Szelektív csőd, rendkívüli kamatcsökkentés Szoros eredményt hozott az elnökválasztás első fordulója Franciaországban. A papírformának megfelelően Macron (27,4%) és Le Pen (24%) jutott tovább a második fordulóba,...
Szoros eredményt hozott az elnökválasztás első fordulója Franciaországban. A papírformának megfelelően Macron (27,4%) és Le Pen (24%) jutott tovább a második fordulóba, akárcsak öt évvel ezelőtt. A harmadik helyezett Mélenchon, aki a szavazatok 21,7%-át szerezte meg, megkérte szavazóit, hogy a második fordulóban semmiképpen se szavazzanak Le Pen-e, ami a két hét múlva esedékes voksoláson Macon felé billentheti a mérleg nyelvét.
Szintén papírforma, hogy az S&P szelektív csőd kategóriába rontotta az orosz államadósság besorolását, miután az orosz állam múlt héten rubelben teljesítette egyik devizás kötvényének kamatfizetését.
A megugró finanszírozási költségek miatt az orosz állam törölte az idei évre tervezett összes kötvénykibocsátást.
Pénteken az orosz jegybank rendkívüli kamatdöntő ülés keretében az eddigi 20%-ról 17%-ra vágta vissza az alapkamatot. Oroszország jelentős külkereskedelmi többlete és a bevezetett tőkekorlátozások együttesen mostanra stabilizálták a rubel árfolyamát, így a gazdaság támogatása érdekében a jegybank rendkívüli kamatcsökkentést hajtott végre.
A német állam 100 milliár euró értékben nyújt pénzügyi segítséget az ukrajnai háború miatt nehéz helyzetbe került cégeknek. Ez főként hitelgarancia nyújtását jelenti, de kedvezményes hitelprogram is található benne.
Az EU eddig összesen csaknem 30 milliárd euró értékben fagyasztotta be orosz és belarusz oligarchák vagyonát. A befagyasztás elsősorban hajókat, helikoptereket, ingatlanokat és műkincseket érintett.
Diplomáciai nagyüzem van Kijevben. Von der Leyen látogatását követően még a hétvégén Boris Johnson is Ukrajnába utazott. Az osztrák kancellár ma Moszkvában találkozik Putyinnal. A háború kitörése óta ez lesz az első alkalom, hogy EU tagország vezetője Oroszországba megy tárgyalni.
A clevelandi Fed elnök, Loretta Mester magabiztos abban, hogy az Egyesült Államok elkerüli a recessziót, de szerinte a gyorsabb árnövekedési ütem valamelyest elhúzódhat. A kínai zéró-Covid politika, az energia- és nyersanyag-árak drágulása mellett még 2023-ban is elképzelhető 2% feletti infláció, azonban Mester szerint addigra a Fed képes lesz lefelé irányuló hatást gyakorolni rá.
Miután a megelőző két méréskor is 0,9% volt az év/év alapú infláció Kínában, márciusban a várt 1,4%-nál is nagyobb mértékben, 1,5%-kal nőttek az árak. A termelői árak növekedési üteme ugyan valamelyest lassult a korábbi 8,8%-ról 8,3%-ra (év/év), de ez is meghaladta a 7,9%-os konszenzust. Elemzők szerint azonban a vártnál magasabb inflációs adatok ellenére is inkább támogató politika várható a jegybank részéről, amelynek most fókuszában sokkal inkább a gazdasági növekedés állhat.
Május 21-én tartják a választásokat Ausztráliában. A felmérések szerint az ellenzéki Anthony Albanese (Labor Party) esélyesebb, mint a jelenleg kormányon lévő Scott Morrison (Liberal Party), aki azonban a korábbi választást is „hátrányból” nyerte meg.
Mínuszban voltak ma reggel a fő amerikai és európai határidős indexek is.
