Újabb válaszút előtt állhat a Fed

A hét legnagyobb és legfontosabb eseménye a Fed kamatdöntése lesz. Az amerikai jegybank nincs könnyű helyzetben a pénteken megjelent inflációs adat után, mely szerint májusban éves szinten 8,6%-kal nőttek az árak a korábbi és a várt 8,3%-kal szemben. A piac nagyon befeszült, és amíg csütörtökön még összesen 200 bázispontnyi kamatemelést áraztak az év végéig, ez ma már 250 bázispont. Egyes elemzőket és befektetőket az sem lepné meg, ha a két nyári kamatdöntő ülés egyikén szóba kerülne a 75 bázispontos emelés. Jerome Powell Fed elnök egyre nehezebb helyzetben találja magát, miután egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az infláció megfékezése nem oldható meg a gazdaság recesszióba taszítása nélkül. A frissített dot-plot illetve a gazdasági előrejelzések szintén izgalmasak lehetnek a piac számára.

A meglepetést okozó inflációs adatot többen is kommentálták, az Egyesült Államok korábbi pénzügyminisztere a recessziót említette meg, melynek esélye szerinte jelentősen megnőtt a következő két évet figyelembe véve. Ben Bernanke, szintén korábbi pénzügyminiszter szerint a „puha landoláshoz” az ellátás-láncok mihamarabbi olajozott működése szükséges, Mohamed El-Erian közgazdász nem tartja elképzelhetetlennek az árak további növekedését, és ezzel a recesszió nagyobb valószínűségét.

Joe Biden elnök még nem döntött arról, hogy elutazik-e Szaúd-Arábiába. Ha mégis létrejön a találkozó, akkor valószínű, hogy az energián kívül másról, például a regionális biztonságról is lehet szó.

A francia parlamenti választás tegnap tartott első fordulója alapján veszélybe kerülhet Emmanuel Macron stabil parlamenti támogatottsága és ezzel együtt reformtervei is, például a nyugdíjkorhatár emelése és az adók csökkentése. A becslések alapján pártja 262-301 helyet szerezhet a parlamentben, miközben a többséghez 289 parlamenti képviselőre van szükség. A második legnagyobb, és egyúttal sokat előre törő párt a Jean-Luc Melenchon által vezetett baloldal lehet. A második fordulót jövő hétvégén tartják.

Az orosz jegybank a várt 100 bázispontnál is nagyobb mértékben, 150 bázisponttal csökkentette pénteken az alapkamatot. Ezzel a háború kitörése előtti 9,5%-os kamatszint állt vissza. A jegybank jelezte, hogy a következő üléseken újabb kamatvágások jöhetnek.

Ursula von der Leyen a hétvégén Ukrajnába látogatott, ahol Zelenszkij elnökkel folytatott egyeztetéseket.

Kína visszavonta a Covid-korlátozások enyhítésére vonatkozó terveit. A hatóságok elhalasztották a pekingi iskolák többségének mára tervezett újranyitását, Sanghaj legtöbb kerületében pedig megtiltották az éttermekben a helyben fogyasztást. Hongkong már a második napja több mint 800 új fertőzést jelentett, de a városállam hatóságai egyelőre nem vezettek be szigorúbb intézkedéseket.

A japán irányadó 10 éves államkötvények hozama a Bank of Japan által meghatározott 0,25%-os felső határ fölé, 0,255%-ra emelkedett, ami a legmagasabb érték 2016 januárja óta, mióta a jegybank bevezette a negatív kamatpolitikát. A BoJ május óta minden nap korlátlan fix kamatozású kötvényvásárlást hajt végre, hogy a 10 éves hozam ne emelkedjen 0,25%-fölé. A jegybank a korábban tervezetten felül kedden 500 milliárd jen (3,7 milliárd dollár) értékben vásárol 5 és 10 év közötti hátralévő futamidejű államkötvényeket.

Észak-Korea tegnap reggel több tüzérségi lövést adott le a dél-koreai hadsereg szerint. A déliek az esetleges további provokációk miatt emelt szintű készültséget rendeltek el, miközben szoros együttműködést tartanak fenn az Egyesült Államokkal.

Mínuszban voltak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek is.