Erste kommentár Ugyan szerződésszegésnek minősülhet, de logikus lépés az oroszoktól, hogy a földgázért a jövő héttől rubelt kérnek cserébe. Ez nemcsak hogy növeli a keresletet a rubel iránt, de akár...
Ugyan szerződésszegésnek minősülhet, de logikus lépés az oroszoktól, hogy a földgázért a jövő héttől rubelt kérnek cserébe. Ez nemcsak hogy növeli a keresletet a rubel iránt, de akár arra is rászoríthatná az európai országok (ellenséges országok) zömét, hogy sutba vágja a korábbi szankciós lépéseket, és üzleteljen az orosz jegybankkal. Ugyanis az EU évi mintegy 400 milliárd köbméternyi földgáz felhasználásából 155 milliárd köbméter az orosz földgáz, ami cirka 1500 TWh. Ez a jelenlegi tőzsdei gázárak mellett mintegy 180 milliárd eurós tétel, ami rubelben nem áll rendelkezésre az EU-ban. S még akkor is jelentős tétel, ha figyelembe vesszük, hogy az Unió idén év végéig kétharmaddal tervezi csökkenteni az orosz gázfüggőségét. S nem csak a jelenlegi kereskedelmi tilalmak mellett, hanem még normál időszakban sem keletkezik a kereskedelmen keresztül megfelelő mennyiségű rubel bevétel. Csak emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy az oroszoknak valamivel több, mint 300 milliárd dollár tartalékuk ragadt benn a nemzetközi pénzügyi rendszerben a szankciók miatt. Vagyis ez jó lehetőséget adna az oroszoknak hogy keményvalutához jussanak, s az iránta megnövekvő keresleten keresztül nyilván stabilizálhatná a rubel árfolyamát is.
Így talán nem meglepetés, hogy a rubel árfolyama jelentős erősödést mutatott a hírre. Például a forinttal szemben 3,17-ról 3,56-ra emelkedett az ár. Nyilván mindenkinek eszébe jut, hogy a Richter rubelben számol el Oroszországban. Igen ám, de a Richter nettó rubel kitettsége 12 milliárd rubel körül van, miközben a teljes éves árbevétele 20 milliárd rubel körüli értéknek adódik. Ez éves szinten 70 milliárd forint a jelenlegi árfolyamokat figyelembe véve. Mindeközben 4,5 milliárd köbméterre szóló gázszerződésünk van az oroszokkal, aminek a Financial Times értesülései szerint 225 dollár az ezer köbméterenkéti ára, amit a miniszterelnök – egy nekiszegezett kérdésben – se nem cáfolt, se nem erősített meg, de azt elmondta, hogy azért függ a piaci áraktól. Ha ezekből a premisszákból indulunk ki, akkor körülbelül 350 milliárd forintnyi, mintegy 100 milliárd rubelre lenne szükségünk, de a Richter oroszországi árbevétele ennek csak kb. az ötödére elég. Ha netán az OTP az Oroszországban keletkezett jövedelmének repatriálásán gondolkozna – lévén, hogy az ottani tevékenységének méretét csökkenteni tervezi –, akkor az mintegy 10 milliárd rubellel fejeli meg a Richter 20 milliárd rubeles értékét, ha az eredmény hazahozatalát vesszük csak figyelembe. S persze arról se feledkezzünk meg, hogy az orosz gazdasági visszaesés nem fogja érintetlenül hagyni ezen cégek bevételeit. Ez is csökkenteni fogja a imént becsült számokat.
Apropó Richter. A cég, még korábban, fedezte az éves nettó éves kitettségét, így a „lebegő” tétel 6 milliárd rubel körül van. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi átlagos rubel árfolyam és jelenlegi árfolyam különbözete alapján számított eredményromboló hatás adó előtti szinten valószínűleg nem haladja meg a 2,5 milliárd forintot, ami marginális a Richter tavalyi vagy az idénre várható eredményét tekintve. Ez különben részvényenként valamivel több, mint 10 forint körüli érték. Ugyanakkor az igencsak pozitív, hogy a tegnapi bejelentés kapcsán ez a két cég esetleg könnyebben tudná az ottani kitettségét keményvalutára vagy éppen forintra váltani. Ezért érthetetlen kicsit ezen cégek továbbra is relatíve gyenge viselkedése.
A DAX a kezdeti enyhe pozitív nyitást követően a negatív tartományban mozog, azaz inkább oldalazik. A BUX a tegnapi emelkedést (ami a MOL nagyvonalú, 300 forintos osztalékfizetése kapcsán kialakult száguldásának volt köszönhető) követően ma az OTP gyenge viselkedésének betudhatóan csökken.
A tegnapi kezdeti emelkedés hamar esésbe váltott az európai részvénypiacon. A FTSE100 0,2%-ot, a DAX 1,3%-ot, az Euro Stoxx 50 1,5%-ot csökkent. A piacokat negatívan érintette az orosz gáz ellátással kapcsolatos újabb feszültség. Az energia szektor kivételével az összes szektor esett.
