Kihívásokkal teli időszak elé néz a világgazdaság idén, ráadásul a háború kitörése tovább emelte a korábban is meglévő kockázatokat. Az orosz invázióra a nyugati országok szankciókkal felelnek, viszont ezeknek, valamint a fegyveres konfliktusoknak a kihatásai egyelőre megjósolhatatlanok. Visszafogottabb növekedésre, megemelkedett inflációs nyomásra és elnyúlóan magasabb kamatkörnyezetre számíthatunk.
Összefoglaló
Az idei év kezdetén az emelkedő energia- és nyersanyagárak következtében fellépő magas infláció, valamint a konjunktúra lassulása közepette szigorodó monetáris kondíciók jelentették a legnagyobb kihívást. Februárban az orosz-ukrán háború kitörésével a lassuló konjunktúra és a megemelkedett globális infláció által övezett gazdasági környezetbe még egy extra kockázatot okozó tényező lépett be, tovább fokozva mind az árdinamikát, mind a lassulás mértékét. Az orosz-ukrán háború első két hónapját követően továbbra is bizonytalan mind a háború kimenetele, mind az esetlegesen fennmaradó kereskedelmi szankciók halmaza, mind pedig a konfliktus egzakt gazdasági kihatásai. Mindeközben Kínában a járvány újból erőre kapott, s emiatt ismét városokat zárnak le, sok millió ember mozgását korlátozva. A kínai zéró Covid stratégia fennmaradásának számottevő fékező hatása lehet a globális gazdasági növekedésre az év első felében.
A koronavírus-járvány okozta alacsony bázisnak is betudhatóan 2021-ben éves szinten 7,1%-kal nőtt a magyar gazdaság. Az év végén még gyorsult is a növekedés: s az utolsó negyedévben 7,1%-kal nőtt a bruttó hazai termék éves összevetésben. Az év elején folytatódhatott dinamizmus, ugyanakkor a háború negatív hatásai, a költségvetés szükségszerű kiigazítása, valamint az előbb felsorolt külpiaci nehézségek árnyékot vethetnek az idei bővülésre. Emellett az infláció is masszívan gyorsult, s egyelőre csak a kontroll alatt tartott hatósági árak tartják 10% alatt a drágulás éves mértékét.
A jegybank az idei év eddig eltelt részében tovább folytatta maratoni küzdelmét az infláció ellen. Az infláció gyorsulása miatt a korábbinál nagyobb sebességre kapcsoltak: először 50, majd 100 bázispontos alapkamat emelésekkel próbálták horgonyozni az inflációs várakozásokat. Eközben az effektív kamatokat meghatározó egyhetes betéti ráta is emelkedett, melyet a forint gyengülése miatt volt, hogy a jegybank havonta többször is emelni kényszerült. Az elkövetkező hónapokban mind az alapkamat, mind az egyhetes betéti kamat tovább nő majd. Várakozásunk szerint a két kamatláb a nyáron kerülhet egy szintre, s a tetőzés szerintünk 7% fölött fog bekövetkezni, így az effektív rövid oldali kamatok is ennek megfelelően emelkedhetnek tovább. Az infláció nyárra várt tetőzését követően magas szinten stabilizálódhatnak mind a rövid, mind a hosszú oldali hozamok. Feltéve, hogy az infláció mérséklődik és kockázati étvágy javul, a jövő év óvatos kamatcsökkentéseket hozhat.
a biztonságos befektetések
kedvelőinek.
