Erste kommentár A KSH ma reggel publikálta a februári inflációs adatokat, amiben nem volt túl sok örömünk. A tegnapi MNB tájékoztató után már lehetett sejteni, hogy 8-8,5 százalék között lesz, s...
A KSH ma reggel publikálta a februári inflációs adatokat, amiben nem volt túl sok örömünk. A tegnapi MNB tájékoztató után már lehetett sejteni, hogy 8-8,5 százalék között lesz, s így is lett, hiszen 8,3 százalékkal emelkedtek év per év alapon az árak. Míg a szeszes italok, a dohányáruk és a tartós fogyasztási cikkek az átlagos inflációs érték környékén emelkedtek, addig az élelmiszerárak e fölött, 11,3 százalékkal. Az üzemanyagok és egyéb cikkek is hasonló mértékben lettek drágábbak. A maginfláció pedig meghaladta az inflációs növekedést mind havi, mind éves alapon, hiszen már 8,4 százaléknál járunk, ami igazán aggasztó. De nem csak mi vagyunk így vele. Egyesek már az USA-ban is 10 százalék fölötti inflációt prognosztizálnak, miközben a lengyel jegybank az idei évre vonatkozó átlagos inflációs előrejelzését 10,8 százalékra emelte a még novemberben prognosztizált 5,2 százalékról. Igaz, ott már januárban 9,2 százalék volt az év per év inflációs adat. Ehhez képest „le vannak maradva” a kamatemeléssel, hiszen a tegnapi 75 bázisponttal is csak 3,5 százalék lett náluk az alapkamat. Az is sokkoló, hogy 2023-ra is 9 százalékos áremelkedést várnak, ami csak 2024-ben csökkenne 4,3 százalékra. Nem lepődnénk meg, ha a következő inflációs jelentésben az MNB is megemelné várakozásait. Apropó MNB! A tegnapi tájékoztatóban az azért megnyugtató volt, hogy a gyengülő forint elsősorban szimpla spekulációs nyomásnak tudható be, amit nem érdemes a forint elleni támadásnak beállítani, mert nagy valószínűséggel „természetes” folyamatok voltak mögötte. Az állampapír állományokban nem látszik kiáramlás, és a magas frekvenciás adatok azt sugallják, hogy az év első hónapjaiban a GDP erőteljesen bővült. Persze ebben a háború negatív hatása még nem igazán jelenik meg.
A NATO szerint az oroszok nem fognak jelentős előrelépést elérni az invázióban az elkövetkező napokban, és a két ország közti tárgyalásokat is kíváncsian várják a befeketítők a kicsit enyhébbnek tűnő kommunikáció után. Így javult a hangulat a börzéken, amit a DAX jelentős emelkedéssel hálál meg az elmúlt napok hatalmas eladói nyomását követően. A 12.450-es szint úgy tűnik, hogy működött. A BUX-ot pedig az OTP és a Richter húzza. Mind a két esetben egy dupla-alj-szerű alakzatot láthatunk, amelyből akár további jelentős áremelkedés is jöhet, miközben az OTP menedzsmentje, élén Csányi Sándorral vásárolja a részvényeket. Az elnök-vezérigazgatóhoz köthető Sertorius alap tegnap is vett 115 ezer részvényt, s így már 395 ezer darab részvénnyel lett gazdagabb az elmúlt néhány napban, miközben egyéb vezetők 206 ezer részvényt vásároltak.
Ázsiában tovább esnek a részvényindexek. A japán Nikkei 0,3%-kal, míg Kínában a Sanghaj kompozit index 2,2%-kal, a Hang Seng pedig 1,8%-kal csökken.
Európa vegyesen teljesített tegnap. Az Euros Stoxx 50 0,2%-os csökkenést produkált, míg a FTSE 100 0,1%-kal emelkedett. A CAC 40 0,3%-kal csökkent, a DAX pedig változatlan maradt.
Amerikában csökkentek az indexek. A Dow Jones 0,6%-os, az S&P 500 0,7%-os, a Nasdaq pedig 0,3%-os mínuszban zárt.
A Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgatóhoz köthető Sertorius alap további 115.000 darab OTP részvényt vásárolt március 8-án 10.770 forintos átlagáron, és a Nagy György igazgatósági taghoz köthető egyik cég is vett újabb 35.902 darab OTP részvényt március 7-én 9.955 forintos átlagáron.
A BNP Paribas bruttó 1,7 milliárd eurós kitettséggel rendelkezik Ukrajnában és 1,3 milliárd euróval Oroszországban. Ez a bankcsoport teljes kitettségének mindössze 0,16%-a. A teljes 3 milliárd eurós kitettséggel szemben a korábbi csúcshoz képest mintegy 25 milliárd euróval csökkent a bank piaci kapitalizációja.
