Erste kommentár Szépen látszik az orosz-ukrán háború geopolitikai hatása a részvénypiacokon. Míg a kevésbé, csak áttételes hatásokon keresztül érintett piacok kis mértékben ugyan,...
Szépen látszik az orosz-ukrán háború geopolitikai hatása a részvénypiacokon. Míg a kevésbé, csak áttételes hatásokon keresztül érintett piacok kis mértékben ugyan, de gyengülnek, addig a jobban érintett piacoknál nagyobb a negatív hatás. Például a lengyel, az osztrák vagy a magyar piac nagyon megsínylette a háborús konfliktust, miközben a DAX vagy a cseh piac csak fele akkorát esett, mint mi. Az amerikai piacok meg alig térnek el a szokásos üzemmódtól. Nagyjából azt lehet mondani, hogy a jobban érintett piacok 20 százalékot, a kevésbé vagy másodlagosan (magasabb olajár, magasabb inflációs várakozások, stb.) érintettek 10 százalékot estek. Ugyanakkor – nem meglepő módon – az esés ledolgozásában is az alapvetően nem közvetlenül érinett piacok járnak az élen. A mai nap kivételt képez ez alól, mert miközben Prága és Varsó emelkedik, Frankfurt és Budapest esik. Az utóbbi esetben leginkább az OTP húzza le a piacot, pedig az európai bank index emelkedik. Vagyis a kirakósból az jön ki, hogy mi vagyunk a leggyengébb láncszem.
Míg a MOL összességében relatíve jól tartja magát, addig az OTP és a Richter is jócskán alulteljesít. Pedig mind a három esetében az jön ki, hogy szinte akárhogy becsüljük a negatív hatást, a részvények már jóval túlárazták azt. Mindent egybevetve, egy elég jelentős negatív gazdasági, másodkörös hatás is beépült már ezekbe az árakba.
Ázsiában emelkednek a részvényindexek. Japánban a Nikkei 225 1,2%-kal értékelődik fel, míg Kínában a Sanghaj Kompozit index 0,8%-kal, a Hang Seng pedig 0,7%-kal ér többet.
Európában tegnap tovább estek a részvényindexek. Az Euro Stoxx 50 1,2%-kal, a FTSE 100 0,4%-kal, a CAC 40 1,4%-kal, illetve a DAX 0,7%-kal értékelődött le.
Amerikában vegyesen teljesítettek az indexek. A Dow Jones 0,5%-kal zárt lejjebb, míg az S&P 500 0,2%-os csökkenést mutatott. A Nasdaq 0,4%-os emelkedéssel zárta a napot. A határidős indexek kisebb emelkedést mutatnak.
A magyar kormány tegnap jelentette be, hogy befagyasztja az üzemanyag nagykereskedelmi árát is. Becslésünk szerint a MOL-ra nézve 20-30 milliárd forint hatása lehet a következő két és fél hónapban a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árbefagyasztásának. Mi összesen 1 milliárd liter üzemanyag értékesítésére számítunk ebben az időszakban a MOL részéről Magyarországon, és literenként 20-30 forintos veszteségre. A MOL helyzetét nagyban javítja, hogy az Ural típusú kőolaj árfolyama logisztikai problémák miatt összeomlott. A MOL egyelőre kap ilyen olajat a Barátság kőolajvezetéken, de kérdés, hogy a jövőben is kaphat-e, és ki tudja-e fizetni. Mindenesetre a Brenthez képest a szokásos 2-3 dolláros különbség 10 dollár fölé nőtt. Ennek a hatása jelenleg nagyobb, mint az árbefagyasztásnak, ez indokolja a MOL tegnapi tőzsdei szárnyalását. A befagyasztás okozhat ellátási problémákat, a MOL-nak most jelentős logisztikai problémákkal kell majd megküzdenie, mivel nagykereskedelmi részesedése a mostani 70%-ról akár 90-100%-ra is nőhet. Kérdés továbbá, hogy miként lehet megakadályozni, hogy kereskedők a MOL olcsóbb termékeit külföldön adják el. Ennek a megakadályozását, illetve eszközeit egyelőre nem látjuk.
Zárást követően tette közzé negyedik negyedéves számait a Zoom. Az eredmény felülmúlta ugyan a várakozásokat, de az előrejelzések elmaradnak attól. A vállalat 1,07 milliárd dolláros bevétele 21%-os bővülést jelent éves alapon, és meghaladja az 1,05 milliárd dolláros várakozást. Profit téren is jól teljesített a cég, az 1,29 dolláros egy részvényre jutó eredmény felülmúlta a várt 1,07 dollárt. A felhasználók számának növekedése elmaradt a várakozásoktól, és az első negyedévre vonatkozó kilátások is rosszabbak, mint amire az elemzők számítanak. A jelentést követően közel 10%-ot esett a részvény, de ez később 2%-ra csökkent.
