Erste kommentár Soha nem látott csúcsra emelkedett az új megbetegedések száma a mai napon. A 11.289 regisztrált új beteg több, mint a harmadik hullám csúcsán mért 11.265 fő, és az emelkedésnek még...
Soha nem látott csúcsra emelkedett az új megbetegedések száma a mai napon. A 11.289 regisztrált új beteg több, mint a harmadik hullám csúcsán mért 11.265 fő, és az emelkedésnek még nincs vége. Jönnek az új szigorítások, de a mindennapi élet tekintetében ez sem jelent komolyabb változást. Az utóbbi hetekben azt tapasztalhattuk, hogy a boltokban a vásárlók jelentős része minden erre vonatkozó szabály nélkül önként hordta a maszkot. A színházak, munkahelyek többségében egy ideje már kötelező volt a maszk használata. Vagyis a mostani lépés csak intézményesíti az eddigi, az elmúlt hetekben egyre jobban elterjedő gyakorlatot. Miközben mindenki vészharangot kongat, érdemes egy kicsit a számokra is nézni. Miközben új csúcsra futott az új megbetegedések száma, és, igen, a pozitivitási ráta is magas, a kórházban levők száma cirka a fele annak a számnak, amelyet legutóbb ennyi új megbetegedés esetén mértünk. A lélegeztetőgépen levők emberek száma a csúcson 1.529 fő volt, most pedig 613-nál járunk. Vagyis egyértelműen jóval kevesebb a súlyos esetek száma, ami az oltásoknak és nyilván annak is köszönhető, hogy már valószínűleg jóval több, mint a regisztrált egymillió honfitársunk esett át a betegségen, és rendelkezik valamiféle immunitással. Remélhetőleg belátható időn belül itt is megkezdődik a tetőzés, és nem lesz szükség olyan komoly lezárásokra, mint amiket a járvány korábbi hullámaiban megértünk. (iskolák, óvódák, hotelek, színházak, stb. bezárása). Egy dolgot viszont elmondhatunk. A csúcs nagy valószínűséggel nem lesz hamarabb, mint tavaly (december eleje), ami azt jelenti, hogy a rendkívüli jogrend (vészhelyzet) – nagy valószínűséggel – nem fog véget érni január elsején, hanem megint meghosszabbításra kerül, gyakorlatilag a választásokig (90 nap). Ez pedig lehetőséget fog adni a kormánynak arra, hogy pl. az üzemanyagpiaci beavatkozás az eddig bejelentett három hónapon túl is érvényben maradjon. Persze ez csak egy lehetőség, de láttuk, hogy a törlesztési moratórium esetén sem kapkodtak annak megszüntetésével. Tehát a gazdasági kár nagy valószínűséggel limitált lesz, és arról se feledkezzünk el, hogy hamarosan jön több cég (pl. Pfizer) COVID elleni gyógyszere, ami lehetővé teszi a még hatékonyabb védekezést a vírus ellen.
A DAX és a BUX is emelkedéssel kezdte a napot. Az előbbi mintha be is fejezte volna a tegnapi rövidtávú korrekciót, míg a BUX esetében az életre kelő OTP a nagy segítség.
Az ázsiai indexek vegyesen teljesítenek. Kínában a Shanghai Composite index 1,1%-kal emelkedik, míg a Hang Seng index 1,2%-kal csökken az Alibaba csalódást okozó jelentését követően.
Európában kisebb csökkenést mutattak az indexek a tegnapi nap folyamán. Az Euro Stoxx 50 0,4%-kal került lejjebb, míg az angol FTSE 100 0,5%-kal értékelődött le. A DAX és a CAC 40 egyaránt 0,2%-os mínuszban fejezte be a kereskedést.
Amerika vegyesen zárta a napot, de az inflációs félelmek és a koronavírus negatív hatásai ismét nyomást helyeznek a tőkepiacokra. A Dow Jones 0,2%-kal zárt alacsonyabban, míg az S&P 500 0,3%-kal, a Nasdaq pedig 0,5%-kal emelkedett. A határidős indexek kisebb emelkedést mutatnak.
A MOL rendkívüli közgyűlést hív össze december 22-re, ahol a részvényesek szavaznak a cégnél indítandó új munkavállalói részvényesi programról. A cég 2,55%-nyi saját részvényt tesz bele ebbe a külön szervezetbe, amely kedvezményes részvényvásárlási lehetőséget biztosít az elkötelezett munkavállalóknak. A MOL pénzügyi támogatást is nyújt a részvények megvételéhez. Véleményünk: A MOL-nál már fut egy hasonló program, tehát ez nem jelent újdonságot. A cégnek vannak még saját részvények (2,55%), de elképzelhető, hogy az opciós szerződések (ING, Unicredit) egy részét is felmondja a cég, ha saját részvényekhez szeretne jutni. Nem számítunk arra, hogy a MOL a piacon vegyen saját papírokat.
