Turistaként és befektetőként is szívesen látja Törökország a szankcionált orosz oligarchákat – jelentette ki Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter szombaton. Az orosz-ukrán béketárgyalásoknak nem csak helyszínt adó, de abban közvetítő szerepet játszó országnak azonban ügyesen kell egyensúlyoznia, hiszen a szankciók miatt Oroszországból kivonuló nyugati vállalatok is épp az új, olcsó termelési lehetőségeket keresik.
„Bizonyos befektetői csoportok nálunk tárolhatják az eszközeiket” – közölte Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken arra utalva, hogy az orosz oligarchák jachtjai jelentek meg az ország kikötőiben. A Chelsa tulajdonos Roman Abramovics magánhajója, az Eclipse, amelyen példának okáért éppen Marmaris kikötőjében horgonyoz, és ezt lehetetlen nem észrevenni. A 200 millió fontért vásárolt 162 méter hosszú, 21 méter széles, kilenc fedélzettel rendelkező hajón a diszkó, a borpince, két helikopter-leszállóhely, négy motorcsónak, 20 jetski mellett van egy tengeralattjáró is – nehéz lenne tagadni, hogy Törökország menedéket nyújt a szankciókkal sújtott orosz milliárdosoknak, főként, hogy Abramovics magángépe is épp az országban van. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter szombaton a CNBC-nek elmondta, hogy turistaként és befektetőként is szívesen látja az ország szankcionált orosz oligarchákat, amennyiben üzleti kapcsolataik megfelelnek a nemzetközi jognak.
A bejelentések nyomán mindenki azt gondolja, hogy Törökország – amely az Európai Uniónak nem tagja, de a NATO-nak igen – aktívan ösztönözheti a feketelistákon szereplő orosz milliárdosokat arra, hogy a pénzüket oda vigyék, ezzel segítve saját gazdaságát.
Törökország a világ 19. legnagyobb gazdasága, kiváló földrajzi elhelyezkedése, növekvő – és átlagéletkorban (32 év) fiatalnak számító – népessége, valamint a tavalyi 10 százalék körüli gazdasági növekedés ellenére azonban folyamatosan küzd a líra leértékelődésével, miközben a befektetőket riasztotta a monetáris politikába előszeretettel beavatkozó török politikai vezetés, így a februárra húsz éves csúcsra, 54 százalék fölé szökő infláció ellenére alacsonyan tartott kamatok. Mindeközben a 11 százalékos munkanélküliség mellett egyre kevésbé népszerű a kormány.
Ankara a koronavírus-válság nyomán átrendező ellátási láncok láttán már korábban láthatóan stratégiai célként tekintett arra, hogy az Európához közelebb települni kívánó befektetők beruházásait oda vonzza, ám a háború és a szankciók új helyzetet jelentenek.
Törökország most láthatóan Oroszország és a nyugat között igyekszik egyensúlyozni. Miközben határozottan bírálta az orosz inváziót, elutasította a szankciók bevezetését, mondván, azokkal nem ért egyet. Eközben pedig közvetítő szerepet játszik az orosz-ukrán béketárgyalásokon, amelynek helyszínét is biztosítja.
Törökország névleges semlegessége nagyrészt érthető, hiszen szoros gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat ápol Oroszországgal, energetikai, kereskedelmi, idegenforgalmi ágon, de a védelmi ipart tekintve is. A nyugati szövetségesek nem is gyakoroltak nyomást Törökországra, hogy csatlakozzon a szankciókhoz, és valószínűleg nem is lesz annak következménye, ha nem teszi meg. Így Törökország valóban legitim menedéket jelenthet az orosz oligarchák számára – a külföldi befektetések és luxuseszközök beáramlása pedig jótékony hatást gyakorolhat az ingó gazdaságra.
Emre Peker, az Eurasia Group politikai kockázati tanácsadó cég igazgatója és törökországi szakértője szerint azonban a nyugati tolerancia valószínűleg alábbhagy, ha Törökország aktívan kezdi el a szankcionált vagyonok áttelepítését. „Ha leparkolják a jachtjukat, az rendben van” – mondta Peker a CNBC-nek, hozzátéve: Ankara nagyon is tudatában van annak, hogy nem szabad alapot adni arra, hogy őt is szankcionálják, és ügyelni fog arra, hogy ezt megakadályozza. Törökország ugyanis aligha engedheti meg magának, hogy másodlagos szankciókkal sújtsák, hiszen a háború és a szankciók eleve még nehezebb gazdasági helyzetet hoztak. „Az inflációs nyomás nagyobb, destabilizálja a török gazdaságot. A háború és a szankciók hatására leáll, vagy jelentősen csökken az Oroszországból és Ukrajnából érkező turisták száma, miközben ez a beutazók egyharmadát tették ki.” – mondta Peker.
Ugyanakkor Törökországnak van egy másik lehetősége is a gazdaság megerősítésére és arra, hogy profitáljon a háborús konfliktusból – anélkül, hogy a nyugati szövetségesek politikai haragját és gazdasági ellenlépéseit váltaná ki. Ez pedig annak a lehetősége, hogy az Oroszországból kivonuló vállalatok – közel 450 cég – befektetéseit vonzza magához – hiszen azok is épp új helyet keresnek a gyártósoroknak.
Valójában Erdogan elnök a múlt héten már beszélt erről is. „Nemcsak amerikai cégek, hanem számos márka és csoport is elhagyja Oroszországot a világ minden tájáról. Természetesen az ajtónk nyitva áll a hazánkba érkezők előtt” – mondta.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: GettyImages