A negatív hangulat az USA-ban is ragadós volt. A főbb indexek 1,2-1,3%-ot csökkentek. A szektorok többsége csökkent, az energia mellett a közmű szektor tudott még minimális emelkedést felmutatni.
Ázsiában egyedül a japán részvénypiac emelkedett, ahol a jegybank tegnap kötvényvásárlásokkal biztosította a nyomott hozamkörnyezetet. A Nikkei ma 0,3%-ot emelkedett, míg a Hang Seng és a CSI300 is 0,3%-ot csökkent.
A MOL megállapodást kötött a Waldorf Production Limiteddel, és 305 millió dollárért eladja a teljes brit eszközállományát. A megállapodás magában foglalja a Catcher mező 20%-os, a Scolty & Crathes mező 50%-os, a Scott mező 21,8%-os részesedését, illetve további több kisebb tulajdont. A MOL brit eszközei 2019-ben még napi 18 ezer hordó olajat termeltek, de a legutóbbi negyedik negyedévben már csak 12 ezer hordót. A 2P készlet nagysága, amit ezek az eszközök lefednek, 14,9 millió hordó. Az eladás következtében a MOL felszabadíthat 350 millió USA dollár felszámolási tartalékot, amit a mező eltakarítására kellett félretennie a vállalatnak. A tranzakciós vételár a 2022-2025 közti olajár változás alapján módosítható. Véleményünk: A MOL lépése megfelelő árazás alapján történt, a cég 44 dollárt kapott hordónként a részesedésekre jutó 2P készletekért, ha belevesszük a céltartalékok felszabadítását is. A MOL a csökkenő termelésű brit mezők helyett valószínűleg máshol keres befektetést, mivel fenn kívánja tartani a napi 100 ezer hordó feletti szénhidrogén termelését.
A vártnál kisebb védelmet nyújt az omikron ellen a Moderna 6 éven aluliaknak szánt vakcinája a klinikai tesztek alapján. Ugyan az oltóanyag beadása szignifikáns immunreakciót váltott ki a gyerekek szervezetében, a fertőzést csak az esetek körülbelül 40%-ában volt képes megelőzni. A Moderna részvénye 4,3%-os mínuszban zárta a tegnapi kereskedést.
Tegnap a nyitó 370,13-ról zárásra összességében 373,9-re emelkedett az EURHUF devizapár. Ma reggel pedig már 374 felett nyitott a forint az euróval szemben. Az MNB ma 30 bázisponttal, 6,15%-ra emelte az egyhetes betét kamatát, ami az általunk várt 50 bázisponttól elmaradt, a Bloomberg piaci konszenzusnak viszont megfelelt. A háborúval kapcsolatos pesszimizmus ismét erősödik, a kockázatkerülés nő, ami a dollár erősödésében is tükröződik, s ez a jelenség hagyományosan rosszul érinti a feltörekvő piaci devizákat. Eközben az MNB által végrehajtott effektív kamatemelés üteme nem gyorsult, ami ismét bizonytalanságot hozhat a forintpiacra.
A nemzetközi devizapiacon kisebb mértékű, 0,2%-os dollárerősödés mutatkozott tegnap az euróval szemben, ami a mai nyitásban is folytatódik. Az EURUSD kurzusa így ismét 1,10 alá került. A háborús feszültség nem enyhül, miközben a tegnapi orosz bejelentés a gázvásárlások rubelben történő elszámolásáról zavart okozott a piacokon, hiszen ez kihívás elé állítja az orosz gáz vásárlóit.
A WTI 114,2, a Brent típusú kőolaj jegyzése pedig 121,5 dollár volt ma reggel. Az Ural kőolajjal 101,8 dolláron kereskedtek azonnali leszállításra. A piacon zavart okozott a tegnapi bejelentés, hogy nem baráti országok a jövőben a kizárólag rubelben számolhatják el az orosz gázvásárlásokat. A döntés nehéz helyzetbe hozhatja az orosz gáz vásárlóit, miközben a szerződésekben dollár és euró elszámolás szerepel. Az USA és az EU további szankciókat fog bevezetni Oroszországgal szemben, tegnap a felek közel jutottak a megegyezéshez. Az orosz olaj exportját nehezíti, hogy a Fekete-tengeren erős a hullámzás, ezért az orosz kikötőkben nem lehet kőolajat és terméket hajókba tölteni. Ázsiából érkező hírek szerint gyengül a kínai olajkereslet az országban zajló koronavírus járvány és a lezárások miatt. Ez valamelyest enyhítheti az olaj gyors áremelkedését.
Az arany 1.942 dollárra emelkedett, miután tegnap a hírek szerint közeledtek az amerikai és az európai álláspontok abban a kérdésben, hogy miként kellene további szankciókkal sújtani Oroszországot. Az új intézkedések az energiaszektort érintik, és csökkenti az európai olaj- és gázvásárlásokat Oroszországból. A háború miatt gyorsan nő az infláció és a nyersanyagár a világban, ami a Fed-et a kamatok emelésére kényszeríti. Az amerikai jegybank ráadásul akár 50 bázispontos lépésekkel is emelhet az idén. Az arany ETF-ekbe áramlik a tőke, a befektetők keresik a menedéket a gyorsuló infláció elől.
