Lagarde felvázolta a következő hónap lépéseit

Christine Lagarde tegnapi nyilatkozata alapján a harmadik negyedévben véget érhet a negatív betéti kamatok korszaka, és lényegében kijelentette, hogy az eszközvásárlási program is véget ér júliusban. Ezzel azt üzente, hogy júliusban és szeptemberben is 25-25 bázispontos kamatemelés várható. Meglehetősen pontos tájékoztatást adott tehát a jegybank várható lépéseiről, egyúttal burkoltan, de ismét cáfolta azt, hogy júliusban 50 bázisponttal emelné meg az alapkamatot az EKB.

Francois Villeroy de Galhau francia jegybankelnök tegnapi, a davosi Világgazdasági Fórumon elhangzott nyilatkozatában a gyenge euró inflációt növelő hatásait is szóba hozta. Ez akár egyfajta verbális intervencióként is értelmezhető, hiszen az infláció letörése érdekében az EKB-nak erősebb euróra van szüksége.

A Financial Times értesülései szerint a brit pénzügyminisztérium megkezdte az energetikai cégek extraprofitjára kivetendő különadó bevezetésének kidolgozását. Ez az áramtermelőket illetve az olaj- és gázcégeket érintené.

Esther George kansas-i Fed elnök nem mondott újat azzal, hogy augusztusra (vagyis a júniusi és a júliusi kamatdöntés után) 2,0%-os alapkamatot vár a központi banktól. Ez további 100 bázispontos emelést jelentene. Az azután következő időszakra is szigorítást lát, ám annak mértéke kevésbe egyértelmű, és az infláció alakulásán múlhat.

George san franciscói kollégája, Mary Daly nem vár recessziót, míg az atlantai Raphael Bostic kissé megkavarta az eddig többnyire ugyanazt kommunikáló központi banki „rendet”. Bostic is két, egyenként 50 bázispontos emelést vár a nyáron, de ő el tudja képzelni, hogy szeptemberben szünet következik a szigorító ciklusban. Szerinte ugyanis érdemes lenne egy rövid időre figyelni a piac és az árszínvonal mozgására, mottója: „megfigyelni és alkalmazkodni”.

Érezhető feszültséget okozott az USA és Kína között Joe Biden kijelentése Tajvanról, mely szerint az Amerikai Egyesült Államok készen áll katonai segítséget nyújtani a magát függetlennek tartó, hivatalosan Kínához tartozó állam megvédéséhez, ha Kína támadást indítana. A Fehér Ház később hűtötte a hangulatot és közleményében az Ukrajnához hasonló fegyvertámogatásról nyilatkozott.

Kína újabb gazdaságösztönző intézkedéseket jelentett be, többek között 140 milliárd jüan (21 milliárd dollár) értékű adókedvezményt és 300 milliárd jüan (45 milliárd dollár) vasútépítési kötvényt. Ezzel a kormány által idénre tervezett adócsökkentés 2640 milliárd jüanra (396 milliárd dollár) emelkedik.

A UBS a korábbi 4,2%-ról 3%-ra, a JPMorgan pedig 4,3%-ról 3,7%-ra rontotta a kínai gazdasági növekedésre vonatkozó idei előrejelzését, miután áprilisban a Covid miatti korlátozások összeroppantották a gazdasági tevékenységet.

A japán Jibun Bank összesített beszerzési menedzser-indexe 2022 májusában öt hónapos csúcsra, 51,4-re emelkedett az egy hónappal korábbi 51,1-ről. Ezen belül a szolgáltatási aktivitás öt hónapja a legnagyobb mértékben, 51,7-re nőtt a múlt havi 50,7-es érték után, míg a feldolgozóipari index tavaly december óta a legalacsonyabb értékre, 53,2-re esett az áprilisi 53,5 után.

Az amerikai, indiai, japán és ausztrál négyoldalú együttműködés (Quad) ülésén Joe Biden arról beszélt, hogy sok tennivalójuk van az indiai-csendes-óceáni térség békéjének megőrzése érdekében. Az amerikai elnök üdvözölte a már meglévő együttműködést, többek között az 5G ellátási láncok terén. A négy ország kezdeményezést jelentett be az illegális halászat visszaszorítására, mivel a kínai hajók egyre nagyobb aggodalomra adnak okot. Anthony Albanese frissen megválasztott ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy országa új célt tűzött ki, melynek értelmében 2030-ig 43%-kal tervezik csökkenteni a károsanyag kibocsátást.

Mínuszban voltak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek. is.