Az IMF is megmondta

Ejnye-bejnye IMF! Még mindig optimisták vagyunk? Pedig ők is megmondták, hogy romlanak a kondíciók. Az infláció magasabb, a GDP növekedés pedig alacsonyabb lesz. Ugyan ez még nem stagfláció, hiszen a globális 3,6 százalékos idei növekedés még mindig robosztusnak mondható, de a csökkentés jelentős a korábbi 4,4 százalékos előrejelzéshez képest. A romlás a humanitárius válsággal és a szankciók negatív hatásaival hozható összefüggésbe. Mi elsősorban az utóbbiban látjuk az okot. A jövő év tekintetében kisebb a változás, hiszen 3,8-ról 3,6 százalékra csökkent az előrejelzés. Az optimizmus legegyszerűbben ott fogható meg, hogy pl. Magyarország esetében a korábban várt idei 5,1 százalékos GDP növekedés 3,7 százalékra csökken, miközben az MNB – még a választások előtt közzétett – inflációs jelentésében 2,5-4 százalék közötti bővüléssel számol. Ami a vájt fülűek számára inkább az alsó élhez közelebbi számot jelenthet. A jövő évi bővülésünk pedig 3,6 százalék lehet, ami továbbra is dinamikus bővülést jelentene. A jogállamisági eljárás esetleges negatív kimenetele, vagy netán az orosz energiahordozókról való leválás valószínűleg megkérdőjelezné ezeket a kilátásokat. Ukrajna példája is jól mutatja ezt a kincstári optimizmust. Hiszen az IMF 35 százalékos idei GDP visszaeséssel számol, miközben az ukrán pénzügyminiszter inkább 45 százalékot vár. Ez a két eset is jól mutatja, hogy hatalmas a szórás az előrejelzésekben, és az IMF azért inkább az óvatosan optimista oldalon áll.

Mindenesetre ma enyhe emelkedést láthatunk a DAX és a BUX indexben is a tegnapi amerikai „rally”-t követően.

Csökkenés jellemezte tegnap az európai részvénypiacokat. A DAX 0,1%-ot, a FTSE100 0,2%-ot, az EuroStoxx50 0,5%-ot esett. A szektorok többsége csökkent. Felülteljesítő volt az energetikai szektor, míg az egészségügy és az ingatlan szektor volt a leggyengébben teljesítő.

Ezzel szemben Amerikában jó volt a hangulat. A Dow 1,5%-ot, azS&P500 1,6%-ot, a Nasdaq 2,2%-ot emelkedett. Szinte az európai kereskedés tükörképét láttuk Amerikában, ahol lényegében az összes szektor emelkedett, egyedül az energetikai szektor esett közel 1%-ot. Legjobban a fogyasztási cikkek szektora az ingatlan és kommunikációs szektor teljesített.

A japán Nikkei 0,9%-ot emelkedett ma reggel, míg a Hang Seng stagnált, a CSI300 pedig 1,3%-ot esett.

A vártnál nagyobb első negyedéves bevételről számolt be tegnap piaczárás után az IBM. A 13,81 milliárd dolláros piaci konszenzust meghaladó 14,20 milliárdos bevételt, ami éves szinten 7,7%-os növekedést jelent, elsősorban a tanácsadási szegmens hajtotta. Az egy részvényre jutó nyereség minimálisan, egészen pontosan egy centtel maradt el a becsült 1,41 dollártól. Ez volt a cég első negyedéve az infrastruktúra szolgáltató üzletág (Kyndryl) leválása után. Az IBM megemelte az idei évre vonatkozó várakozásait, és éves szinten 7-8%-os bevételnövekedésre számít, a Kyndryl számára történő eladásokból pedig további 3,5 százalékpontos hozzájárulással számolnak. A jelentés hatására 1,5%-ot emelkedett a részvény a határidős kereskedésben.

