Már megint, gáz van babám?

Megint sikerült borzolni a kedélyeket. Az oroszok megszüntették a gázszállítást Lengyelországba és Bulgáriába. Elsőre talán meglepő a lépés, de a valóság az, hogy mind a két országnak idén év végén járt volna le a hosszú távú szerződése a Gazprommal, és eszük ágában sem volt meghosszabbítani azt. Éppen ezért nem meglepő, hogy a hír csak átmeneti emelkedést hozott az európai gázárakban, aztán szépen vissza is esett az ár oda, ahol korábban volt. Sőt, az elkövetkező hónapok kontraktus árai is hasonló szinten forognak, mint a ma kifutó májusi kontraktus, azaz 105 euró per MWh körül. A lengyelek már korábban berágtak az oroszokra, mivel azok elég kedvezőtlen feltételeket kínáltak a korábbi szerződésekben. A jelenlegi (éppen megszűnő) szerződés szerint évi 8,7 milliárd köbméter gázt kell vásárolnia Lengyelországnak Oroszországból, akár elviszi, akár nem azt a gázt, s ha netán nem lenne rá szüksége, akkor sem értékesítheti tovább harmadik fél felé. Ráadásul ennek a gáznak az ára még mindig a kőolaj árához kötött, azaz az elmúlt években ez nem volt túl jó a lengyeleknek (most ez éppen kedvező, s valószínűleg ezért is lehetnek olyan magasak a gáztározók töltöttségi szintjei). Szóval a lengyelek már 2019-ben jelezték az oroszok felé, hogy nem kívánják meghosszabbítani a Yamal gázszállítási szerződést, hanem más úton kívánják megoldani az évi mintegy 20 milliárd köbméterre rúgó gázigényüket. Ebből elvileg jövőre 8,5 milliárd köbméter LNG terminálokon keresztül fog érkezni az országba, míg a Baltic Pipe Project-nek köszönhetően idén októbertől részlegesen, jövő január 1-től pedig teljes mértékben használható lesz az évi 10 milliárd köbméter norvég földgázt szállító vezeték. Lengyelország maga mintegy 4 milliárd köbméter földgázt termel évente, és az LNG kapacitások is 12,5 milliárd köbméterre növekednek 2024-re. Ha ezt összeadjuk, akkor két év múlva Lengyelország úszni fog a gázban, ami évi 26,5 milliárd köbméter földgáz behozatalának lehetőségét jelenti. S mindezt orosz gáz nélkül. A bolgárok eddig 90 százalékban orosz gázt használtak, de már korábban tervet dolgoztak ki, hogy görög és török LNG terminálokon keresztül fognak azeri gázt szállítani addig, amíg az interkonnektor elkészül Görögországban, hogy aztán az is csövön érkezhessen. Idén június 30-án lép életbe az azerbajdzsáni gázszerződés, ami teljes mértékben leváltja az orosz gázforrásokat. Vagyis az oroszok csak annak mentek elébe, hogy ne őket rúgják ki, hanem néhány hónappal előbb meglépték azt, ami amúgy is bekövetkezett volna.

Ma pozitív a hangulat a tőzsdéken, és a DAX is visszament a korábbi sávba, azaz valószínűleg csak egy fals letörést láthattunk. Ha pedig így van – s bármilyen furcsa – a technicista álmoskönyv szerint a sáv másik oldalán kellene az árfolyamnak kitörni, a nem túl távoli jövőben. Persze ehhez majd kell még egy megerősítés is. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági aggodalmak tükrében igencsak hihetetlennek tűnik ez a jövőbeli esemény. A BUX is emelkedik, s az „agyonvert” OTP és Richter is kezd jól viselkedni.

A keddi esést követően tegnap emelkedtek az európai részvényindexek: a DAX 0,3%-ot, az Euro Stoxx50 0,4%-ot, a FTSE100 pedig 0,5%-ot. Európában szinte kivétel nélkül minden szektor emelkedni tudott, egyedül a kommunikációs szolgáltatók és a pénzügyi cégek oldalaztak. Legnagyobb emelkedést a nyersanyagcégek mutatták.

Amerikában is enyhe emelkedés volt a jellemző. A Dow és az S&P egyaránt 0,2%-ot emelkedett, míg a Nasdaq stagnált. A tengerentúlon az energia és nyersanyagcégek emelkedtek leginkább, míg a kommunikációs szolgáltatók lehúzták az indexeket. Főleg az Alphabet esett tovább gyenge gyorsjelentését követően.

Ázsiában a Hang Seng 0,5%-ot, a Nikkei 1,4%-ot emelkedett, míg a CSI300 0,5%-ot csökkent.

