50 bázisponttal emelt a Fed

A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal emelte alapkamatot a Fed, és a következő döntéskor is ugyanekkora méretű változtatás várható. A jegybank mérlegének leépítése júniusban összesen 47,5 milliárd dolláros lesz, majd ennek üteme három hónap alatt a duplájára, a korábban belengetett 95 milliárd dolláros „sebességre” nő. Ebből 60 milliárd államkötvény eladás, 35 milliárd pedig jelzálog-alapú eszközeladás lenne. A piac a következő három kamatdöntésre összesen 150, míg az év végéig összesen 200 bázispontos emelést áraz.

Jerome Powell Fed elnök sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a 75 bázispontos emelésnek kicsi az esélye, ami felpezsdítette a részvénypiacokat, és gyengítette a dollárt. A központi bank elnöke kiemelte, hogy a Fed eltökélt az infláció visszaszorításában és nem fog félni a „semlegesnél” magasabb szintre való emeléstől.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Janet Yellen stabil növekedést vár az amerikai gazdaságtól, és szerinte ugyan a Fed-nek „ügyesnek és szerencsésnek” kell lennie, de megoldható, hogy ne kapjon nagy ütést a gazdaság.

A New York Times jelentése szerint amerikai hírszerzés nagy szerepet játszhatott abban, hogy az ukránoknak az utóbbi napokban több orosz tábornokot is sikerült kiiktatni. Ukrajna állítása szerint a háború folyamán eddig 12 tábornokot sikerült semlegesíteniük.

Tegnap az EU bemutatta a 6. szankciós javaslatcsomagot. Ennek legjelentősebb eleme az orosz olajra és olajtermékekre vonatkozó embargó lenne. Erre 6, illetve 12 hónapos határidővel kerülne sor. Egyes nem hivatalos információk szerint Magyarország és Szlovákia 2023 végégig mentességet kapna, azonban a magyar kormány így sem tartja elfogadhatónak, így vétózni fog.

Emellett további orosz bankokat is szankcionálnának. A legnagyobb orosz bankot, a Sberbankot is lekapcsolnák a Swift hálózatról. Bővítenék a szankcióval sújtott orosz személyek listáját, és az orosz állampolgárok nem vásárolhatnának ingatlant az EU-ban. További szolgáltatások (pl. tanácsadás, könyvelés, hajózáshoz kapcsolódó szolgáltatások, biztosítás nyújtása) Oroszországba irányuló exportját tiltaná be az EU. A javaslatcsomag a belarusz kálium-karbonát (potash) behozatalát is megtiltaná, ami a műtrágyagyártás egyik fontos alapanyaga.

A brit jegybank ma várhatóan 25 bázisponttal 1%-ra, és ezzel 13 éves csúcsra emelheti az alapkamatot. A Fed-hez hasonlóan a jegybanki mérlegfőösszeg leépítése is terítékre kerülhet a mai kamatdöntő ülésen.

A kamatemelés mellett teheti le ma a voksát a cseh és a lengyel jegybank is. Csehországban 50 bázisponttal 5,5%-ra, Lengyelországban pedig 100 bázisponttal, szintén 5,5%-ra emelhetik a kamatot.

A vártnál gyengébben alakult áprilisban a német gépipari rendelésállomány. Év/év összehasonlításban a várt 0,7% helyett 3,1% volt a csökkenés, ami a német gazdaság gyenge teljesítményére utalhat.

A kínai feldolgozóipari beszerzési menedzser index a Caixin felmérése szerint áprilisban 26 hónapos mélypontra, 46-ra esett a márciusi 48,1-es értékről, a 47-es piaci előrejelzést is alulmúlva. Mind a termelés, mind az új megrendelések meredek ütemben csökkentek. A szolgáltatóipari beszerzési menedzser index is nagyot esett, az előző havi 42 pontról 36,3-ra. A romló adatokért a koronavírus megfékezése miatt elrendelt szigorú korlátozások okolhatók. Az összetett érték így 37,2 lett a korábbi 43,9 után, ami a legmeredekebb esés a koronavírus első hónapjai óta.

A hongkongi monetáris hatóság az amerikai jegybank lépését lekövetve 50 bázisponttal 1,25 százalékra emelte irányadó kamatlábát. A városállam monetáris politikája a Fed-del együtt mozog, mivel a hongkongi dollár az amerikai valutához van kötve. A Fed jegybanki szigorítása nyomást gyakorol Hongkongra, mivel akkor is kénytelen emelni a kamatlábakat, amikor gazdaságát a járvány miatti korlátozások és a kereskedelmi zavarok eleve érzékenyen érintik.

Az amerikai határidős indexek alig változtak tegnaphoz képest, míg az európaiak határozott pluszban voltak ma reggel.