Erste kommentár A koronavírus nem csak a közösségeket idegenítette el egymástól, de az országokat is. 2021-ben számtalan puccsnak illetve puccskísérletnek lehettünk tanúi, de mivel ezek a világ másik...
A koronavírus nem csak a közösségeket idegenítette el egymástól, de az országokat is. 2021-ben számtalan puccsnak illetve puccskísérletnek lehettünk tanúi, de mivel ezek a világ másik végén történtek, nem érintett minket. Viszont egyre több olyan hír lát napvilágot, ami akár több nagyobb háborút is magával hozhat, és ez már nem feltétlenül lenne olyan távol tőlünk. Hozzánk legközelebb az lehet, ha Oroszország valóban megtámadja Ukrajnát. Mind az amerikai, mind az ukrán titkosszolgálatok olyan elemzéseket tettek közzé, amik arról szólnak, hogy akár már januárban megindulhat az invázió. Amerika már meg is kezdte Ukrajna felfegyverzését, hiszen rakétákat, helikoptereket és egyéb felszereléseket küldött az ukrán államnak. Ez természetesen az oroszokat is agresszívebbé teheti, hiszen ha Ukrajna elkezd fegyverkezni, akkor az oroszok sem fognak tétlenül várni. Az amerikaiak arra hívták fel az ukránok figyelmét, hogy ne érje őket meglepetésként, ha az oroszok valóban megindítják a támadást, mint ahogy 2014-ben is villámgyorsan, két hónap alatt, elfoglalták a Krím félszigetet. Az ukránok szerint Oroszország jelenleg is pszichológiai háborúval alapozza meg a támadást, aminek a lengyel-fehérorosz migrációs krízis, illetve az ukrajnai koronavírus-oltás elleni tüntetések is az alapját képezik. Érdekes, hogy az ukránok közzétették, hogy szerintük az oroszok milyen startégiát használhatnak az ország jelentős részének elfoglalására. Természetesen ez csak spekuláció, de az, hogy újabb háborús konfliktus bontakozhat ki itt Európában, vagy akár Ázsiában, ha Kína megtámadja Tajvant, mindenképp aggodalomra adhat okot. Amikor 2014-ben az oroszok elfoglalták a Krím-félszigetet, az orosz MOEX index több, mint 25%-t esett, ami azt jelenti, hogy a mostani konfliktus is negatívan érintheti a régiós piacokat.
A DAX mínuszban nyitott, viszont a magyar BUX index kisebb emelkedéssel tudta indítani a napot.
Ázsia vegyesen teljesített ma reggel. Japánban a Nikkei 225 0,7%-kal értékelődött fel, míg Kínában a Shanghai Composite 0,2%-kal csökkent, a Hang Seng pedig 0,3%-kal emelkedett.
Az európai piacok vegyes teljesítményt mutattak tegnap, mivel a fertőzöttek számának növekedése miatt még mindig nagy a nyomás a helyi gazdaságokon. Az Euro Stoxx 50 0,2%-kal zárt lejjebb, míg a francia CAC 40 változatlan volt, a DAX pedig 0,4%-kal értékelődött le. Az angol FTSE 0,3%-kal zárt feljebb.
Emelkedtek tegnap az amerikai indexek. Az S&P 500 0,2%-kal, a Nasdaq pedig 0,4%-kal zárt magasabban, a Dow Jones változatlan volt. Hálaadás miatt az amerikai piacok ma zárva tartanak, holnap pedig rövidített kereskedés lesz, ami azt jelenti, hogy magyar idő szerint este 7 óráig lesz kereskedés.
Az USA további cégeket helyezett feketelistára szerdán nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, mivel a hírek szerint a kínai hadsereg kvantum-számítástechnikai fejlesztésében segédkezhetnek. A minisztérium azt is elmondta, hogy több kínai és pakisztáni szervezet és magánszemély is felkerült a Kereskedelmi Minisztérium listájára, amelyek közreműködnek Pakisztán nukleáris tevékenységében vagy ballisztikusrakéta-programjában. Összesen 27 új szervezet került fel a listára Kínából, Japánból, Pakisztánból és Szingapúrból.
