Erste kommentár Egyre többet lehet arról olvasni, hogy az országok céldátumokat határoznak meg, ameddig a széndioxid-semlegességet vagy a nettó nulla kibocsátást szeretnék elérni. Az EU 2050-re, Kína...
Egyre többet lehet arról olvasni, hogy az országok céldátumokat határoznak meg, ameddig a széndioxid-semlegességet vagy a nettó nulla kibocsátást szeretnék elérni. Az EU 2050-re, Kína 2060-ra, míg Németország 2045-re tervezi a teljes semlegességet, de legalább további 40 ország tűzött még ki hasonló célokat. És itt jön a jelenleg legtöbb vitát generáló kérdés. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjük, a szél- és napenergia mellett szükség lesz az atomenergiára is, ezért Brüsszel az atomenergiát fenntartható technológiának minősítené a zöld beruházásokra vonatkozó uniós címkézési rendszer keretében. Németország annak ellenére nemtetszését fejezte ki, hogy az atomerőművek széndioxid kibocsátása nagyon alacsony, a szélerőművekkel megegyező, mert szerintük az atomenergia veszélyes. Ha reálisan nézzük a dolgokat, akkor az atomenergia még jó ideig velünk marad, hiszen az EU-ban 131, míg globálisan 445 atomerőmű üzemel, Magyarországon pedig az áramellátás felét Paks adja. Arról nem is beszélve, hogy az elkövetkezendő évtizedben több, mint 50 új erőművet terveznek üzembe helyezni világszerte.
A 2011-es fukushimai balesetet követő időszakban 60 dollárról 20 dollár környékére esett vissza az urán ára, és csak most találhat majd magára, miután egyre nagyobb az áram igény, és jelenleg erre a legjobb megoldást az atomerőművek jelentik. Ezek ugyanis alacsony költségek mellett hatalmas mennyiségű energiát termelnek, érdemes lehet tehát figyelni a szektor alakulását, hiszen ismét magára találhat.
A német DAX 0,4%-os csökkenést produkált a nyitást követően, míg a magyar BUX kisebb emelkedést mutatott.
Ázsiában vegyesen teljesítenek az indexek, de ma már jobb a hangulat az elmúlt napok eladási hullámát követően. Japánban a Nikkei 225 változatlan, míg Kínában a Shanghai Composite 0,1%-kal értékelődik le. A Hang Seng index 1,6%-kal emelkedik.
Tegnap Európát is elérte a Fed jegyzőkönyv által okozott eladási hullám. Az Euro Stoxx 50 1,5%-kal értékelődött le, míg az angol FTSE 100 0,9%-kal zárt alacsonyabban. A francia CAC 40 1,7%-ot, a német DAX pedig 1,4%-t veszített érétkéből.
Az amerikai indexek ugyan csak kisebb mértékben, de tovább estek tegnap. A Dow Jones 0,5%-ot, az S&P 500 és a Nasdaq pedig 0,1%-ot veszített az értékéből. A határidős indexek kisebb emelkedést mutatnak.
A forint annak ellenére száguldott tegnap, hogy az MNB szünetet tartott a kamatemelések terén és 4,0%-on tartotta az egyhetes jegybanki betéti kamatot. Az EURHUF 360-ig csökkent, utoljára november első felében volt ennyire erős a forint az euróval szemben. Technikailag támaszszint 358,6-nál, a novemberi lokális mélypontnál látható. A régiós devizák többsége erősödött, de a forint így is felülteljesítő volt.
Az EURUSD ismételten a 20 és a 30 napos mozgóátlaghoz tapadt. Tegnap enyhe dollár erősödés volt tapasztalható, 1,13-ig csökkent az árfolyam. Az óceán mindkét partján tovább folytatódott a hozamemelkedés, ami ezúttal Európában volt jellemzően gyorsabb. Ma az európai inflációs adat és az amerikai foglalkoztatottsági adatok gyakorolhatnak hatást a devizapárra.
Egymás után harmadik hete drágulhat az olaj ára, amit mostanában egyes országok kitermelésének leállása vagy visszaesése hajt. A WTI hordónkénti ára ma reggelre 80 dollár fölé csúszott, a Brent nyersolajé pedig 82,5 dollár. Jelenleg Kazahsztánban és Líbiában is lázadások okoznak problémát a kitermelésben. Az OPEC+ országok a hét elején megegyeztek, hogy 400 ezer hordóval növelik meg a kitermelésüket februártól, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy nem fognak tudni megfelelni ennek a célnak, ami tovább nyomja felfelé az árakat. A kazah olajmezőket működtető TCO állítása szerint jelenleg „a termelésben átmeneti változtatások voltak” a logisztikai problémák miatt, ami az országban zajló felfordulást elnézve akár el is húzódhat. Észak-Amerikában pedig a jelenlegi fagyos idő rontja a kitermelés sebességét.
Nem kedvezett az aranynak a Fed kamatdöntő üléséről szerdán közzétett jegyzőkönyv szigorúbb hangvétele. A jegyzőkönyv alapján három kamatemelés is várható idén, az első akár már márciusban, és a Fed hamarabb elkezdheti csökkenteni a körülbelül 8800 milliárd dolláros mérlegét is. A hírek hatására április óta a legmagasabb szintre, 1,7%-ra ugrott a 10 éves amerikai államkötvény hozama, ami nagy ütés volt az arany számára, a nemesfém ára közel 2%-ot esett, és ma reggel 1788 dollárt kell adni egy unciáért. Amennyiben hasonló szinten marad, úgy ez hat hete a legjelentősebb heti esést jelentheti. Az aranyat valamelyest támogatja az utóbbi napokban felforrósodó geopolitikai helyzet, valamint az egyre inkább terjedő omikron variáns okozta bizonytalanság.
