Az infláció továbbra is kockázat Lassuló gazdasági növekedésről értekezik a Fed az évente nyolcszor megjelenő, gazdasági kondíciókat áttekintő Bézs könyvében. A gyengébb növekedési...
Lassuló gazdasági növekedésről értekezik a Fed az évente nyolcszor megjelenő, gazdasági kondíciókat áttekintő Bézs könyvében. A gyengébb növekedési előrejelzések mellett azonban az infláció továbbra is komoly kockázatot jelenthet.
James Bullard, az egyik leginkább héja Fed jegybankár továbbra is agresszív kamatemeléseket szeretne látni, mert szerinte csak így lehet az árakat lenyomni. Mary Daly pedig azt mondta, hogy biztos benne, hogy a Fed képes lesz megtenni azt, amit meg kell az infláció letörése érdekében.
Több befektető is elégedetlenségét fejezte ki a gazdasági kilátásokkal, illetve a részvénypiaccal kapcsolatban. A JPMorgan vezérigazgatója, Jamie Dimon szerint a Fed szigorítása és az ukrán-orosz háború nehéz helyzetbe fogja sodorni az USA-t. Dimon-nak nem tetszik, hogy a lassuló gazdasági helyzetre az amerikai kormányzat jelentős fiskális stimulussal reagál. Szerinte az a nagy mennyiségű „ingyen pénz”, amit többek között a járvány alatt is a gazdaságra öntöttek, az egyik okozója a jelenlegi bizonytalan helyzetnek. A szintén JPMorgan-es Marko Kolanovic továbbra is optimista, és szerinte az S&P500 már beárazta az inflációt, és jöhet a visszazárkózás. Howard Marks, az Oaktree társalapítója szerint a túlzott optimizmus miatti buborék leeresztése a mostani visszaesés oka a piacokon. Kewsong Lee, a Carlyle vezérigazgatója pedig örül annak, hogy a részvénypiac visszatért az értékalapú szemlélethez.
A Biden-adminisztráció egyre bizonytalanabb azzal kapcsolatban, hogy meddig lehet szigorítani az oroszok ellen bevezetett szankciókat, ugyanis azok instabilitást okoznak a világgazdaságban.
Az osztrák és a holland jegybankár után már a Deutsche Bank is úgy látja, hogy 50 bázispontos kamatemelésre lenne szükség a júliusi EKB ülés alkalmával. Eddig az elemzői konszenzus elég egységes volt a 25 bázispontos várakozással, ezt törte meg most a Deutsche Bank.
Ma is tovább folytatódnak az egyeztetések a 6. orosz szankciós csomagról. Az egyik újból előtérbe kerülő vitás pont az orosz olajból előállított finomított termékek exportja, ami alól Magyarország (a MOL) kivételt kér. Ez a mentesség egyébként a környező országok ellátásbiztonsága szempontjából is fontos lenne.
Horvátországban jöhet az euró. Az EKB megállapította, hogy Horvátország teljesítette az Eurózóna csatlakozási feltételeit és az Európai Bizottság is támogatja az euró bevezetését. Ezzel formálisan is eldőlt, hogy jövő év elejétől Horvátország is bevezetheti az eurót.
Az EU megállapodott Lengyelországgal a járvány utáni gazdasági helyreállítási támogatás felhasználásról. A megállapodás fontos mérföldkő, de az egyéb viták miatt Lengyelország egyelőre még nem fér hozzá a 35,4 milliárd eurós támogatáshoz.
A befektetők szerint több éven keresztül is 5% alatt maradhat a GDP növekedési üteme Kínában. Pozitívumként említik meg ugyanakkor az ázsiai szuperhatalom zöld energiáért tett erőfeszítéseit.
Az óriási kínai piac húzhatja le a világ telefoneladásait, ugyanis az elemzők jelentős, 11,5%-os visszaesést várnak idén az ázsiai országban. A zsugorodás oka elsősorban a szigorú lezárások, amik egyszerre csökkentették a termelést és a keresletet is Kínában. A teljes világot tekintve nagyjából 3,5%-os visszaesést becsülnek. A kínainál nagyobb visszaesés csak az éppen háborúzó kelet-európai régióban várható.
A Yomiuri értesülései szerint Japánban a jelenlegi 930 jenről (7,16 dollár) 1000 jenre (7,70 dollár) emelnék 2025-re a minimál órabért.
Miután Koreában, Indiában, a Fülöp-szigeteken és Új-Zélandon is kamatot emelt a jegybank, megnőtt a befektetők várakozása az ázsiai régió további monetáris szigorításával kapcsolatban.
Az európai határidős indexek pluszban voltak ma reggel, míg az amerikaiak alig változtak.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
