A héten ismét megközelítette a 40.000 pontos értéket a BUX, miközben év elején még 55.000 pont környékén is volt az index. Ezzel a helyzet nem sokkal fényesebb, mint az ukrán háború kitörése után, március elején, amikor 38.000 pont környékére esett az index. De mi okozza ezt a mértékű csökkenést? Tényleg ennyit romlott a társaságok profitkilátása?
A rövid válasz az, hogy nem. Magyarországon, de globálisan sem a profitkilátások visszaesése a fő probléma. Sőt, az S&P500 és a DAX esetében is javultak év elejéhez képest a profitkilátások idénre és jövőre egyaránt, és itthon sem romlottak. A megoldás kulcsát máshol kell keresni. A részvénypiacok esését határozottan az értékeltség (P/E) visszaesése okozta.
E mögött az egyik fontos tényező a magyar állampapírhozamok emelkedése, és ezen keresztül a diszkontfaktorok emelkedése. A hazai 10 éves hozamok az év eleji 2%-ról 7,5%-ra emelkedtek, ami önmagában egy jelentősen megváltozó befektetési környezetet teremt.
A másik ok pedig a rengeteg bizonytalansági tényező a magyar részvénypiac kapcsán. Az orosz-ukrán kitettségek globálisan is bizonytalanságot jelentenek, de közel sem mindegy, hogy ez mennyire hat a vállalatokra. És itthon a három legnagyobb blue-chip részvényre közvetlenül vagy közvetve jelentős hatással van. Az OTP Oroszországban a menni vagy maradni kérdéssel nézz szembe, míg Ukrajnában a további céltartalékolás jelent számára kockázatot. A MOL az olcsó orosz olajnak köszönhetően kegyelmi állapotban van, rendkívüli profitábilitással, de vajon meddig? És mikor jön az orosz olajról való leválás kapcsán szükséges beruházási szükséglet? És akkor a szabályozói oldalról még nem is beszéltünk, hogy meddig tart a benzinár stop, vagy a bankok esetében a kamatstop? És jön-e, és ha igen, kikre, mikor és milyen mértékben a különadó? A Richter még úgy is viszonylag jó helyzetben van, hogy Ukrajnában felfüggesztette az értékesítést, bár ez nem volt jelentős a cégcsoport méretéhez képest. Rengeteg fontos bizonytalansági tényező, amivel az elemzők nem tudnak számolni, hisz ők sem tudják rá a válaszokat, így a profitvárakozásokban meg sem jelennek. De a befektetők félnek tőlük, emiatt a nagyfokú bizonytalanság miatt pedig megnövelt kockázati felárat alkalmaznak a magyar részvénybefektetéseik során. Ennek eredményeként pedig azt látjuk, hogy a magyar részvénypiac olcsó, hiszen 6-os P/E alatt forog, ami fele a német DAX indexnek, és kevesebb, mint harmada az amerikai S&P 500 értékeltségének, mégsem keresett a magyar részvénypiac.
A cikk első alkalommal a Világgazdaság nyomtatott számában jelent meg 2022.05.12-én.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: GettyImages
a magyar, az amerikai, az osztrák
és a német piacokon.
