfogadom
Jelen weboldal használatával hozzájárul a cookie-k használatához. Bővebben itt