Aki eddig otthon a malacperselyben tartotta a pénzét, vagy akár csak a bankszámlán parkoltatta, biztosan veszített tavaly: a hagyományos megtakarítások ugyanis az infláció ellen nem nyújtanak védelmet. Növekvő árak mellett érdemes a befektetést meggondolni, megfelelő hozam elérése nélkül ugyanis a pénzünk csak kevesebbet ér majd.
A növekvő infláció költekezésre csábít: az áremelések után holnap drágább lesz, amit ma meg tudok venni – így elsőre jó ötletnek tűnik elkölteni a pénzt. Csakhogy ennél azért van jobb megoldás: ha a pénz befektetésével sikerült az inflációt, vagyis az áremeléseket meghaladó hozamot elérni, akkor holnap többet is vehetek, ugyanabból az eredeti összegből – vagy meg tudom majd vásárolni azt, amit ma még nem.
Pénzt általában valamilyen célra kezdünk el félretenni, a gyerekek csokira, játékra, biciklire gyűjtenek, a kamaszok már inkább elektronikai eszközökre, a fiatalok sokszor utazásra,. Később jelennek meg olyan hosszabb távú célok, mint a lakásvásárlás, a gyermekek-nevelésével kapcsolatos kiadások fedezése, a nyugdíj és az öngondoskodás, vagy éppen a váratlan kiadások fedezése. Minél távolabbiak és összetettebbek a célok, annál nehezebb persze meghatározni azt is, hogy mennyire hatékonyak az ezek elérése érdekében tett megtakarítási lépések. Azt könnyű megnézni, hogy a csoki ára mennyivel emelkedett egy év alatt és ehhez képest a befektetett száz forint hozott-e annyit, amiből a terméket meg tudom venni és még marad-e. Azt már nehezebb felmérni, hogy a nyugdíjcélú megtakarítás hozama, elegendő lesz-e a majdani – ismeretlen – kiadások fedezésére.
A befektető azonban a pénzt leginkább azért teszi félre, azért nem költi el, hogy magának jövedelmet biztosítson. A pénz értének megőrzése felett szeretne olyan többletet, vagyis az infláció feletti reálhozamot elérni, amit aztán elkölthet – vagy éppen félre tehet, hogy az az összeg is tovább dolgozzon neki.
Befektetni azoknak is megéri, akik megtakarításként kezelik a spórolt pénzüket. Megtakarítani ugyanis lehet a malacperselyben is, vagy a bankszámlán is – ám ezek az eszközök magas infláció esetén kevéssé szolgálják az eredeti célokat, hiszen nem igazán biztosítanak az áremelkedések üteménél magasabb hozamot. Amikor emelkedik az infláció, akkor ez szinte biztosra vehető: az otthon tartogatott, vagy a számlán őrizgetett pénz végül kevesebbet ér majd.
Tavaly 5,1 százalék volt az éves infláció, ami annyit jelent, hogy az árak 2020 átlagához képest 2021-ben ennyit emelkedtek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a gyereknek 2020-ban 20 csokira volt elég a zsebpénze, míg 2021-ben már csak 18-ra. Miután az éves átlagos infláció az átlagos fogyasztói kosárban található cikkek és szolgáltatások átlagos növekedését jelenti az áremelkedési élménye mindenkinek teljesen más lesz – azért is, mert általában nem adogatjuk össze egy év fogyasztásának költségét és vetjük össze a következő évivel (nem beszélve arról, hogy nem feltétlenül ugyanabból vásárolunk az egyik évben mint a másikban). A magánember inflációs élményét jobban tükrözi a 12 hónapra visszatekintő árindex, ami azt mutatja meg, hogy – mondjuk - tavaly decemberben az előző év decemberéhez képest mennyit emelkedtek az árak (megint csak az átlagos fogyasztói kosár alapján). Ez 2021 decemberében 7,4 százalék volt – vagyis aki a tavalyi év végi jutalmat félretette, hogy az ideivel kiegészítve költse el, az összeg egy kézzel fogható részét elveszítette, ha nem talált megfelelő hozamot biztosító megtakarítási vagy befektetési formát. Márpedig ilyet 2020 végén nem nagyon lehetett a hagyományos megtakarítások között találni: a folyószámlák átlagos kamata 0,02 százalék volt, a lekötött betétekre átlagosan 0,54 százalékot fizettek, a két éven túli lekötéseknél lehetett elérni majdnem egy százalékos éves kamatot is.