Az UniCredit 1,9 milliárd eurós közvetlen kitettséggel, 4,5 milliárd eurós határokon átnyúló kitettséggel és 300 millió eurós derivatív ügyletekkel rendelkezik az orosz bankokkal szemben. Ezek teljes leírása 200 bázispontos negatív hatást jelentene a bank tőkemegfelelésére nézve. A bank CET1 tőkemegfelelése jelenleg 14,1%. A bankcsoport kellően erősnek érzi tőkehelyzetét, ezért a 2,58 milliárd eurós saját részvény vásárlási programján és a részvényenkénti 0,54 eurós osztalékfizetési tervén sem változtat. A februári csúcs óta a bank piaci kapitalizációja több mint 15 milliárd euróval csökkent.
Az Adidas 2022-ben devizahatással szűrve 11-13%-os árbevétel növekedésre számít, ami meghaladja a 9,5%-os Bloomberg konszenzust. Az operatív marzs tekintetében viszont a menedzsment 10,5%-11% közti várakozása elmarad a 11,1%-os piaci várakozástól. A menedzsment 1,8-1,9 milliárd eurós adózott eredményt vár, melynek alsó felével egyezik meg az aktuális piaci várakozás, így összességében pozitív a társaság előrejelzése. A FÁK térség esetében 250 millió eurós kockázatot látnak az árbevételben, ami a teljes csoportszintű árbevétel 1%-a. Az idei évben elsősorban Amerikában és Európában várnak jelentős növekedést, a Covid lecsengésével párhuzamosan.
Számtalan nyugati céget követve a McDonald’s is kivonul Oroszországból illetve Ukrajnából. Az üzletek bezárása a cég bevételeinek 9%-át érinti. A Pepsi, a Coca-Cola, és a Starbucks is bejelentette, hogy megszünteti tevékenységét Oroszországban.
Tegnap 394-en nyitott a forint az euró ellenében, majd vélhetően az MNB lépését árazta a piac, amikor is 386-ig erősödött a magyar deviza. A kamatfolyosó felső korlátját 100 bázisponttal emelték, ezzel lehetőséget teremtve egy akár 105 bázispontos emelésre csütörtökön. Az árfolyam ma reggel 387 körül mozog.
A nemzetközi devizapiacon szerda reggel 1,091 körül járt az EURUSD, ami enyhe korrekciót, azaz minimális dollárgyengülést jelent tegnaphoz képest. A konfliktus fennmaradása extrán erős amerikai dezivát eredményez, kérdés, hogy csütörtökön az EKB tud-e olyat mondani, amitől érdemben megváltozik a kurzus.
Tegnap ismét nagyot emelkedett a két kőolajfajta ára, a WTI 120,6, a Brent pedig 129,4 dollár volt a decemberi határidőre. Az USA és az Egyesült Királyság tegnap embargót hirdetett az orosz kőolaj és kőolajszármazékok importjára. Az USA nyersolaj importjának 3%-a származik Oroszországból, termékekkel együtt ez az arány eléri a 8%-ot. Európa egyelőre nem lépi meg ezt a lépést, mivel sokkal nagyobb a kitettsége az orosz energiahordozók terén: a földgáz 40%-a, az olaj és olajtermékek 27%-a érkezik Oroszországból. Az európai dízel árak felrobbantak, a rotterdami árjegyzés ma reggel már 230 dollár volt hordónként. Az ok, hogy az egyébként is napi 1,5-2 millió hordó dízel hiánnyal küszködő Európába napi 1,1-1,5 millió hordó orosz dízel érkezik. Most a szankciós fenyegetés miatt egyelőre nem tudnak szállítani az oroszok, így komoly kínálati elégtelenség van a piacokon.
Az arany 2.075 dollár is volt tegnap napközben, de ma reggel 2.045 dollár körül mozgott az árfolyam. A nemesfém árát elsősorban a geopolitikai helyzet, főleg az orosz kőolajra kivetett amerikai embargó mozgatta. A lépés tovább emeli az amúgy is felfokozott inflációt a világban. Az ETF-ekben tárolt arany mennyisége 152 tonnával nőtt az idei évben, ami jelentős beáramlást jelent. 2021 márciusa óta most tárolják a legtöbb aranyat ezek az alapok. A fémek közül tegnap a nikkel árfolyama robbant fel, pár óra alatt 130%-kal nőtt az árfolyam. Oroszország adja a világ nikkel termelésének 10%-át, a fémet főleg li-ion akkumulátorokban és acéltermékekben használják.
