A Target bezúzta a piacokat

Tegnap jelentett a Target, és a Walmart után ez a cég is negatív meglepetéssel szolgált. A várakozásokat majdnem 30, az előző évi eredményt pedig közel 50 százalékkal múlta alul az eredmény. Az ok a növekvő költségekben keresendő. A munkaerő költségek emelkedése mellett az üzemanyagárak és a növekvő raktárkészletek is sújtották a céget, s ez így volt a Walmart-nál is. A szállítmányok már nem ’just-in-time’, hanem hol előbb, hol később érkeznek, így növekednek a raktározási és a finanszírozási költségek is, ráadásul emelkedő kamatkörnyezetben. Mindeközben a vásárlók a dráguló árak mellett nem nagyon akarják megvenni a tartós fogyasztási cikkeket, de a mindennapi élethez fontos cikkek továbbra is jól fogynak, s nem meglepő módon az utazáshoz kapcsolódó áruk forgalma is növekszik. A fogyasztás ilyen jellegű visszaesése, átrendeződése pedig sokkolta a befektetőket. Ugyanis előrevetíti azt, hogy az emelkedő költségek már nem igen háríthatók át a vásárlókra, annak ellenére sem, hogy alapvetően nincsenek anyagi gondjaik.

Mindez különben összhangban van azzal, hogy mintha az infláció a fordulópont környékén lenne az Egyesült Államokban. Nem csak, hogy csökkent az inflációs mutató, hanem Powell is arra utalt, hogy mivel a Fed az inflációs folyamatok mögött kullog, ezért addig emelik az kamatot, amíg fordulatot nem látnak. (Megjegyzés: A jegybankok előre néznek, s az egy év múlva várható inflációhoz szokták illeszteni a monetáris politikát. Ezért általában még az infláció emelkedése előtt elkezdik emelni a kamatokat, s az infláció tetőzése előtt abbahagyják azt.) Ennek folyamodványa az is, hogy a piac elkezdte kiárazni a júliusi 50 bázispontos kamatemelést. Pedig mindenki meg volt győződve, hogy még kétszer 50 bázispont jön, s aztán lassulhat a kamatemelés mértéke. Szóval még az idén előfordulhat, hogy maguk a vásárlók, a „vásárlói öntudat” fékezi meg az inflációs folyamtokat. Vagy legalábbis komoly szerepet játszik abban. Ez hatalmas fordulat a 2008-as válság előtti „carpe diem” szemlélethez képest, ami az amerikai fogyasztót jellemezte, ráadásul a rossz értelemben. A válság után inkább takarékoskodni, megtakarítani kezdtek, ami lenyomta az inflációt. Most a takarékosság új formája jelent meg, a „carpe diem” jó értelemben vett alkalmazása. Nem az „élj a mának”, hanem az „éld meg a mát” típusú habitus jött el! Csak arra költök, amire tényleg szükségem van ahhoz, hogy jól érezzem magam. Lehet, hogy az igényeket már nem lehet úgy felsrófolni, mint korábban? Nem biztos, hogy kell az új TV, vagy nem is kell egyáltalán TV, vagy éppen a nagy kocsi, s lehetne folytatni a sort. Ezt a hozzálást egyre inkább látjuk a most felnővő nemzedékekben, s a Target végül is a fiatalabbak boltja.

Szóval esünk. A DAX megint átesett a 13.860-as szinten, ami már lassan nem is lesz az. A BUX is gyengélkedik, miközben az elmúlt napokban száguldó Richter továbbra is jól tartja magát. Teljesen olyan, mintha hírre készülne a piac. Legalábbis azon túlmenően, hogy szerintünk nagyon olcsó a részvény, hiszen a háború, a világgazdasági események egyelőre nem érintették meg jelentősen a céget, de közben nagyot esett az árfolyam. Ilyen hírt pedig egy komolyabbat ismerünk, a cariprazine MDD-re való kiterjesztésének amerikai engedélyezését, amit év végéig várunk az amerikai gyógyszerfelügyelettől. Mivel már korábban befogadták a kiterjesztési kérelmet, akár előbb is jöhet az engedély, ami persze meglepő lenne.

Európában délutánra fokozatosan romlott el a hangulat. Végül a FTSE100 1,1%-ot, a DAX 1,3%-ot, az EuroStoxx50 pedig 1,4%-ot esett. Elsősorban a fogyasztási cikkek gyártói és az IT esett Európában, miközben a közmű és energetikai cégek enyhe emelkedést tudtak felmutatni.