Egy tegnapi interjúban Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje azt nyilatkozta, hogy ha hatalomba kerülnének, akkor kiadná Hernádi Zsoltot, a MOL elnökét Horvátországnak. Októberben a horvát legfelsőbb bíróság jogerősen helybenhagyta a MOL vezetője elleni zágrábi kerületi bírósági döntést, mely szerint Hernádinak két év börtönbüntetés jár. A horvát bíróság szerint a MOL elnöke 2009-ben korrupcióval vette rá Ivo Sanadert akkori horvát miniszterelnököt az INA eladására. A horvátok Hernádi Zsolt távollétében döntöttek a kérdésről. Jelenleg a MOL vezére Magyarországon tartózkodik, de nem hagyja el az országot. Horvátország már két alkalommal kérte kiadatását, amit a magyar hatóságok megtagadtak. Véleményünk: A kiadatás valószínűleg azzal járna, hogy Hernádi Zsolt horvát börtönbe kerülne. Az ügy most már egy ideje folyik, Hernádi Zsolt valószínűleg további jogi lépéseket keres, hogy elkerülje ezt. A hír egyelőre semleges a MOL részvényekre nézve.
A forint mellett a lengyel zlotyi is erősödött tegnap a javuló befektetői hangulatban. Az EURHUF árfolyam 368,6-on zárt. Ma reggel az MNB bejelentette, hogy 2,9%-ra emeli fel az egy hetes jegybanki betét kamatát. Múlt hét csütörtökön még 2,5%-on lehetett a kereskedelmi bankoknak betétet elhelyezni a jegybanknál. A reggeli bejelentés több szempontból is meglepetés, hiszen a várakozások többsége 2,5-2,6%-os kamatra számított, ráadásul csak 11:50-kor lett volna várható a bejelentés. A mostani lépéssel az effektív kamatszint már 80 bázisponttal meghaladja a 2,1%-os alapkamatot. A jelenlegi alapkamat és kamatfolyosó mellett az MNB 3,05%-ig képes az egy hetes jegybanki betét kamatát tovább emelni. Az effektív kamat megemelése forint erősítő hatású. Az EURHUF árfolyam 366,7-re esett a hír közzétételét követően.
Tovább erősödött a dollár a tegnapi kereskedésben, annak ellenére is, hogy az amerikai GDP és a PCE inflációs mutató is kerekítési hibán belül, de elmaradt a várakozástól. A Fed legutóbbi jegyzőkönyvének a témája az inflációs nyomás volt, ami szerepet játszott a dollár erősödében. Az euróval szemben 2020 júliusa óta nem volt ennyire erős a dollár, és szintén a dollár erejét mutatta, hogy a dollár index is 2020 júliusa óta nem látott szintre emelkedett.
A Brent közeli határidős ára 82,3, a WTI 78,3 dollár/hordó volt ma reggel, ami kismértékben gyengébb, mint tegnap nap záróár. A stratégiai készletek eladásának híre nem rengette meg a piacot, a tegnapi emelkedést követően ma visszaálltak oda az árak, ahol a döntést megelőzően voltak. A befektetők most azt figyelik, hogy a december 1-2-i virtuális OPEC ülésen milyen megállapodás születik. Az OPEC vezetői elítélték Joe Biden döntését a készletek piacra dobásáról, mivel szerintük nem ők, hanem az amerikai monetáris politika az oka a magas olajáraknak. A piac szerint mindenesetre a készletek piacra dobása azt okozhatja, hogy januártól már nem fog az OPEC többlet olajat kínálni, szemben a korábban várt havi 400 ezer hordós bővüléssel. Az OPEC egyébként januártól kezdve globális kőolaj túlkínálatot vár a szezonálisan gyengébb kereslet és a növekvő nem-OPEC és OPEC kínálat miatt. Ennek a mértéke januárban 2,3 millió, februárban 3,7 millió hordó/nap lehet. A tegnapi EIA adat szerint 1 millió hordóval nőtt az USA nyersolaj készlete, és a Cushingban betárolt mennyiség is második hete emelkedik.
Az arany stabilan 1.792 dollár volt ma reggel. Az USA számos kedvező makrogazdasági adatot tett tegnap közzé, ami azt mutatja, hogy erős a fellendülés és az inflációs nyomás is fennmaradhat. A fogyasztói kereslet javul, a munkanélküli segélyért folyamodók száma pedig alacsony volt, ami további feszültséget jelez a munkaerőpiacon. Ezek az adatok tovább növelik az inflációs várakozásokat, illetve erősítik a dollárt és emelik a hosszú kamatokat. A dollár ma reggel mindenesetre stabil maradt az elmúlt napok többszázalékos emelkedése után, a 10 éves államkötvény hozam pedig 1,65% volt. Az Egyesült Államok ma és holnap a hálaadást ünnepli, ezért alacsonyabb kereskedői aktivitás várható az arany piacán is.
