A greenwashing, vagy zöldre mosás egy manapság egyre gyakrabban emlegetett kifejezés a médiában. Leegyszerűsítve a greenwashing a környezettudatos fogyasztók megtévesztését jelenti.
A greenwashing elnevezés alatt azt értjük, amikor egy cég saját magát, vagy az általa kínált szolgáltatást vagy terméket környezetbarátnak, környezettudatosnak vallja és tünteti fel, miközben az említett cég tevékenységében, nyersanyag felhasználásában és az alkalmazott technológiájával érdemben nem tesz hozzá a környezetvédelmi célok eléréséhez.
Így tehát a környezettudatos hirdetések csupán marketingfogásként jelennek meg a cég működésében. Ezek a vállalatok önző módon arra használják a részben vagy teljesen hamis zöld arculatot, hogy maximalizálják a profitot és előnyhöz jussanak azokkal az azonos piacon működő vállalatokkal szemben, amelyek nyíltan vállalják, hogy nem folytatnak környezetvédő tevékenységet. A piac egyre fogékonyabb a fenntartható, környezetbarát működés iránt.
Egy környezetvédő aktivista, Jay Westerveld egyik esszéjében használta először a greenwashing kifejezést. Westerveldnek egy hotelben töltött időszak alkalmával szúrt szemet egy kártya, melyet a szobájában talált. A szállodai kártyán az állt, hogy ha a vendég visszateszi a polcra a használt törölközőt, azzal megmentheti a Földet, ellenben, ha nem ennek megfelelően cselekszik, akkor szennyezi a bolygót. Ez volt az úgynevezett „save the towel” mozgalom. A földre dobott törölközőt értelemszerűen szennyesnek minősítik, de az említett szálloda szerint az egy használat után földre kerülő törölközők mosása pusztítja a bolygót. Ez az eset természetesen nem számít valódi környezetvédő kezdeményezésnek, sokkal inkább arról van szó, hogy a szálloda ezzel az akcióval próbálta csökkenteni a felmerülő költségeit.
A magukat környezettudatosnak nevező cégek működése során sajnos sok esetben kiderül, hogy a környezetóvó magatartásuk hirdetése csupán marketingfogás, és a cég valójában nem tesz semmit annak érdekében, hogy partner legyen egy fenntarthatóbb jövő elérésében. Ehhez a problémához társul még az a tény is, hogy a fogyasztók jelentős része nincs tisztában a „zöld” cég fogalmával. A vásárlók túlnyomó része elveszett az öko, a bio, a zöld, a lebomló és az újrahasznosítható címkékkel ellátott termékek végtelennek tűnő halmazában. Tehát előfordulhat, hogy egyáltalán nem ismerik azoknak a cégeknek a működését és tevékenységét, melyek valóban környezetvédők és tesznek annak érdekében, hogy kevesebb szennyező anyagot bocsássanak ki a gyártás, a szállítás vagy akár az értékesítés során.
Annak érdekében, hogy kézzel fogható tényekkel is szemléltessük ezt a félrevezető módszert, egy a mindennapjainkban felmerülő terméket említenénk példaként. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, lebomló bevásárlószatyor az egyik olyan termék a környezettudatos piacon, amely valójában hatalmas átverés. Tudományosan bizonyították, hogy a lebomlónak nevezett bevásárlószatyor valójában nem képes nullára lebomlani, a szétesett szatyor részecskéi pedig ugyanúgy szennyezik a Földet, mint a normál bevásárlótáska. Ez tehát a fogyasztók megtévesztése, hiszen a jóhiszemű vásárló bemegy az üzletbe és megvásárol egy több alkalommal is használható „környezetbarát” táskát azzal a céllal, hogy óvja környezetét.
Az Environmental Science & Technology című lapban megjelent kutatás, mely során elsőként tesztelték a lebomló, a komposztálható és a sima bevásárló zacskók állapotát (olyan esetekben, mint például, hogy három éven keresztül a tengerben és a földbe ásva tartották őket) kimutatta, hogy egy olyan bevásárló tasak sem volt, amely 100%-osan lebomlott volna a természetben. A megjelent tanulmány szerint a komposztálható zacskó teljesített legjobban a három bevásárló tasakot összehasonlítva. A komposztálható tasak a harmadik hónapra teljesen eltűnt, azonban a termék szétesése során káros anyagok kerültek a tengerbe. A földben tartott komposztálható zacskó viszont még 27 hónap után sem bomlott le, azonban belepakolni, illetve, termékeket cipelni ennek a darabnak a segítségével már lehetetlen lett volna, mert már minimális súlytól is kiszakadt. A komposztálható zacskókkal ellentétben a környezetben lebomlóként emlegetett típusú zacskók a három évig tartó földben lét után is olyan jó állapotban maradtak, hogy ennyi idő eltelte után is el lehetett volna vinni őket egy bevásárlásra, mert még mindig bírták volna a nehéz termékek súlyát.
