Hétfő délelőtt 400 forintot ért el az euró árfolyama, a dolláré 368 forintig szaladt, aztán délutánra visszatért a 392-es euró és 360-as dollárárfolyam „szolid” szintje. A magyar fizetőeszköz eddig a régiós valutákkal együtt esett, a délelőtti – és a pénteki - zuhanás ettől egy picit eltért.
Történelmi mélypontot ért el a magyar fizetőeszköz: egy euró 400 forintba került. A magyar fizetőeszköz 2009 februárjában lépte át a 300-as lélektani határt, majd 2011 novemberéig ez alatt is maradt. A forint 2013 vége óta gyengült tartósan a 300-as euróárfolyamnál rosszabb tartományba, ám 2018 elejéig nem ment a 310-es sáv fölé. Az év második felétől azonban már a 320 forintnál drágább euró lett a megszokott, míg újabb egy év kellett a 330-as határ eléréséhez. A koronavírus-járvány aztán a 360-as magasságba repítette az árfolyamot, ahonnan a tavaly nyári sikeres jegybanki szigorításokat követően ment 350 alá. A piac ezt követően viszont nagyobb szigorítást várt, így ismét visszatért a 360 alatti árfolyam – innen pedig az orosz támadás megindítását követően zuhant a forint előbb a 370-es szint közelébe, majd érte el a 380-as értéket múlt csütörtökön, pénteken pedig már a 390 se volt messze.
A háború kitörése óta a magyar fizetőeszköz nagyjából a térségi valutákkal mozgott együtt, kivételt a pénteki és a hétfői zuhanás jelentett.
Az Erste elemzői délelőtti kommentárjukban azt írták: a piac szeme most az MNB-re szegeződik. A jegybank kedden tartja kamatdöntő ülését, amitől az elemzők azt várják, hogy a monetáris tanács átalakíthatja az eszköztárat, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson magának az effektív kamatemelések terén. A piaci szereplők egy része pedig az effektív alapkamat – az egyhetes betét – már 6-6,1 százalékos betéti rátát vár a csütörtöki döntést követően.
Az elemzők úgy vélték: a 400 forintot közelítő euró-forint árfolyam igencsak túlzónak tűnik a magyar gazdaságot érintő potenciális sokkok és a gazdaság állapotának tekintetében.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: GettyImages
A jelen dokumentumban foglalt információk az Erste Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.; tev. eng. szám: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002; tőzsdetagság: BÉT Zrt.; a továbbiakban: Társaság) által hitelesnek tartott forrásokon alapulnak, de azokért a Társaság szavatosságot vagy felelősséget nem vállal. A jelen dokumentumban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltbeli teljesítmények, illetve jövőbeli becslések nem nyújtanak garanciát a jövőbeli teljesítményre nézve. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzetet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása, a befektető által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át. A jelen dokumentumban foglaltak – teljes vagy részleges – felhasználása, többszörözése, publikálása, átdolgozása, terjesztése kizárólag a Társaság előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelen dokumentumban foglaltak kiadásuk időpontjában érvényesek. További részletek: Erste Market Dokumentumok – Erste Market oldalon, illetve a Társaság ügyletek előtti tájékoztatásról szóló hirdetményében.
