A kamatemelésnek ismét csak a komplikáltabb, nehezebben értelmezhető módját választotta a Monetáris Tanács a novemberi kamatdöntő ülésen. Bár a jegybanki alapkamatot „csak” a piaci konszenzusnak megfelelő 30 bázisponttal emelte, elővette az eszköztárból az egyhetes betéti kamat meghatározásának ettől elváló heti rendszerét, ezzel pedig az effektív kamatemelés jóval magasabb is lehet. Úgy tűnik, a forint árfolyamának erősítése fontos cél lett a jegybankban.
A novemberi kamatdöntő ülésen a jegybank gyorsított a kamatemelések ütemén, s 30 bázisponttal 2,1 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Bár az előzetes kommentárok a további szigorítás mértéke kapcsán a bizonytalanságot hangsúlyozták – például az is elhangzott, hogy 15-től 125 bázispontig bármi jöhet - a döntés végül megfelelt a szélesebb értelemben vett piaci konszenzusnak. A jegybanki kommunikáció továbbra is elsősorban a magas infláció irányába mutató kockázatokat hangsúlyozta. Emiatt a szigorítási ciklus gyorsabb ütemben folytatódik, változatlanul havi ütemezésben.
Ábra: jegybanki kamatkondíciók alakulása
A piac kevesellte a 30 bázispontot, gyengült is tovább a forint árfolyama. Egy óra múlva ugyanakkor kiderült, hogy az ördög igazából ismét csak a részletekben rejlik, hiszen a 30 bázispont igazából nem is 30 bázispont, hanem akár több is lehet. Hogy pontosan mennyi? Most még nem tudjuk, majd a csütörtöki egyhetes betéti tenderen fog kiderülni. A Monetáris Tanács ugyanis úgy döntött, hogy „a pénz és az árupiaci kockázatok fennállásáig” a jegybank készen áll az egyhetes betét kamatát az alapkamat felett alakítani. Az egyhetes betét kamat mértékétől pedig továbbra is heti szinten döntenek a jegybankban. Ez annyit jelent, hogy az alapkamat és az irányadó egyhetes betéti kamat, s ezáltal az effektív bankközi kamatok szintje ismét elválhat egymástól. S az utóbbiak akár jóval magasabban is alakulhatnak – vélhetően nem függetlenül a forintárfolyam szintjétől. Vagyis a 30 bázispontos emelés tulajdonképpen nem is 30 bázispont, hanem akár jóval magasabb is lehet.
Nem ismeretlen ez a dolog számunkra: a magyar monetáris politika hosszú ideig úgy működött, hogy az alapkamat igazából nem volt effektív, hiszen nem állt mögötte sterilizációs instrumentum. 2020 tavaszán a koronavírus krízis kitörésekor a monetáris politika beizzította az egyhetes betétet, amivel effektívvé tette - a piacinál jóval magasabb, de addig egyáltalán nem releváns - alapkamatot, majd tavaly szeptemberben az egyhetes betét kamatának emelésével elválasztotta egymástól a két kamatlábat. Az alapkamat és az egyhetes betét kamata idén júniusban a szigorítási ciklus indításakor került ismét egy szintre. Az „egyszerűsített” eszköztár azonban nem élt sokáig, hiszen úgy tűnik, hogy a jegybank az effektív kamatemelésnek ismét csak a komplikáltabb, nehezebben értelmezhető módját választotta.
A kamatokról szóló döntés mellett a negyedév végén jelentkező swap-piaci turbulenciák kezelését segítő eszközök bevezetéséről is döntött a tanács: a már eddig is létező devizalikviditást nyújtó swap eszköz mellett sor kerül egy korlátos, eseti jellegű és rövid futamidejű jegybanki diszkontkötvény bevezetésére. Emellett a likviditás csökkentése érdekében kivezetik a forintlikviditást nyújtó FX-swap eszközt is.
A monetáris politikai eszköztár tehát ismét bonyolódott egy sort. Az effektív kamatok valószínűsíthetően jóval az alapkamat fölé kerülnek - már rövidebb távon. A magasabb kamatszint fékezheti a forint gyengülését, s jó esetben akár tartósan is erősebb pályára küldheti a meglehetősen sérülékeny hazai devizát, ami pedig mérsékelheti a jelenleg meredeken emelkedő ipari-termék inflációt. Fontos eredmény, hogy az MNB további – alapvetően technikai jellegű - eszközökkel és intézkedésekkel segíti a negyedév végén már szokásossá váló swap-piaci turbulenciák kezelését, ami növelheti a kamattranszmisszió hatékonyságát, s ezáltal szintén erősítheti a forintot.
És igazából úgy tűnik, hogy az árfolyam felértékelődésének segítése most talán a legfontosabb cél lett a jegybankban. A jegybank ugyanis „a külső inflációs hatások tartós megemelkedése és a másodkörös inflációs kockázatok erősödése” miatt továbbra is lépéskényszerben van. Kis nyitott gazdaság révén pedig az infláció fékezésében sokat segíthetne a felértékelődő hazai deviza. Ennek megfelelően fenntartjuk a fokozatosan erősödő forint irányába mutató középtávú előrejelzésünket. És hogy milyen rövid kamatszintek mellett fog ez történni? Szinte biztos, hogy viszonylag rövid időn belül 3 százalék fölé emelkednek az effektív kamatok, a pontosabb előrejelzéssel viszont inkább megvárjuk a most csütörtöki egyhetes betéti tender eredményét.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