Több, mint 25 százalékot zuhant a Netflix árfolyama a zárás utáni kereskedés során, miután csalódást keltő jelentést tett közzé a vállalat. 200 ezer előfizetőt veszítettek az első negyedévben, és további 2 milliós csökkenésre számítanak a következő három hónapban, miközben az elemzők több, mint 2 milliós növekedést vártak. A legnagyobb ütést az orosz kivonulás okozta, ami 700 ezer előfizetés megszűnésével járt. Az új előfizetések felpörgetése érdekében a streamingszolgáltató olcsóbb, reklámokat is tartalmazó opciót tervez elérhetővé tenni a felhasználóknak, amivel szakítanak az eddigi zéró reklám elvvel. A vállalat 7,89 milliárd dolláros bevétele majdnem 10 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőtti adatnál, de kicsivel így is elmarad a várttól. Az egy részvényre jutó eredmény 3,53 dollár, ami meghaladja a 2,91 dolláros várakozást.

Az egyik részvényes bizalmatlansági szavazást kezdeményezett a Deutsche Bank vezérigazgatója, Christian Sewing ellen. A felügyelőbizottság ugyanakkor töretlenül támogatja a vezérigazgatót és emlékeztetett rá, hogy a javaslatot kezdeményező részvényes hasonló múltbeli kísérletei sikertelenek voltak.

Tegnap megtartotta éves rendes közgyűlését az Alteo. A részvényesek jóváhagyták a 103 forint egy részvényre jutó osztalékot, ami 4,3 százalékos osztalékhozamnak felel meg a ma reggeli részvényárfolyammal számolva, és 2 milliárd forint osztalék kifizetését jelenti a kifizethető 4,8 milliárd forintból. A részvényesek azt is jóváhagyták, hogy az igazgatóság saját hatáskörben a kibocsátott részvények 25 százalékának mértékéig vásárolhat saját részvényt az elkövetkező 18 hónapban, 1 és 4000 forintos ár között. Vélemény: Rekord év után rekord osztalék, viszont az osztalékjavaslat már ismert volt, a megszavazása pedig csak formalitás. Ennek ellenére enyhén pozitív hírről beszélünk.

Ma reggel 371,8 körül járt a forint az euróval szemben. Tegnap tovább erősödött a magyar deviza, amiben a dollár gyengülése is közrejátszhatott. Ugyanakkor a háború bármelyik pillanatban ronthat a helyzeten. Továbbá Demoklész kardjaként lebegnek a forint felett a jogállamisági mechanizmus következményei, melyek továbbra is tisztázatlanok.

A nemzetközi devizapiacon az amerikai dollár gyengüléssel indított az euró ellenében, a jegyzés ismét 1,08 fölé emelkedett. Ez 0,2%-kal magasabb szint, mint a tegnap esti.

Tegnap jelentősen visszaesett a kőolaj ára, viszont ma reggel ismét nőtt a kurzus: a WTI 101,9, a Brent típusú kőolaj 108,1, az Ural pedig 76,6 dollár volt a piacon magyar idő szerint reggel 8:30-kor a júniusi határidőre, illetve az azonnali leszállításra. Tegnap elsősorban Kína miatt lett úrrá a pesszimizmus a piacon, később azonban a megjelenő amerikai API adat segített az emelkedésben. Az iparági intézet szerint 4,5 millió hordóval esett a nyersolaj készlet az Egyesült Államokban a múlt héten. A ma reggeli hírek szerint sanghaji kikötő elindítja a tevékenységét, ami azt jelzi, hogy a kínai hatóságok kezdik feloldani a karantént a legnagyobb kínai város körül. Az EU-ban továbbra is megy a vita, hogy szankcionáljak-e az orosz kőolaj vásárlását. A francia javaslatot Közép-Kelet Európa többsége ellenzi. Az EU naponta 1 milliárd eurót fizet az orosz földgázért és kőolajért.

Az arany 1.941 dollárig gyengült ma reggelre. Az USA 10 éves hozama elérte a 3%-ot, ami azt jelenti, hogy a becsült inflációval már pozitív reálkamatot fizethet az USA állampapírja. A másik oldalról az ukrán háború miatt továbbra is vásárolják a befektetők a nemesfémet, ráadásul nem úgy tűnik, hogy ez a háború hamar befejeződne. A gyorsan emelkedő kamatok miatt ráadásul nő egy jelentős részvénypiaci lejtmenet esélye is. Az arany ETF-ekbe továbbra is áramlik a tőke, ami az 1900-2000 dolláros sávban stabilan tartja a nemesfém árát.