A kormány döntése nyomán marad a 480 forintos benzin és dízelár július 1-éig kis- és nagykereskedelmi szinten is. A mi véleményünk szerint az intézkedés napi 1-1,5 milliárd forint veszteséget okoz a MOL csoportnak, miközben az orosz-ukrán háború miatt kialakult helyzetben az Ural/Brent különbözet 30 dollár fölé nőtt, és a dízel árrés is magas szintre jutott. Ezek miatt a MOL jelentős nyereséget ér most el, ami bőven kompenzálja a céget a kialakult helyzetben.

A Richter amerikai partnere, az AbbVie bejelentette, hogy a kanadai egyészségügyi hatóság is jóváhagyta felnőttek számára a Vraylar-t az I. típusú bipoláris betegség és skizofrénia kezelésére. Az értékesítési partner az USA-hoz hasonlóan az AbbVie lesz. Kanada egy nagyságrenddel kisebb piacot jelent, mint az USA. Valószínűnek tűnik, hogy a jóváhagyáshoz kapcsolódóan a Richter mérföldkő kivezetésére lehet jogosult a második negyedévben. További részleteket remélhetőleg az AbbVie pénteki negyedéves jelentéséből és az azt követői elmezői tájékoztatóbók ismerhetünk meg.

Az osztalék mértéke 15,05 forint részvényenként, a kifizetés május 10-én kezdődik.

A Waberer’s tegnap este jelentette be, hogy megvásárolja a Gyarmati Trans Kft-t. A vételárat nem hozzák nyilvánosságra, és a tranzakció a trösztellenes jóváhagyás függvénye. Az üzlet zárása a harmadik negyedéveb valósulhat meg. A Gyarmati Trans hűtött raktározást és szállítást végez Kelet-Magyarországon, és mintegy 1 milliárd forinttal (2,7 millió euróval) növeli az RCL szegmens éves árbevételét, jelentős szinergia lehetőséggel. A Waberer’s RCL szegmensének árbevétele 180,8 millió euró, az EBITDA ráta pedig 15,7% volt 2021-ben.

Tegnap piaczárást követően tette közzé 2022 első negyedéves jelentését a Ford. A vállalat 34,50 milliárd dolláros bevétele meghaladta a várt 33,83 milliárdot. Ez elsősorban az autóeladásokból származó, a konszenzusnál közel egy milliárd dollárral nagyobb bevételnek köszönhető. A Ford 966 ezer autót adott el, ami körülbelül hatezerrel több, mint az elemzők becslése. Egyedül az ázsiai piacon maradtak el a várttól, ami a lezárások tekintetében érthető is. A cég nyereségessége meghaladta a várakozásokat, 38 cent lett részvényenként a várt 36 centtel szemben. A Ford éves EBIT előrejelzése (11,5-12,5 milliárd dollár) bőven meghaladja a 10,2 milliárdos elemzői konszenzust, és 15-25%-os éves növekedést jelentene. Az autógyártó papírjai 1,9%-ot emelkedtek a bejelentés után.

Zárás után jelentett a PayPal is, jelentősen rontva éves eredmény-előrejelzését. A cég 322,98 milliárd dollárnyi forgalmat bonyolított le, ami éves szinten 13%-os növekedés, és csak alig marad el a 323,13 milliárdos várakozástól. Ezzel együtt a bevétel 7,5%-kal 6,48 miliárd dollárra nőtt, meghaladva a 6,4 milliárdos várakozást. Profit szinten az egy évvel korábbihoz képest 28%-ot romlott az eredmény, azonban a 88 centes egy részvényre jutó eredmény tökéletesen megfelelt az elemzők becslésének. Az aktív felhasználók száma 2,4 millióval nőtt, ez 83%-os csökkenést jelent az egy évvel ezelőtti adathoz képest, és a szakértők 3,2 milliós becslésétől is elmarad. A PayPal egyaránt rontott éves bevétel és EPS várakozásán is. A bevétel esetében a korábbi 15-171%-os növekedés helyett már csak 11-13%-ot becsülnek, míg az EPS tekintetében a korábbi 4,60-4,75 dollár helyett csak 3,81-3,93 dollárt várnak. A visszavágás azzal magyarázható, hogy a PayPal korábbi anyavállalata, az eBay folytatja saját maga leválasztását a PayPal fizetési rendszeréről, valamint, hogy a fogyasztók egyre nagyobb arányban térnek vissza a személyes vásárlási formákhoz. A PayPal határidős részvényei közel 4%-ot emelkedtek a borús előrejelzés ellenére, ugyanis a piac még rosszabb előrejelzésre számított.