Amerikában viszont a kezdetektől rossz volt a hangulat és nap végére jelentős mínuszok gyűltek össze. A Dow 3,6%-ot, az S&P 4%-ot, a Nasdaq 4,7%-ot esett. Amerikában már minden szektor csökkent, a legnagyobbat itt is az IT és a fogyasztási cikk gyártók estek, utóbbiak átlagban több, mint 6%-ot zuhantak.

Ázsiára is átragadt a negatív hangulat, a CSI300 0,4%-ot, a Nikkei 1,9%-ot, a Hang Seng pedig 2,8%-ot esett.

Az osztalék mértéke 430,4 forint részvényenként. A kifizetés 2022. május 30-án kezdődik.

A Cisco tegnap zárás után tette közzé 2022-es harmadik pénzügyi negyedévének jelentését. A bevétel éves szinten mindössze 0,2%-kal, 12,84 milliárd dollárra nőtt, ami elmarad az elemzők 13,34 milliárdos becslésétől. Főleg az egyéb termékek eladási számai maradtak el a várttól. Az egy részvényre jutó eredmény 87 cent lett, ami 1 centtel magasabb a Bloomberg konszenzusnál. A vállalat a 3,29-3,37 dolláros intervallumba rontotta az idei évre vonatkozó EPS várakozását, ami elmarad az elemzők 3,44 dolláros becslésétől. A Cisco szerint a következő negyedévben éves alapon csökkenni fog a bevétel, elsősorban a kínai lezárások és a Kelet-Európában zajló háború miatt. A részvény közel 13%-ot zuhant, és más networking papírokat is magával rántott.

A csődöt jelentő Sunac China Holdings öt legnagyobb dollár kötvényese között van a Blackrock és a UBS is. Előbbinek 317 millió, utóbbinak 212 millió dolláros kitettsége van a kínai ingatlanfejlesztő vállalatban.

Lemondott az Under Armour vezérigazgatói posztjáról Patrik Frisk, aki két évet töltött a sportszergyártó élén. Döntését azzal indokolta, hogy a gyenge negyedéves jelentés után beszakadt a részvény árfolyama, s ennek felelősségét magára vállalta.

Tegnap tovább tudott erősödni a forint. Az unióval zajló konfliktusok mielőbbi megoldásában bízhatnak a befektetők Navracsics Tibor miniszteri kinevezésével. A mostani elgondolások szerint ez az év második felében történhet meg. Az MNB nem változtatott az egyhetes betéti kamaton, így az továbbra is 6,45%-on áll. Ma délelőtt 384 körül mozog a kurzus az euróval és 366-on a dollárral szemben.

A nemzetközi devizapiacon tegnap 1%-ot erősödött a dollár, és ismét 1,05 alatt járt az EURUSD kurzusa. Ma délelőtt 1,049 közelében jegyezték a dollárt az euróval szemben. Egyre szélesebb körből hallható, hogy többséget kaphat egy 25 bázispontos júliusi kamatemelés. Ez a várakozás fékezi a dollár erősödését.

A WTI 108, a Brent 110,7 dollár volt a júliusi határidőre, míg az Ural 81,6 dollárig süllyedt. A piac ismét aggódni kezdett a globális növekedéssel kapcsolatban, mivel a Fed agresszív kamatemelések sorát akarja végrehajtani. Közben több kínai városból is növekvő számú covid fertőzésről adtak számot, de Sanghaj lassan újra ébred. A világ aggódik a csökkenő finomított termék készletek miatt is: az USA benzin kereslete a rekord árak ellenére sem gyengül. Az amerikai finomítók gyakorlatilag teljes kapacitás kihasználtság mellett termelnek. A készletszint globálisan is alacsony.

Az arany 1.813 dollár volt ma reggel a piacon. A következő hetekben a Fed agresszív monetáris politikája lesz a meghatározó a legtöbb szakértő szerint. Az amerikai jegybank 50 bázispontos lépésekkel szeretne kamatot emelni, ami akár recessziót is okozhat. A chicagói Fed elnök, Charles Evans szerint a semleges szint fölé kell egy kicsit emelni a kamatokat, hogy az inflációs várakozásokat letörje a jegybank. Az aranyat ugyanakkor segíthetik a geopolitikai és gazdasági feszültségek, melyek egyre sűrűbben köszönhetnek be a lassuló gazdasági aktivitás miatt.