Az Apple felgyorsítja elektromos autójának fejlesztését, a cél egy teljesen önvezető jármű létrehozása. A tervek szerint az autó nem rendelkezne kormánykerékkel és pedálokkal, az utastér belső elrendezése is ennek megfelelő lenne. A gyártás négy éven belül indulhat. A részvények 2,9 százalékkal emelkedtek tegnap a hírre.
Az Xpeng Motors, a Tesla egyik kínai versenytársa új elektromos terepjárót mutatott be. A G9 modell az Xpeng negyedik modellje, és 2022 harmadik negyedévében kezdik majd értékesíteni. A cég azt is elmondta, hogy az autót a nemzetközi piacokra tervezték, de az árát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
A negyedéves eredmény közzétételekor már jelezte a Ryanair, hogy valószínűleg megszüntetik a részvények kereskedését a londoni tőzsdén. Ezt most hivatalosan is kezdeményezték, így december 17-e lesz a részvények utolsó kereskedési napja Londonban. A fő piac eddig is Dublin volt, és a londoni listázás az alacsony forgalom és a plusz költségek miatt nem érte meg.
Módosított osztalékpolitikáján a Banco Bilbao. A spanyol bank eredményének 40-50%-át fogja kifizetni, míg korábban az eredmény 35-40%-át fordították osztalékra.
Tegnap az MNB megtartotta egyhetes jegybanki betéti tenderét, melyen a korábbi 1,8% helyett 2,5%-on fogadott el mennyiségi korlát nélkül betétet a kereskedelmi bankoktól. Vagyis az irányadó jegybanki eszközön 70 bázispont volt az effektív kamatemelés, és a forint szempontjából ez az, ami ténylegesen meghatározó, nem pedig a 30 bázispontos alapkamat emelés, hiszen a keddi változtatásokkal az alapkamat szintje ismét nem tekinthető effektív kamatnak. A betéti tender kamata hetente változhat és eltérhet az alapkamattól, így nem biztos, hogy tartósan 2,5%-on fog maradni a betéti kamat.
A betéti tendert követően az EURHUF árfolyam a 30 napos mozgóátlag 362,3-as értékéig csökkent, de végül 363,7-en zárta a tegnapi napot. A régió többi devizája jellemzően enyhén gyengült.
A technikai túladottságot követően az EURUSD árfolyam felpattanása figyelhető meg. Ma reggel 1,136 közelében jegyzik a devizapárt. Az amerikai hozamok ismét emelkedtek a jegybankári nyilatkozatokat követően, míg Európában hozamcsökkenés volt, vagyis a hozamkülönbözet ismét a dollár javára nyílt.
A WTI 79,2, a Brent 82 dollárig erősödött a piacon, miután tegnap Joe Biden kormánya nem jelentett be lépéseket a stratégiai olajkészletek eladásával kapcsolatban. Korábban Kína ígéretet tett az amerikai elnöknek, hogy támogatja a lépést, sőt a hírek szerint a kínai hatóságok már bele is kezdtek a nyersolajkészleteik eladásába. A piaci szóbeszéd szerint egyébként az USA 30 millió hordó nyersolaj készletet dobna piacra, míg a többi ország szintén ekkora mennyiséggel próbálná letörni a magas olajárakat. Kína azért is támogatja az intézkedést, mert valószínűleg ilyen módon szeretne kedvezőbb politikai helyzetbe kerülni az Egyesült Államokkal szemben. Az USA stratégia készleteinek eladása most nem valószínű, hogy a hatással lenne az árakra, hiszen közeleg az egyik legfontosabb ünnep, a Hálaadás, amikor a távol lévő családtagok találkoznak, s ez jelentős utazási keresletet jelent.
Az arany 1.856 dollárig esett ma reggel. A Fed vezető képviselői egyre ellentmondásosabban nyilatkoznak, hogy mit kellene tennie az amerikai jegybanknak. A chicagói elnök, Charles Evans szerint az árnövekedés lassulni fog, és jövőre élénk lesz a munkaerőpiac, ugyanakkor nem nyilatkozott arról, hogy szerinte milyen lépések lennének ebben a helyzetben elfogadhatók. A San Francisco-i elnök, Mary Daly szerint túl korai hozzányúlni a kamatokhoz. A St. Louis-i elnök, James Bullard viszont sokkal szigorúbb lenne, és szigorítaná a monetáris kondíciókat. Az aranynak mindenesetre szüksége lenne egy új katalizátorra, mivel az áremelkedés lendülete lecsökkent az elmúlt napokban. A korábban emlegetett 1.900 dolláros árszint egyelőre messze van. Ez csak akkor érhető el, ha egy új befektetési sztori kezdene kibontakozni a nemesfém piacán.