A HP is tegnap zárást követően tette közzé első negyedéves eredményét, ami összességben jobb lett a vártnál. Az informatikai vállalat 17,03 milliárd dolláros bevétele közel 9%-kal nőtt éves összehasonlításban, és meghaladta a 16,5 milliárd dolláros várakozást. Profit téren szintén felülteljesített a cég, hiszen az 1,1 dolláros egy részvényre jutó eredmény jobb, mint az 1,02 dolláros várakozás. A menedzsment teljes évre vonatkozó EPS várakozása meghaladhatja az elemzők 4,18 dolláros becslését, de a szabad készpénzáram elmaradhat a konszenzus várakozásától (4,5 milliárd dollár vs 4,7 milliárd dollár). Az orosz szankciók következtében az egy részvényre jutó eredmény 3 centtel csökkenhet, hiszen a cégnek 18%-os piaci részesedése van Oroszországban, tehát egy igen jelentős szelet. Viszont a növekvő PC kereslet miatt a cég megemelte az idei évi kilátásait. Az árfolyam több, mint 2%-ot esett zárást követően.
Az Adidas új, 1,5 milliárd eurós részvényvisszavásárlási programot jelentett be, ami márciusról a harmadik negyedév végéig tart, és a jelenlegi piaci kapitalizáció 3,7%-át jelenti. A Linde 10 milliárd dollár értékű visszavásárlási programot hirdetett, 2024 július 31-ig, ami a piaci kapitalizáció 6,7%-át jelenti.
A negyedik negyedévben 11,1 milliárd eurós árbevételt és 2,4 milliárd eurós korrigált EBITDA eredményt ért el a Bayer. Mindkettő felülmúlta a várakozásokat, a piac ugyanis 10,6 milliárd eurós árbevétellel és 2,3 milliárd eurós EBITDA eredménnyel kalkulált. A felülteljesítés fő oka a vetőmag üzletág jó teljesítménye volt az áremeléseknek köszönhetően. Az idei évre a menedzsment 46 milliárd eurós árbevételre számít, ami kicsivel a 45,4 milliárdos piaci várakozás fölött van. A cég 12 milliárd eurós EBITDA előrejelzése ugyanakkor megfelel az elemzői konszenzusnak. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy az előrejelzést még stabil kelet-európai környezet mellett tervezte a társaság, ami mostanra már nem állja meg a helyét.
Tegnap 371,35-ön zárt a forint az euró ellenében, ami a mindenkori legmagasabb záróérték, és ma reggel is 370 körül járt. A következő napokban továbbra is főként az orosz-ukrán háború hírei fogják meghatározni az árfolyamot. Amennyiben a pénzpiacok kockázatkerülő magatartása erősödik, úgy újabb mélypontot láthatunk a hazai fizetőeszköz árfolyamában. Ma este Virág Barnabás MNB-alelnök az Infó Rádióban ad interjút, a szavaira érdemes lehet odafigyelni.
Tegnap némi korrekciót mutatott az euró-dollár árfolyama, több nap után ismét 1,12 felett zárt a kurzus. A háború elhúzódása a dollár malmára hajtja a vizet a kockázatkerülés erősödése miatt.
A WTI 95,7, a Brent 97,3 dollár volt ma reggel. A piac egyelőre még nem árazza az orosz nyersolaj termelés kiesését, legalábbis ezt állítja Pierre Andurand, a legnagyobb nyersanyag fedezeti alap menedzsere. Az orosz kőolaj egyre nehezebben jut ki a piacra, miután a tankerek biztosítás hiányában nem szállítják el a nyersanyagot. Emiatt jelentős mértékben nőtt az Ural/Brent árrés, ami jelenleg 10 dollár felett van. Az USA 60 millió hordó kőolajat szeretne piacra dobni a stratégiai tartalékaiból, aminek viszont alig volt érezhető hatása a piacon. Az erős backwardation állapot továbbra is fennáll, vagyis a közeli határidős árak magasabbak mint a távolabbi árak. Oroszország napi 11,3 millió hordó olajat termel, és mintegy napi 5 millió hordó kőolajat exportál a világpiacra, ezzel a harmadik legnagyobb szereplő.
Az arany 1.912 dollár volt ma reggel. A piac egyre inkább aggódik, hogy az Oroszország elleni szankciók miatt emelkedni fog az energia és a gabonafélék ára. De az ország jelentős kohászati fém és palládium termelő is (az utóbbi a chipgyártás fontos alapanyaga), tehát ezen a téren is jelentős drágulással nézünk szembe. A lassuló gazdasági növekedés viszont egyelőre visszafogja az amerikai kamatokat, így nagyon kedvező árfolyam kilátással bír a nemesfém. A geopolitikai feszültség miatt is nő az arany iránti kereslet.
