Az emelkedő olajárak felgyorsíthatják a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetését

A Brent 2022-ben történelmi rekordot jelentő, közel 150 dolláros árat ért el. Az olajárak emelkedése tovább táplálta a magas inflációtól és a központi bankok kamatemeléseinek ellensúlyozásától való növekvő félelmeket is. Az olajár száguldása sok ország számára létfontosságú ellátási zavarok vagy az oroszországi olajimport általános leállása miatti aggodalmak okozták.

A stratégiai kőolajtartalékok felszabadításának kilátásba helyezése, a más országokból érkező megnövekedett olajimport kompenzációja, valamint az iráni és venezuelai olajexport esetleges újraindítása azonban az utóbbi időben kis mértékű enyhülést eredményezett az olajpiacon. A hét végén a Brent olaj hordónkénti ára alig haladta meg a 110 USD-t. Maga Oroszország a közelmúltban ígéretet tett arra, hogy továbbra is teljesíti olajellátási kötelezettségeit. Az ukrajnai inváziót követően számos nyugati ország által Oroszország ellen bevezetett szankciók azonban az oroszországi olajimport leállását is jelenthetik.

Az USA és az Egyesült Királyság betiltja az Oroszországból származó olajimportot

Az orosz pénzügyi szektor elleni kezdeti szankciók máris azt eredményezték, hogy az orosz olaj kevesebb vevőre talál Nyugaton, mivel jelentősen megnehezítik a kapcsolódó fizetési folyamatokat. Eközben az USA is általános tilalmat rendelt el az Oroszországból származó olaj importjára. Az Egyesült Királyság azt tervezi, hogy ez év végéig leállítja az orosz olajimportot, és jelenleg is vizsgálják az orosz gáz kivonását. Az EU-ban, amely jobban függ az orosz importtól, a kérdés még mindig vita tárgyát képezi. A múlt heti csúcstalálkozón az EU vezetői még nem tudtak megállapodni egy olaj- és gázembargóról. Az olaj-, gáz- és szénimport leállítása az EU egyik legkeményebb büntetőintézkedése lenne Oroszországgal szemben, amely gazdaságilag nagymértékben függ a nyersanyageladásoktól. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint Oroszország költségvetésének mintegy 45 százaléka származott januárban az olaj- és gázexportra kivetett adókból és vámokból. Ezzel szemben azonban az import befagyasztása magukat az EU egyes országait is meglehetősen keményen sújtaná, például Ausztriát és Németországot, amelyek jelenleg nagymértékben függnek az Oroszországból származó gáztól és olajtól.

Az EU az orosz kőolaj- és földgázfüggőség gyors csökkentését tervezi

Az uniós vezetők ezért májusig stratégiát kívánnak kidolgozni arra vonatkozóan, hogyan válhat az unió 2027-re függetlenné az orosz kőolajtól, földgáztól és széntől - közölte Charles Michel, az EU Tanácsának elnöke pénteken az EU-csúcs után. Az IEA is dolgozik ilyen stratégiákon, és már márciusban egy 10 pontos programot tervez bemutatni arról, hogyan lehetne rövid időn belül jelentősen csökkenteni az olajfogyasztást. Az energiaügynökség a hónap elején már bemutatott egy 10 pontos tervet arról, hogy az EU hogyan csökkentheti gyorsan és drasztikusan az orosz gázszállításoktól való függőségét.

Hasonló stratégiákon dolgozik a hét vezető ipari országot tömörítő G7 csoport is. Hosszú távon a G7-országok továbbra is a megújuló energiák bővítésére és a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános elszakadásra összpontosítanak. Rövid távon azonban a reményeket más országok termelésnöveléséhez is fűzik. Múlt heti találkozójukon a G7-országok energiaügyi miniszterei ezért felhívást intéztek a legnagyobb olajexportőrökhöz, különösen az OPEC-országokhoz, hogy fontolják meg olaj- és gázszállításaik növelését.

Március elején az olajtermelő országok kibővített, 23 tagú OPEC+ csoportja, amelybe Oroszország is tartozik, a jelenlegi helyzet ellenére még megerősítette a nyersolajkínálat csak fokozatos és mérsékelt bővítésére irányuló irányvonalát. Az Egyesült Arab Emírségek egyik nagykövete nemrégiben kilátásba helyezte, hogy az ország a nagyobb olajkitermelést szorgalmazza, de aztán ismét visszakozott. Elemzők szerint azonban a termelés növelése valószínűleg téma lesz a március végén esedékes OPEC+ találkozón.

