Gyorsított a kamatemelésen a jegybank: a vártnál jobban nőtt az egyhetes betét kamata

A keddi jegybanki kamatdöntő ülés után tett nem szokványos bejelentéseket követően a tegnapi egyhetes betéti tenderen eldőlt, hogy mekkora is az októberi effektív kamatemelés valójában. Mivel a jegybank úgy döntött, hogy az egyhetes betét kamatát 2,50 százalékon határozza meg, valójában egy hónap alatt nem 30, hanem 70 bázispontos szigorítás következett be. A 2,50 százalékos egyhetes betéti kamat ezáltal 40 bázisponttal a jegybanki alapkamat szintje fölé került. Az effektív kamatemelés mértéke egyébként nagyobb volt a vártnál: mi úgy gondoltuk, hogy „csak” 15 bázispont lesz a különbség a két kamatláb között, ahogyan ezt tavaly szeptembertől idén júniusig tartó időszakban már megszokhattuk.
Mindenesetre a jegybanki alapkamat ezáltal ismét elvesztette jelentőségét, szerepe névlegessé vált, hiszen a bankközi kamatok a jövőben az egyhetes betét kamatához igazodnak majd elsősorban. Hogy miért? Mert pillanatnyilag az egyhetes betét a jegybanknak az úgynevezett sterilizációs eszköze, amiben a bankközi többletlikviditás korlátlanul elhelyezésre kerülhet. Az alapkamat mögött viszont nincs semmiféle hasonló célt szolgáló jegybanki instrumentum. És mivel egyhetes betéti tendert minden csütörtökön tart az MNB, ezentúl – fokozva az izgalmakat – hetente lesz majd kamatdöntő ülés a jegybankban. Az új rendszer lényege szerint pedig itt dönthetnek az alapkamathoz viszonyított különbség csökkentéséről vagy akár további növeléséről is.

Mindeközben várhatóan a „rendes” alapkamat is tovább emelkedik. A jegybank szerint ugyanis a „külső inflációs hatások tartós emelkedése, a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesz szükségessé”. Kommunikációja szerint a jegybank az „inflációs kilátásokban bekövetkező hosszabb távú belső fundamentális változásokra reagál” az alapkamaton keresztül. A decemberi kamatdöntésen túl egyelőre nehéz látni, véleményünk szerint az alapkamat további 30 bázisponttal 2,40 százalékra nő az év végén. Ez persze további szigorítást akkor jelent majd ebben a keretrendszerben, ha ezzel együtt további 30 bázisponttal nő majd rá két napra az egyhetes betét kamata is. Mindenesetre a jelenlegi inflációs környezetben és a sebezhető forint mellett furcsa lenne, ha a jegybank rövidtávon nem tartaná fenn ezt a legalább 40 bázispontos különbséget a két kamatláb között, vagyis az idei év végén az effektív kamatszint már nagyon közel lehet az 3 százalékhoz.

Meddig tart ez így? Várakozásunk szerint legalább fél év, míg visszaegyszerűsödik az eszköztár, és az alapkamat egy szintre kerül az egyhetes betét szintjével. Ennek talán a legfontosabb feltétele most az inflációs kép javulása, a felfelé mutató inflációs kockázatok csökkenése, illetve a forint árfolyamának csökkenő volatilitása és a jelenleginél tartósan és jóval erősebb szinten történő stabilizálódása.

Bonyolítja a képet, hogy sejtésünk sincs arról, hogy az egyszerűsítést egy lépésben teszi meg a jegybank vagy fokozatosan vágja vissza a jegybanki alapkamat és az egyhetes betéti kamat szintje közötti 40 bázispontos különbséget – ami, ne feledjük – az előttünk álló időszakban akár magasabb is lehet. Mindez gyakorlatilag előrejelezhetetlenné tette a rövid távú effektív kamatpályát. Talán következő hetek egyhetes betéti tenderei után egy kicsit pontosabb képet alkothatunk, de az első benyomásunk az, hogy a rövid kamatszintek az elkövetkező hónapokban egyre közelebb kerülnek a 4 százalékhoz, s akár már az első negyedév végére elérhetik ezt a szintet.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: Shutterstock Inc.