Az USA újabb segélycsomagot küldene Ukrajnába A Fed atlantai elnöke, Raphael Bostic véleménye szerint a Fed-nek óvatosnak kell lennie a kamatemelésekkel, és nem szeretné, hogy jelentősen meghaladják a „neutrális” szintet....
A Fed atlantai elnöke, Raphael Bostic véleménye szerint a Fed-nek óvatosnak kell lennie a kamatemelésekkel, és nem szeretné, hogy jelentősen meghaladják a „neutrális” szintet. Chicagói kollégája, Charles Evans, aki a Monetáris Tanács „galambjai” közé tartozik azt nyilatkozta, hogy szerinte az év végi kamatszint a semleges szint feletti lesz, és 50 bázispontos emelésnél nincs szükség nagyobbra, de hozzátette, hogy néhány ekkora mértékű emelés még értelmet is nyerhet. Az említett két jegybankárral szemben valamelyest harsányabb hangnemet ütött meg Neel Kashkari, a minnesotai tagbank vezetője, aki szerint a központi banknak erősebben kellene fellépnie, amennyiben az ellátási-láncbeli problémák továbbra is fennmaradnak. Kifejezetten megemlítve az ukrán-orosz konfliktust és a szigorú kínai lezárási politikát, mint az említett problémák kialakulásában, illetve fennmaradásában szerepet játszó legfontosabb faktorokat.
Biden elnök bejelentette, hogy adott esetben újabb segélycsomagot küldenének Ukrajnának. Ennek mértéke és összetétele megegyezik a legutóbbival, ami körülbelül 800 millió dollárt jelentene. Az amerikai, az európai és ázsiai vezetők közösen igyekeznek kidolgozni az oroszok elleni további szankciókat, és segíteni az ukránokat, humanitárius és fegyverkezési szempontból egyaránt.
Az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium (DOJ) állítása szerint készen áll fellebbezni azon szövetségi bírói döntés ellen, ami ellenezte az arcot elfedő maszkok hordásának kötelezettségét, amennyiben ezt az egészségügyi szervezetek helyesnek látják. Az amerikai betegségmegelőzési és járványügyi központ (CDC) továbbra is a kötelező maszkhordást pártolja, azonban nem fejtette ki egyértelműen, hogy szerintük a DOJ-nak lépnie kell, vagy sem.
Kelet-Ukrajnában tegnap ismét intenzív harcok kezdődtek. Az orosz külügyminiszter szavaival élve megkezdődött a háború második szakasza.
A vasárnapi második forduló előtt ma este tartják Franciaországban az elnökjelöltek vitáját. A felmérések szerint jelenleg 54,5%:45,5% arányban Macron vezet Le Pen előtt, ami meglehetősen szorosnak tűnik. Öt évvel ez előtt Macron a szavazatoknak csaknem kétharmadát szerezte meg a második fordulóban. A tőkepiacok számára Le Pen esetleges győzelme negatív fordulatot jelentene.
A márciusi német termelői árindex (PPI) 30,9% lett, enyhén meghaladva a 30,0%-os elemzői konszenzust, ami egyúttal jelentős emelkedést jelent az előző havi 25,9%-os értékhez képest.
Márciusban 20,5%-kal csökkent az új autó értékesítések száma az Eurózónában.
Nem változott Kínában az 1 éves és az 5 éves referencia hitelkamatláb, így az 3,7 illetve 4,6 százalékon áll. Ez szembement a konszenzussal, ami 5 bázispontos csökkentést várt mindkettőnél. A kínai jegybank a vártnál gyengébb árfolyamrögzítést határozott meg, mivel a Covid miatt bevezetett lezárások növelik a gazdasági kockázatokat.
Japán külkereskedelmi deficitje márciusban 412 milliárd jenre (3,2 milliárd dollár) csökkent, mivel az import növekedési üteme a vártnál kevésbé lassult (31,2% vs 28,9%), az export növekedése pedig elmaradt a várttól (14,7% vs 17,5%).
A japán jegybank bejelentette, hogy készen áll újra korlátlan mennyiségű 10 éves államkötvényt vásárolni 0,25%-os fix hozam mellett. Ez az első ilyen lenne ebben a hónapban.
Az USA és Ausztrália aggodalmának adott hangot a Kína és a Salamon-szigetek közötti új biztonsági megállapodás aláírása miatt, ami diplomáciai sikert jelent Peking számára. Washington és Canberra aggodalmukat fejezték ki az "átláthatóság hiánya" miatt, mondván, hogy ez veszélyeztetheti a régió stabilitását.
Kína ma tervez aláírni a kényszermunkára vonatkozó két nemzetközi egyezményt, miközben az ujgur etnikai kisebbséggel szembeni bánásmódját bírálják, ami az Egyesült Államokkal és Európával való kereskedelmi kapcsolatokat is akadályozza. Peking tagadta a vádakat, hogy Hszincsiangban kényszermunka folyik, de ígéretet tett a munkaügyi normák javítására és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) egyezményeinek ratifikálására.
Az amerikai határidős indexek mínuszban, míg az európaiak pluszban voltak ma reggel.