Az egyszer használatos, normál bevásárlószatyor sem környezetbarát, ez bizonyára mindenki számára világos, de ami sajnos nem az, hogy a lebomlónak mondott műanyag táska sem képes 100%-ban lebomlani.
A kutatás szerint nincs alátámasztva konkrét bizonyítékokkal, hogy a környezetben lebomlóként elhíresült zacskó kevésbé lenne szennyező, mint egy sima, hagyományos bevásárlószatyor. A szétesés során ugyanis mikro nagyságú műanyag részecskék maradnak fenn a termékből. Az ilyen apró műanyag részecskék sajnos több helyen fordulnak elő, mint azt el tudnánk képzelni. A legtöbb tengerben illetve nagyobb tavakban nagy mennyiségű műanyag részecske található. Így tehát a többször használható, lebomlóként emlegetett táska is rendelkezik ökológiai lábnyommal. Fontos megemlíteni, hogy a környezetbarát termékeket a fogyasztók sokkal magasabb áron vásárolhatják meg, mint a normál árucikkeket, melyek károsak a környezetre. Ez az egyik fő oka annak, hogy a környezetvédő kezdeményezésekkel nem érünk el komolyabb sikereket hosszú távon.
Egy másik példa, ami szintén greenwashing, az energiatakarékos égők használatának reklámozása. Amíg a gyártó úgy hirdeti a terméket, mint takarékos, tudatos és környezetbarát, addig az valójában ugyanúgy ökológiai lábnyomot hagy, mint a hasonló izzók. Így annak ellenére, hogy energiát takarít meg nekünk, sajnos szennyezi a környezetet a legyártás alkalmával és a kidobást követően is. A legtöbb ilyen izzó a korábbi gyártmányokhoz hasonlóan még mindig nagy mennyiségű bányászati származékot tartalmaz. A takarékos izzók amellett, hogy rövidebb életűek, lényegesen drágábbak is, mint a normál izzók.
A cégek különböző marketing stratégiák kapcsán alkalmaznak zöldre mosást, például amikor átneveznek egy terméket vagy szolgáltatást, márkanevet változtatnak vagy újra csomagolják a korábbi termékeiket. A zöldre mosott termékeken is gyakran olvashatóak az olyan feliratok, mint vegyszermentes, környezetbarát, természetes eredetű, fenntartható, lebomló stb. Ezek a feliratok sajnos számos esetben csak marketingfogásként szolgálnak. A cégek pontosan tudják, hogy a fogyasztók szemében prioritást élveznek az olyan termékek, melyek nem szennyezik a földet, parabén és káros anyag mentesek vagy újrahasznosíthatóak. Egy átlagos vásárló hisz ezeknek a címkéknek, mert még csak nem is feltételezi, hogy bizonyos cégek képesek megtéveszteni őt a profit maximalizálásának érdekében.
Vásárlásaink során, érdemes elolvasni a „zöld” termékek összetevőit is, hiszen ezeknél az árucikkeknél is érhetnek minket kellemetlen meglepetések annak ellenére, hogy a csomagoláson a környezetbarát szó, vagy ennek szinonimái vannak feltüntetve. A különböző vállalatok a minél nagyobb profitszerzés céljából arra is képesek, hogy félrevezessék azokat a hű fogyasztókat, akik az ő termékeiket vásárolják. A nem elegendő információval rendelkező vásárlók pedig jóhiszeműen megveszik ezeket a megtévesztő termékeket annak érdekében, hogy ne károsítsák önmagukat vagy az őket körülvevő környezetet. Egy fenntarthatóbb jövő elérésének érdekében legyünk körültekintőek, és ne hagyjuk magunkat becsapni!
Forrás:
Sartorial Magazine - https://sartorialmagazine.com/lifestyle/2020/1/31/nothing-green-about-greenwashing-tricky-marketing-amp-how-to-avoid-it
Tekdeeps - https://tekdeeps.com/the-green-washing-of-image-history-of-greenwashing/
The Guardian - https://www.theguardian.com/environment/2019/apr/29/biodegradable-plastic-bags-survive-three-years-in-soil-and-sea
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
