Mintegy két év leforgása alatt a világgazdaságot két sokk is érte: először a pandémia (COVID-19 világjárvány), majd ez évben egy geopolitikai sokk (háború Ukrajnában), mely nyersanyagár-robbanást idézett elő. A hatások leginkább stagfláció felé mutatnak.
Kilábalás és infláció az invázió előtt
A világjárvány hatása végül stagflációs jellegű volt. A pandémia nélkül a GDP magasabb, az infláció pedig alacsonyabb lett volna. A meglepően tartós magas infláció (OECD: januárban éves 7,1%) az év elején egy mini-kamatlábsokkot is okozott (ami növelte a kamatemelési várakozásokat). Februárban, az omikron variáns lecsengésével a ciklikus gazdasági indikátorok a gazdasági növekedés újbóli gyorsulását jelezték előre (a december és január közötti visszaesés után), megerősítve a "fellendülés folytatódásának" forgatókönyvét. A globális Beszerzési Menedzser Index (a feldolgozóiparban és a szolgáltató szektorban érvényesülő gazdasági trendek irányadó mutatója) februárban 53,4-re emelkedett a januári 51,1-es szintről. Emellett a Beszerzési Menedzser Index árkomponensei továbbra is magas inflációs nyomásra utaltak (a kibocsátási árak 60,0 ponton álltak 59,6 pontot követően). Ugyanakkor a munkanélküliségi ráták az USA-ban (februárban 3,8%) és az euróövezetben (januárban 6,8%) is a munkaerőpiac szűkösségére utaltak, ami magasabb bérnövekedés felé mutatott. Végül, de nem utolsósorban az USA-ban a munkaerőpiaci részvételi arány növekedése (62,3%, a járvány előtti 63,4%) a munkaerőpiac kínálati oldalának lassú javulására utalt.
Magasabb beruházási tevékenység és költségvetési hiány
Oroszország ukrajnai inváziója több szempontból nagy horderővel bír. Vélhetően a demokrácia és a jogállamiság értéke most még jobban megmutatkozik. És ugyan katonailag – egyelőre - nem avatkozik be a Nyugat, a szankciók használata és a fegyverszállítmányok egy új hidegháborúra sejtetnek. A Nyugat és Oroszország kapcsolata tartósan megromlott. Hasonlóképpen, a magukat nem Nyugat részének tekintő országok motivációja egyre nagyobb arra, hogy megszabaduljanak az amerikai dollártól vagy más tartalékvalutától való függőségtől. Megnőtt a valószínűsége egy renminbi köré épülő esetleges ázsiai valutablokknak. Kína geopolitikai megerősödése mellett az EU és a NATO nemzetek feletti szervezetek is megerősödni látszanak. Ennek alapján többek között arra lehet számítani, hogy az ígért NATO védelmi kiadások valóban teljesülni fognak, valószínűbbé vált a NATO esetleges bővítése, illetve hogy egy újabb EU-tagország kilépése valamint az eurózóna felbomlása kevésbé valószínűvé vált. Szükség esetén további mentőcsomagokra lehet számítani. Hasonlóképpen megnőtt a motiváltság az energiabiztonsági illetve védelmi kiadások növelésére. A következő években a korábbi várakozásokat meghaladó mértékű befektetési arányra lehet számítani mind a kormányzatok mind pedig a magánszektor részéről, egyúttal költségvetési hiányra is.
Visszaesés az orosz gazdaságban
Oroszországot keményen sújtják a Nyugat által bevezetett szankciók, melyek jelentős mértékű önellátásra kényszerítik az orosz gazdaságot. Számos orosz bankot kizártak bankközi üzenetküldő rendszerből (SWIFT). Hasonlóképpen egyre több (oligarcha) orosz állampolgár külföldi vagyonát fagyasztják be, csakúgy, mint az orosz központi bank deviza-tartalékainak nagy részét. Mi több, a külföldi vállalatok sorra szüneteltetik vagy megszüntetik kapcsolatukat Oroszországgal. Ez mind a kereskedelemben, mind pedig a GDP-ben komoly visszaesést (feltételezetten -9% ebben az évben), valamint ellátási láncok megszakadását eredményezi. Mindez pedig a lefékezheti a hitelezést. Az S&P leminősítette CCC- besorolásúra az ország hitelminőségét. A dollárral szembeni rubel árfolyam hatalmasat zuhant (63%-os esés az év eleje óta). Mindez pedig növelte a nyomást az orosz kormányon, hiszen az nem tudja tovább biztosítani a stabilitást és a jólétet.
Ársokk a nyersanyagok piacán
Az ukrajnai invázió a világjárványhoz hasonlóan stagflációs sokkot idézett elő, és egyúttal jelentős bizonytalanságot szült. Oroszország és Ukrajna részesedése a globális GDP-ből mindössze 3%. A Nyugat által bevezetett szankciók jelentősen érintik a (nem nyersanyag) exportot, illetve a globális pénzügyi piacokhoz való hozzáférést. Ennek ellenére jelentős nyersanyag áremelkedés következett be. Az ipari felhasználású fémek indexe az év eleje óta 24%-kal, az energiáé 48%-kal, a mezőgazdasági termékeké pedig 26%-kal emelkedett (a Bloomberg Nyersanyag Árindexe alapján). Oroszország vezető olaj-, gáz-, fém- és Ukrajnával egyetemben jelentős gabonatermelő. A fő mozgatórugó a termelés/export esetleges csökkentésének megnövekedett kockázati prémiuma, azaz a Nyugat által bevezetett árupiaci szankciók és az Oroszország által bevezetett exportkorlátozásoktól való félelem. Emellett a nyugati vállalatok (bankok, biztosítótársaságok, szállítmányozási és kereskedelmi vállalatok) önmaguk által bevezetett korlátozásai révén a jogi és reputációs kockázat is nyilvánvaló. A nyersanyagárak további alakulását pedig mindenekelőtt a Nyugat által bevezetett szankciók jellege és az esetleges orosz ellenszankciók fogják meghatározni, melyek jelentősen függenek az ukrajnai háború alakulásától.
