Zöld fordulat a német megállapodás középpontjában Hosszú hetekig tartó egyeztetést követően tegnap sikerült megállapodni a német koalícióról. A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a Szabad Demokrata Párt...
Hosszú hetekig tartó egyeztetést követően tegnap sikerült megállapodni a német koalícióról. A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a Szabad Demokrata Párt (FDP) hármasa fog koalíciót alakítani. A megállapodás főbb pontjai, hogy a jelenlegi 9,6 euróról 12 euróra emelik a minimál órabért, a lakhatási válság enyhítésére pedig évi 400 ezer új lakást építenének, ennek negyedét állami finanszírozással, és a következő 3 évben a korábban javasolt 15% helyett csak legfeljebb 11%-kal lehet emelni a bérleti díjakat. Tartózkodnak az adóemeléstől és új adók bevezetésétől, és fogyasztási célra legalizálják a marihuánát. Az már korábban kiszivárgott, hogy a környezetvédelmi törekvéseket felgyorsítják. Szintén ismert volt, hogy 2023-tól ismét visszatérnek az adósságszabályok alkalmazásához.
A szociáldemokrata Olaf Scholz lesz a kancellár, az alkancellárt és egyben környezetvédelmi minisztert a Zöldek adják Robert Habeck személyében. Szintén a Zöldek politikusa, Annalena Baerbock lesz a külügyminiszter. A pénzügyminisztert pedig az FDP adhatja. Az új német kormány a december 6-i héten alakulhat meg hivatalosan is. A koalíciós megállapodás értelmében az új német jegybankelnököt a szociáldemokraták jelölhetik ki, de azt egyelőre nem tudni, hogy ki lesz Jens Weidmann utóda.
A második becslés alapján 1,7%-ra módosították a harmadik negyedéves német GDP növekedést az előzetes 1,8%-ról.
Északi szomszédunknál, Szlovákiában is két hetes lezárást jelentettek be a koronavírus megfékezése érdekében.
A Federal Reserve jegybankárai aggodalmukat fejezték ki az előző találkozójukon az inflációval kapcsolatosan, hiszen nem tudják, meddig marad velünk a magas inflációs környezet. Arról is tárgyaltak, hogy már hamarabb, akár 2022 első felében is elkezdhetik a kamatemelési ciklust, hogy lelassítsák a gazdaságot. A hírek szerint a kamatemelés csak az eszközvásárlási program (QE) kivezetését követően kezdődhet meg, ám a program a jelenlegi tempóban csak júniusra futna ki. Mivel egyre nagyobb az inflációs nyomás, több jegybankár elmondta, hogy a QE kivezetésének gyorsítása is elképzelhető. Leghamarabb a december 14-15-i Fed ülést követően tudhatunk meg többet arról, hogy valóban felgyorsítják-e a program kivezetését, vagy sem.
A PCE maginfláció a vártnak megfelelően 4,5% lett az USA-ban, míg a tartós fogyasztási cikkek rendelésiállománya 0,5%-kal csökkent, elmaradva a várt 0,2%-os növekedéstől.
Dél-Korea a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 1%-ra emelte a jegybanki alapkamatot. Az elemzők várakozása szerint 2022 végére 1,5%-ig emelhetik tovább az alapkamatot, amit az egyre növekvő inflációs nyomás indokolhat. A Reuters konszenzus szerint a következő 25 bázispontos szigorítás már 2022 első negyedévében megtörténhet.
A kínai állam felszólította az önkormányzatokat, hogy különleges beruházási kötvények kibocsátásával gyorsítsák fel a beruházásokra szánt támogatások finanszírozását, megelőzendő a gazdaság növekedési ütemének visszalassulását. A hatóságok megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a jövő évre szánt támogatási keretből már idén is legyen kibocsátás.
Az amerikai és az európai határidős piacok is pluszban voltak ma reggel.