Az Irán és Venezuela visszatérhet az olajpiacra a szankciók feloldása után

Az olajellátás hiányától való félelmeket valószínűleg az a kilátás is enyhíti, hogy az Irán és Venezuela elleni szankciók esetleges feloldása visszahozhatja a két ország olajexportját a piacra. Az új amerikai elnök, Joe Biden alatt újra sínen vannak az Iránnal kötendő nukleáris megállapodásról szóló tárgyalások. Bécsben Irán és egy országcsoport már több hónapja tárgyal a közel-keleti ország atomprogramjáról.

A Donald Trump korábbi amerikai elnök idején elvetett nukleáris megállapodás átdolgozása azt hivatott megakadályozni, hogy Irán atomfegyverprogramot építsen ki, ugyanakkor lehetővé tenné számára, hogy békés célokra használja az atomenergiát. A megállapodás az Irán elleni szankciók feloldását is magával hozhatná, ami azt is lehetővé tenné, hogy az iráni olaj visszatérjen a világpiacra.

Venezuela is abban reménykedik, hogy az Oroszország elleni szankciók hatására új szerepet kap az energiapiacon. Az ország rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékaival, de az utóbbi időben maga is szenvedett az autoriter kormánya elleni szankciók, valamint a rossz gazdálkodás miatt. Ennek következtében drasztikusan csökkent a termelés volumene Venezuelában: míg 20 évvel ezelőtt napi 3 millió hordót termelt az ország, addig ez a szám nemrég még csak 668 ezer hordó volt. Venezuela azonban most újra erőteljesen növelni akarja olajtermelését.

Az USA már jelezte érdeklődését a venezuelai olaj iránt, miután leállította az orosz olajimportot. Az amerikai kormány képviselői máris ígéretet tettek az országnak a 2019 óta érvényben lévő szankciók enyhítésére, azzal a feltétellel, hogy olajat szállítanak az Egyesült Államokba - jelentette a Reuters ügynökség a tárgyalókörben lévő informátorokra hivatkozva. A két ország kormányának képviselői közötti tárgyalások első fordulója azonban a jelek szerint nem vezetett megállapodáshoz - ennek egyik oka, hogy az Egyesült Államok továbbra is a szabad elnökválasztást szorgalmazza - jelentette a Reuters.

Végül a rövid távú olajellátást a stratégiai tartalékok felszámolásával kívánják biztosítani. Az Egyesült Államok és szövetségesei az emelkedő olajárakra reagálva már piacra dobták olajtartalékaik egy részét. Egy március eleji ülésen az IEA tagállamai már megállapodtak 60 millió hordó felszabadításában, a mennyiség nagyobbik részét, 30 millió hordót az USA szolgáltatta. Legutóbb az IEA jelezte, hogy szükség esetén még több tartalékot is hajlandó felszabadítani.

Hosszú távú cél a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség leküzdése

Hosszú távon azonban számos iparosodott ország stratégiája az, hogy a jelenlegi események fényében felgyorsítja a fosszilis tüzelőanyagokból való tervezett fokozatos kivonulást. Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke most "válaszút" előtt látja az Európai Uniót. Az európaiaknak véget kell vetniük az orosz fosszilis energiahordozóktól, így a földgáztól, a kőolajtól és a széntől való függőségüknek, és tömegesen bővíteniük kell a megújuló energiatermelést - mondta von der Leyen a csütörtöki utolsó EU-csúcstalálkozó zárásakor. Ez azt jelentené, hogy 2027-ig nem importálnak kőolajat és földgázt Oroszországból. A G7-ek is a megújuló és az alacsony CO2-kibocsátású energiák elterjesztését tartják az energiabiztonság legfontosabb eszközének. Ezért a G7-ek energiaügyi minisztereinek legutóbbi találkozója szerint megerősítik a globális közösség klímacéljait.

Az árupiaci részvények emelkedő tendenciát mutatnak

Még hosszú út áll előttünk, amíg valóban függetlenek leszünk a fosszilis tüzelőanyagoktól. A nyersanyagok iránti kereslet jelenleg nagy. Az árupiaci vállalatok részvényei azon kevés eszközosztályok közé tartoznak, amelyek pozitív teljesítményt mutattak a jelenlegi környezetben. A portfólió kiegészítésének diverzifikációs okokból lehet értelme, különösen mivel a gazdaság a világjárványt követő fellendülési szakaszban van, és a nyersanyagok iránti kereslet valószínűleg nem fog gyengülni, illetve az ipar számos területén előbb meg kell oldani a kínálati szűk keresztmetszeteket.

A bécsi Erste Asset Management által készített eredeti (angol nyelvű) cikket ide kattintva érhetik el.

Fordította: Kubicsek Réka

A cikk első alkalommal az Erste Asset Management oldalán jelent meg 2022.03.14-én.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: GettyImages