Ausztria után Németország is kötelezővé tenné a koronavírus elleni oltást A Times értesülései szerint Boris Johnson január 26-án feloldhatja az összes járványügyi korlátozást, hogy csökkentse a vele szembeni...
A Times értesülései szerint Boris Johnson január 26-án feloldhatja az összes járványügyi korlátozást, hogy csökkentse a vele szembeni elégedetlenséget. Emellett a Downing Streeten is változtatásokat hajt végre. A személyzet egy részét lecseréli, és kitiltja az alkoholt is az épületből, miután nyilvánosságra került, hogy a járványügyi intézkedéseket megszegve több alkalommal is bulit tartottak a miniszterelnökségen. Közben legalább három tucat konzervatív képviselő bizalmatlansági indítványt kezdeményezne Johnson elmozdítása érdekében, azonban sikeres megbuktatásához ennél jóval több, további 50 képviselőre lenne szükség.
Nagy-Britanniában meredeken esik az új fertőzöttek száma, visszatértek a karácsony környékén látott értékek. Az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga mintegy 40%-kal alacsonyabb, mint a január eleji csúcson volt.
Németországban a jövő héten kezdődik a parlamenti vita a Covid-19 elleni oltás kötelezővé tételéről a 18 éven felüliek számára. Az általános vitát követően februárban alkothatnak róla törvényt, és legkorábban márciusban léphet életbe a szabályozás. Európában eddig még csak Ausztriában született döntés a kötelező oltásokról, ott februárban lép életbe a szabályozás, de csak márciustól fognak büntetni.
A CBS News felmérése szerint a legtöbb amerikai elégedetlen azzal, ahogy Joe Biden az inflációs és gazdasági problémákat kezeli, ráadásul az emberek egyre zavaróbbnak találják a kormányzati Covid-útmutatást is. A kormány a megkérdezettek közel kétharmada szerint nem koncentrál eléggé az inflációs terhekre, és 58 százalékuk szerint nem foglalkozik eléggé a gazdasági problémákkal sem.
Bill Ackman amerikai hedge fund menedzser szerint a Fed-nek márciusban 50 bázisponttal kellene emelnie a kamatokat, hogy helyreállítsa a növekvő árak elleni küzdelem iránti elkötelezettségébe vetett hitét. A befektető szerint a központi bank vesztésre áll az infláció elleni küzdelemben, és a vártnál nagyobb kamatemelés mérsékelné az agresszívabb és gazdaságilag fájdalmasabb lépések szükségességét a jövőben.
A vártnál jobb, de a korábbitól elmaradó előzetes negyedik negyedéves GDP adatot közöltek Kínában. A 4,0%-os éves bővülés meghaladta az elemzők 3,6%-os várakozását, azonban elmaradt a harmadik negyedéves 4,9%-tól. A teljes 2021-es évet tekintve 8,1%-kal nőtt a gazdaság kibocsátása, ami bőven meghaladta a kormány 6% feletti tervét.
2020 áprilisa óta először vágott kamatot a kínai jegybank. Az egyéves hitelezési ráta 10 bázisponttal alacsonyabb, az eddigi 2,95% helyett 2,85% lett. Meglepetésként érte az elemzőket az is, hogy 2,20%-ról 2,10%-ra csökkentették az egyhetes fordított repó rátáját. A monetáris lazítás egybeesik a kínai kormányzat utóbbi hónapokban elhangzott támogató kijelentéseivel, és stimulust jelenthet az ország gazdaságának, miután a hatóságok idén már több nagyobb várost is lezártak a koronavírus terjedése miatt.
Észak-Korea két ballisztikus rakétát is kilőtt éjjel. Ez már a negyedik alkalom volt az idén, régóta nem látott feszültséget okozva a térségben.
Az amerikai határidős indexek mínuszban, az európaiak pedig pluszban voltak ma reggel.
