Macron hosszabbít

A közvéleménykutatásoknak megfelelő eredmény született a francia elnökválasztás második fordulójában. Emmanuel Macron a szavazatok 58%-át kapta, míg ellenfele, Marine Le Pen 42%-os támogatottságot szerzett. Ezzel két évtized után Macron az első francia elnök, akit második ciklusra is megválasztottak. A piacok számára kedvező eredmény született, mivel marad az erős európai integráció, sőt Macron még szorosabb együttműködést szeretne a tagországok között.

A mindössze tavaly alapított liberális Szabadság Mozgalom nevű párt nyerte a szlovén parlamenti választásokat. Várhatóan baloldali kormánykoalíciót próbálnak létrehozni két kisebb párt támogatásával, így az eddigi miniszterelnök Janez Jansa pártja várhatóan kikerül a kormányból.

A Bundesbank elemzése szerint a német gazdaság csaknem 2%-os recesszióba süllyedne, ha az ukrán háború tovább eszkalálódik és az orosz energiahordozókra szankciót vezetnének be, ami visszafogná az ipari termelést. A hatások ráadásul hosszan elnyúlhatnak, még 2024-ben is jelentős lenne a negatív gazdasági hatás.

Németország 40 milliárd euróval megnövelheti az idei kötvénykibocsátások mértékét az ukrán háború miatt. Ezzel összesen 140 milliárd euró értékben bocsátanának ki új államkötvényeket idén.

A NABE jelentése szerint az amerikai cégek 70%-a emelt bért az idei év első negyedévében, ami rekordnak számít. Az egyesület a felmérés 1984-es kezdete óta a legnagyobb részarányban jelentette a nyersanyagárak növekedését. A dokumentum szerint a vállalkozások jelentős része sikeresen rá tudta terhelni a fogyasztókra a megnövekedett költségeket, a teljes költségnövekedés áthárításában a cégek 15%-a volt sikeres.

Elizabeth Warren demokrata szenátor szerint pártja komoly bajban lehet az idén tartandó időközi választásokon, ha nem tudnak mit kezdeni az inflációval. Az Egyesült Államokban a héten (pénteken) közlik a legfrissebb inflációs adatot, ami szinte bebiztosíthatja a Fed 50 bázispontos kamatemelését.

A Bloomberg Economics recesszió-valószínűség modellje nulla százalékos esélyt jelez elő arra, hogy a következő 12 hónapan recesszió lesz. Ez a modell hasonló a Jerome Powell által használthoz. Érdekesebb azonban, hogy 2024 januárjáig 44%-os valószínűséggel fordulhat elő gazdasági visszaesés.

Újabb, 300 millió dolláros hadügyi támogatást jelentett be az USA Ukrajna megsegítésére, miután Antony Blinken külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter Kijevben jártak. Ezenkívül további 165 millió dollár értékű lőszer szállítmányról is döntöttek.

A kínai központi bank a múlt héten jelezte, hogy a bankoknak ki kell elégíteniük a helyi kormányzati finanszírozási szervezetek (LGFV) "észszerű finanszírozási igényeit", és nem szabad "vakon" felfüggeszteniük vagy visszavonniuk a hiteleket ezektől a cégektől. Ez a lépés egyike volt a központi bank által felsorolt 23 intézkedésnek, amelyek célja a hitelezés fellendítése és a Covid-járvány és a lezárások által sújtott iparágak támogatása. Bár Peking továbbra is elkötelezett az adósságellenőrzés mellett, a gazdaság visszaesése arra kényszeríti a döntéshozókat, hogy enyhítsenek néhány korlátozáson.

Az ország legnagyobb állami tulajdonban lévő bankjai csökkentették egyes betétek kamatát, hogy segítsék a gazdaság élénkítését. Az ICBC, a CCB, az AgBank és a Bank of Communications 10 bázisponttal csökkentette a kétéves, hároméves, ötéves és más típusú betétek kamatát.

Japánban a termelői árak 1,3%-kal emelkedtek márciusban az egy évvel korábbihoz képest, ami egy kicsivel gyorsabb a becsült 1,2%-nál.

Szingapúrban a vártnál nagyobb mértékben gyorsult, ezzel évtizedes csúcsra növekedett a maginfláció, szinkronban a szingapúri monetáris hatóság előrejelzésével, miszerint az árnövekedés tovább fokozódik, mielőtt mérséklődni kezdene a geopolitikai sokkok és a kínálati láncok akadozása miatt. A fogyasztói árindex márciusban éves 2,9%-kal emelkedett a februári 2,2% után az élelmiszerek és szolgáltatások drágulása miatt, szemben a Bloomberg konszenzus 2,5%-os előrejelzésével.

Mínuszban voltak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek is.