Tegnap tőzsdezárás után tette közzé első negyedéves jelentését a Meta Platforms. A cég bevétele 27,91 milliárd dollár volt, ami év/év alapon 6,6%-os növekedést jelent, azonban nem érte el az elemzők 28,24 milliárdos várakozását. Profit tekintetében azonban jól teljesített a Meta, az egy részvényre jutó eredmény 2,75 dollár lett, szemben a 2,56 dolláros Bloomberg konszenzussal. A Facebook napi aktív felhasználóinak száma az előző negyedév csökkenése után nőni tudott, méghozzá 1,96 milliárdra, felülmúlva a 1,94 milliárdos várakozást, ez 31 millió új napi aktív felhasználót jelent. A második negyedévre óvatos várakozást tett közzé a cég, 28-30 milliárd dolláros bevételre számítanak, ami alacsonyabb, mint a 30,74 milliárd dolláros Bloomberg konszenzus. A piac kifejezetten jól fogadta a jelentést, látva, hogy az előző negyedévben tapasztalt felhasználószám csökkenés csak átmeneti volt. Az árfolyam több, mint 18%-ot rallyzott a bejelentés után.

Tegnap piaczárás után tette közzé 2022 második pénzügyi negyedévének gyorsjelentését a Qualcomm. A 10,60 milliárd dolláros várakozást meghaladó, 10,70 milliárdos korrigált bevételről, illetve a 2,93 dolláros várakozást meghaladó 3,23 dolláros egy részvényre jutó eredményről számolt be a vállalat. A cég erős előrejelzést tett közzé a következő negyedévre, melyben mind bevétel, mind profit tekintetében meghaladják becsléseik a piaci konszenzust. A Qualcomm jól tudta bővíteni felhasználói piacát, ezzel segítve a gyorsabb növekedését. A cég részvénye 6,3%-kal emelkedett a határidős piacon.

A BASF bejelentette, hogy részlegesen kivonul Oroszországból és Fehéroroszországból. Az élelmiszeriparhoz kapcsolódó tevékenységét továbbra is fenntartja mindkét országban, de az egyéb tevékenységeit, elsősorban az építőiparhoz és az autóiparhoz kapcsolódó tevékenységeket júliusig bezárja. Ez a csoportszintű árbevételének mindössze 1%-át érinti.

A Total is döntött a kivonulás megkezdéséről. Az orosz olaj és gáziparral szembeni szankciók ellehetetlenítik az Arctic LNG 2 projektet, mivel az ehhez szükséges technológiai transzferek is a szankciók hatálya alá esnek. Ehhez a projekthez kapcsolódóan 4,1 milliárd dolláros leírást kell a Total-nak végrehajtania. A kereskedési üzletág már nem vásárol orosz olajat, és az év végéig a többi üzletág is le fog állni az orosz olajvásárlásokkal.

A dél-koreai Samsung nettó nyeresége év/év alapon 57%-kal 11,13 billió wonra (8,8 milliárd dollár) nőtt a március végével zárult három hónapban. A Bloomberg által megkérdezett elemzők átlagosan 10,14 billió wonra számítottak. A bevétel 77,78 billió won (61 milliárd dollár) lett, ami 19%-os növekedést jelent az egy évvel ezelőtti adathoz képest, és felülmúlja az elemzők 72,9 billió wonos (57 milliárd dollár) várakozását.

Tegnap 380 felett is járt a forint az euró ellenében: a dollár továbbra is ellenállhatatlan, ami rendszerint erős ellenszelet jelent a magyar devizának. Ma reggel 377-378 körül kereskednek az euróval a forint piacán. Ma az MNB a várakozásoknak megfelelően újabb 30 bázisponttal 6,45%-ra emelte az irányadó kamatot, ugyanakkor ezt érdemi reakció nem követte a hazai devizapiacon.

A nemzetközi devizapiacon a dollár napok óta megállíthatatlanul erősödik, ma már 1,05 alatt is járt átmenetileg az árfolyam, ami ötéves csúcsot jelentett az amerikai deviza szempontjából.

A WTI 99,5, a Brent 104,2, az Ural pedig 73,4 dollár volt ma reggel. A kőolaj áresése mögött az áll, hogy Kína újabb nagyvárosában, ezúttal Hangcsou-ban rendeltek el a hatóságok tömeges tesztelést, míg az ország legnagyobb olajcége arról beszélt, hogy a járvány miatt csökken az országban a termék kereslet. Németország támogatja az oroszok elleni olajembargót, ha az lépésenként történik. Az orosz olajtermelés az idei évben 17%-kal zuhanhat egy magas rangú orosz olajipari hivatalnok szerint, 2021-ben napi 10,52 millió hordó volt a teljes kőolaj termelés az országban. A bizonytalanság továbbra is érezhető a piacon, ugyanakkor az ukrajnai invázió fenntartja a keresletet és az árakat egyelőre, így a kereskedők nagy esésre nem számítanak.

Az arany 1.876 dollárig süllyedt ma reggel. Főleg a szárnyaló kamatok miatt aggódnak a befektetők, mivel a 10 éves dollár hozam ismét 3% felé halad. A Fed politikája várhatóan agresszív lesz, ami akár 75 bázispontos emelést is jelenthet a következő, májusi ülésen. A kínai fizikai aranykereslet gyengült a járvány miatt, ez is hozzájárulhat az árak eséséhez. Az arany piaca ezek miatt a bizonytalanságok miatt süllyedt.