Újabb szankciók és további tárgyalások

Oroszország elleni újabb szankciókat fogadott el az EU. Ezek elsősorban a luxustermékek kereskedelmét korlátozzák, értékhatárt szabva azoknak. Fogyasztási cikkek esetében 300 euróban, gépkocsik esetében 50.000 euróban határozták meg a limitet. Jelenleg azonban úgysem effektív a tiltás, hiszen a legtöbb nyugati vállalat szünetelteti oroszországi működését. Ezen kívül számos acéltermékre rendelt el behozatali tilalmat az EU, de ennek kompenzálására más országok behozatali kvótáját megemelik.

Az elmúlt napok folyamatos orosz-ukrán egyeztetései ma is folytatódnak. A tárgyaláson részt vevő felek szerint történtek előrelépések, azonban az elnökök már visszafogottabban nyilatkoznak. Zelenszkij ukrán elnök szerint nehezek a tárgyalások, de van lehetőség a kompromisszumra, míg Putyin orosz elnök elégedetlen az ukránok által javasolt feltételekkel.

Oroszország ma egy lépéssel közelebb kerülhet a csődhöz. 117 millió dollárnyi kamatfizetést kéne teljesítenie az államnak, de az eddigi kommunikáció alapján ezt csak rubelben lennének hajlandók kifizetni. A mai esedékességet követően valójában még további 30 napnyi türelmi idő áll Oroszország rendelkezésére a követelés kifizetésére.

A lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök tegnap Kijevbe utazott, hogy személyesen is támogatásukról biztosítsák az ukrán elnököt.

Elkerülhetetlennek tűnik, hogy ma, 2018 után először kamatot emeljen a Fed. A monetáris tanács szinte száz százalékos bizonyossággal 25 bázispontos kamatemelést fog bejelenteni a mai kamatdöntő ülés végén, miután az ukrán-orosz háború visszavetette az 50 bázispontos emelés lehetőségét. A piac összesen hét, egyenként negyed százalékpontos emelést áraz az idei évre.

A kérdés, ami a befektetőket foglalkoztatja, hogy a döntéshozók által kiadott dot-plot hány és milyen mértékű további emelést prognosztizál az idei évre. Ugyan a piac hét emelést áraz, de egyáltalán nem biztos, hogy a Fed közgazdászai is ezt látják helyesnek. A helyzet nem egyértelmű, a háború a nyersanyagárak további elszállását okozhatja, és egy ilyen konfliktus lassító hatással bír a gazdaságra. Nem biztos, hogy a kamatdöntők is olyan bizonyosak abban, hogy az amerikai gazdaság elbír hét kamatemelést is anélkül, hogy recesszióba fordulna. Az ilyesfajta emelési ciklus ugyanis nem gyakori a Központi Bank történetében, utoljára 2005-ben emeltek nyolc alkalommal, míg 1978-ban tízszer is magasabb alapkamatot állapítottak meg.

Joe Biden elnök aláírta az 1500 milliárd dolláros költségvetési tervezetet, ami szeptemberig biztosítja a kormányzat működéséhez szükséges forrásokat, és ami magába foglal egy 13,6 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt segélyt is.

A kínai kormányzat támogatja a piac stabilitását és a gazdaság élénkítését. A pénzügyi szabályozásokat felügyelő bizottság elnökhelyettese szerint olyan szabályokat kell bevezetni, ami támogatja a piacok egészséges működését, és azt is elmondta, hogy a gazdaságnak élénkítésre van szüksége. Az amerikai tőzsdéken jegyzett kínai részvényekkel kapcsolatban pozitív felhangú eredménnyel zárult az ülés, a kínai fél egyezségre szeretne jutni az Egyesült Államokkal az ügyben. A bizottság kitért az ingatlanpiacra is, nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy tervet dolgozzanak ki a szegmens válságos helyzetének megoldására. Az ázsiai piacokra pozitív hatással volt a hír, ugyanis a Hang Seng China Enterprises Index több, mint 11%-ot ugrott, míg a CSI 300 4,3% emelkedett.

Az előző hónap 9,6%-os növekedése után 19,1%-kal nőtt februárban év/év alapon a japán exportforgalom, alulmúlva a piac 21%-os várakozását. Az importforgalom éves üteme lassult ugyan, de a januári 39,6%-os adat nagy mértékéből fakadóan a februári 34,0%-os éves bővülés így is jelentősebb az exporténál, sőt, a 28%-os elemzői konszenzust is jelentősen meghaladta.

Sikertelenül zárult a mai észak-koreai rakétateszt. Az ottani idő szerint ma reggel fél tízkor kilőtt fegyver a kilövést követően húsz kilóméterrel felrobbant.

Pozitív hangulat uralkodott ma reggel a fő amerikai és európai határidős piacokon is.