A nyáron akár 75 bázispontos emelést is láthatunk a Fed-től Jerome Powell kijelentette, hogy a Fed következő ülésén az 50 bázispontos emelés a legvalószínűbb lépés a Monetáris Tanács részéről, és...
Jerome Powell kijelentette, hogy a Fed következő ülésén az 50 bázispontos emelés a legvalószínűbb lépés a Monetáris Tanács részéről, és hozzátette, hogy várhatóan fejnehéz lesz a központi bank kamatemelési ciklusa. A Fed elnök megjegyezte továbbá, hogy a munkaerőpiac túlságosan „forró”, ami „nagyon-nagyon jó” a munkavállalóknak.
James Bullard, aki már a májusi üléssel kapcsolatban sem zárta ki a 75 bázispontos emelést, azzal kommentálta Powell szavait, hogy az emelések már be vannak árazva, így a vártnál agresszívebb kamatemelési ciklus nem érheti akkora sokként a piacot.
A piaci várakozások felfelé mozdultak el Powell szavaira és most már további 250 bázispontos emelést áraznak az év végéig. A májusi ülésre 50, míg a júniusi ülésre már inkább 75 pontos lépést tartanak valószínűbbnek a befektetők.
A Nomura pénzügyi holding cég a májusi ülésen 50, a júniusi és júliusi üléseken pedig már 75-75 bázispontos emelést vár a Fed-től.
A szigorúbb kamatemeléssel kapcsolatos kijelentések hatására több, mint egy százalékos mínuszban fejezték be a tegnapi kereskedést a fő amerikai indexek, sőt a Nasdaq esése két százalék fölötti volt.
Joe Biden elnök is figyelmeztetett, hogy „kemény időszak” elé néz Amerika, ami az élelmiszerárak növekedését illeti az ukrán-orosz háború következtében. Az elnök megismételte korábbi álláspontját azzal kapcsolatban, hogy nem fognak katonákat küldeni Ukrajna megsegítésére.
A „nyugati” világ szankciói következtében a high-tech termékek importja nagyjából 50%-kal csökkent Oroszországban, ami komoly gondot okoz a hadászati eszközök gyártásában. Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter szerint az orosz hadseregnek problémát okoz a katonai eszközök (tankok, műholdak, rakétakilövők, stb.) alkatrésszel való ellátása.
A friss közvéleménykutatások is szoros eredményt jósolnak a hétvégi francia elnökválasztásra. Az egyik legfrissebb szerint 53%:47% arányban vezet csak Macron, míg más felmérések szerint némileg növelte is előnyét a hét közepi TV vitát követően.
Tovább csúszik a Brexit egyik fontos pontjának, az ír protokollnak a bevezetése. Boris Johnson ugyanis újabb halasztást rendelhet el a vámellenőrzések bevezetésével kapcsolatban annak érdekében, hogy ezzel is támogassa az importot és áttételesen fékezze az inflációt.
Az ukrán miniszterelnök becslése szerint 600 milliárd dollárba is kerülhet Ukrajna újjáépítése. Ehhez elsősorban az IMF-től várnak támogatást.
Kína részvények vásárlására buzdította a legnagyobb befektetőket, hogy ezzel is megpróbálják fellendíteni a piacot. Az iránymutatást az értékpapír-felügyeleti hatóság adta ki még tegnap. Ma a CSI 300 index közel két éve nem látott mélypontra süllyedt.
A japán fogyasztói árak 2022 márciusában 1,2%-kal emelkedtek (év/év), 2018 októbere óta a legnagyobb mértékben, az egy hónappal korábbi 0,9%-os emelkedés után. Az élelmiszerárak több mint öt éve emelkedtek ilyen nagy mértekben (éves szinten 3,4%, szemben a februári 2,8%-kal). A maginfláció 0,8%-os éves üteme a leggyorsabb 2020 januárja óta, és jelentős emelkedést mutat a februári 0,6%-hoz képest.
Hongkong enyhítheti a szabályokat, amelyek értelmében ideiglenesen betiltják azon légijáratokat, ahol egy bizonyos számú covidos esetet detektálnak. Az illetékesek szerint a jelenlegi háromról öt vagy több esetre emelkedhet a felfüggesztés küszöbértéke, a tilalom pedig hétről öt napra rövidülhet.
Az amerikai és európai vállalatok arról számoltak be, hogy alkalmazottaiknak egyelőre csak kevesebb, mint fele tudott visszatérni a munkahelyére, közel egy hónappal a Covid-korlátozások bevezetése után. Kínában március óta utazási korlátozások és otthon elhagyási tilalom van érvényben a déli Sencsen várostól az északi Jilin tartományig terjedő gazdasági központokban.
Negatív hangulat uralkodott a fő amerikai és európai határidős piacokon ma reggel.