Eközben a legjobb állampapírok se hoztak 4 százalékos hozamnál többet – az infláció emelkedésével pedig a helyzet alig változott. Ma a betéti kamatok nincsenek magasabban, a legmagasabb állampapír-hozamok pedig 6 százalék körül vannak. Ez utóbbinak persze magyarázata, hogy az elemzők szerint ugyan az év egészében a tavalyihoz hasonló ütemű lesz az infláció az idén, de az év második felében csökkenő ütemmel – vagyis a megemelt szintű állampapírhozamok most legalább a pénz értékének megőrzését biztosítják.
Ahhoz, hogy a pénz valóban többet érjen tavaly befektetésre volt szükség – és ez idén sem lesz nagyon másként. A befektetésnek persze vannak kockázatai, hiszen ha valaki rossz lóra tesz, veszíthet. Biztató azonban, hogy tavaly az európai tőzsdék 16, az amerikai tőzsdeindexek több mint 20 százalékkal növekedtek, a hazai piacon a BUX is 20,6 százalékkal nőtt. Noha a jövőre vetítve a múltbéli teljesítmények nem jelentenek sokat, az elemzők szerint a kilátások idén sem rosszak, hiszen a jegybanki szigorítások ellenére még mindig rengeteg szabad forrás keresi a helyét a piacokon így van tér a növekedésre.
A fenti információk nem teljes körűek és a változtatás jogát az Erste Befektetési Zrt. fenntartja. A jelen oldal tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak. A leírtak célja kizárólag általános információk megismertetése a befektetőkkel. A Termékeinkkel kapcsolatos további információkat Üzletszabályzatunk is tartalmazza, amely elérhető az Erste Befektetési Zrt. honlapján (www.ersteinvestment.hu). Az Erste Future Junior Befektetési Programmal kapcsolatos további információkat a www.erstefuture.hu weboldalon, az Erste Befektetési Zrt. Üzletszabályzatában (Erste Future Befektetési Program kiskorú Ügyfelek részére) és az Erste Bank fiókjaiban talál.
Kérjük, hogy amennyiben megfontolt befektetési döntése meghozatala érdekében az adott termékfajtával kapcsolatosan a fentieken túlmenően további tájékoztatásra van szüksége, szíveskedjen társaságunk munkatársait felkeresni, akik készséggel állnak rendelkezésére.
Kérjük továbbá, hogy befektetési döntése meghozatala előtt alaposan mérlegelje befektetése tárgyát, kockázatát, díjait, a számlavezetéshez kapcsolódó díjakat, költségeket és a befektetésekből származó esetleges károkat. Az Erste Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyének száma: E-III/324/2008 és III/75.005-19/2002, tőzsdetagsággal a Budapesti Értéktőzsdén rendelkezik.
Felhívjuk a figyelmét arra is, hogy Társaságunknál a fentieken túl számos befektetési alap elérhető, melyek listája megtalálható az alábbi weboldalon. A Kiemelt Befektetői Információk menüpont alatt elérhető dokumentum tartalmazza az egyes alapok bemutatását, melynek segítségével az egyes alapok kondíciói könnyedén összehasonlíthatóak: https://www.erstemarket.hu/befektetesi_alapok. Felhívjuk figyelmét, hogy a befektetési alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra! A fenti befektetési csomagokban szereplő terméktípusról részletes tájékoztatás – mely tartalmazza az adott termékekben rejlő kockázatokat is – a weboldalunkon található Általános Terméktájékoztató anyagban érthető el: ersteinvestment.hu/hu/befektetesi_jegyek.html
Címlapkép: GettyImages