Magas infláció, visszafogott fellendülés
A nyersanyagárak erőteljes emelkedése továbbra is magasan fogja tartani az inflációs rátákat az elkövetkező hónapokban (globálisan nagyjából 6% körüli éves szinten). Az alapforgatókönyv szerint a globális infláció idén mintegy 1 százalékponttal magasabb lehet (2022 negyedik negyedévében 5% év/év alapon), mint az orosz-ukrán háború előtti forgatókönyv szerint. A GMU-t (Európai Gazdasági és Monetáris Unió) ez jobban érinti (+1,5 százalékponttal lehet magasabb, mintegy 4%). A kockázatok magasabb érték felé hajlanak. A magas inflációs ráták visszafogják a vásárlóerőt és csökkentik a fogyasztói kedvet. A globális reál-GDP-növekedés a becslések szerint mintegy 1 százalékponttal lesz alacsonyabb az orosz-ukrán háború előtti forgatókönyvhöz képest (2022 negyedik negyedévében 3%). A GMU-t ez szintén jobban érinti (2 százalékponttal lesz alacsonyabb, mintegy évi 2,5%). A kockázatok itt még alacsonyabb érték felé hajlanak. Különösen ellátási zavarok esetén növekedne a recesszió kockázata.
A központi bankok dilemmája
A központi bankok dilemma előtt állnak. Az főleg nyersanyagárak által hajtott inflációs ráták meglepően magasak. Egyes országokban (pl. USA) már most is nyilvánvaló a világjárvány okozta költségek tovább gyűrűzése: a vállalatok megpróbálják áthárítani a magasabb nyersanyagköltségeket, amire válaszul a munkavállalók magasabb béreket fognak követelni. Mivel a munkanélküliségi ráták már most is alacsonyak, és az alapforgatókönyvek szerint a fellendülés tovább folytatódik, a tovább gyűrűzés még valószínűbbé vált. Ugyanakkor a gazdasági növekedésre hatással lesz a nyersanyagár-sokk, megnövekedett a recessziós kockázat, illetve a pénzpiaci bizonytalanság is nőtt.
Az irányadó kamatlábak kezdeti, mérsékelt emelkedése várható az év végéig
A központi bankoknak elenyésző befolyásuk lesz idén az infláció alakulására. A cél az, hogy a másodlagos hatásokat alacsonyan, az inflációs várakozásokat pedig a lehető legstabilabban tartsák. Az egyensúlyi kamatszintet (, mellyel a növekedés és infláció közötti egyensúly elérhető) a lehető leggyorsabban el kell érni. Az ukrán válság lassítja, de nem akadályozza az ultra-expazitív monetáris politikával való felhagyást. Csökkent a meglepően kemény lépések valószínűsége (50 bázispont feletti emelés a Fed részéről; az irányadó kamatláb restriktív szintre emelése). Aktuális várakozások szerint a Fed 2022 végére 1,5%-ra emeli az irányadó kamatlábat, nyáron megkezdődik a kvantitatív szigorítás (a jegybanki mérleg csökkentése), valamint az EKB december végére szintén emeli az irányadó kamatlábat (-0,25%-ra). Múlt szerdán a kanadai jegybank a várakozásoknak megfelelően 0,25 százalékponttal 0,50 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. Jerome Powell, Fed elnök március 16-ára kamatemelést jelentett be. Az EKB elnök valószíúleg óvatosan fog fogalmazni következő csütörtökön, azonban az inflációs előrejelzések növekedése valószínűleg fenntartja az irányadó kamatemelés lehetőségét.
Ambíciózus növekedési cél Kínában
Kínából jelentős támogatás érkezik világgazdaság számára: a kormány 5,5%-os GDP-növekedési célt tűzött ki az idei évre. Ez ambiciózusnak mondható, más előrejelzések 5% körül mozognak. Emiatt igen valószínűek további gazdaságélénkítő intézkedések a fiskális és a monetáris politika oldaláról egyaránt.
A fokozott bizonytalanság magasabb kockázati felárakat eredményez a pénzügyi piacokon
A fokozott bizonytalanság növeli a kockázatkerülő magatartást a piacokon. Ezzel összhangban emelkedtek a részvények, kötvények és devizák volatilitási indexei valamint kockázati prémiumai. Ez nyomást gyakorol az olyan értékelési mutatókra, mint a P/E (ár/eredmény) arány. Általánosságban elmondható, hogy amíg a fellendülési forgatókönyv áll fenn, a kockázati eszközök kilátásai továbbra is pozitívak.
A bécsi Erste Asset Management által készített eredeti (angol nyelvű) cikket ide kattintva érhetik el.
Fordította: Reiter Bálint
A cikk első alkalommal az Erste Asset Management oldalán jelent meg 2022.03.07-én.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: GettyImages
