Vissza a klasszikusokhoz! Újabb fejezet kezdődhet az értékalapú részvények történetében?
Az értékalapú részvények voltak a XX. század nyertesei. Rendre túlteljesítettek a növekedési részvényekkel szemben. Az elmúlt évtizedben a trend látványosan megfordult: a befektetők érdeklődése a klasszikus iparágakról, mint az autó- és bankszektor, a kitűnő növekedési kilátásokkal rendelkező vállalatok felé fordult, például technológiai cégekbe fektetve. A Covid-válság is csak megerősítette őket abban, hogy ez a helyes irány. A gazdasági talpraállás azonban újabb fordulatot hozott: az elfeledett értékalapú stratégiák újra fókuszba kerültek. Adódik a kérdés, hogy csak egy fellángolást láthattunk, vagy a jövőben ismét érdemes lesz számolnunk az értékalapú részvényalapokkal.
Mit értünk értékalapú (value), és a növekedési (growth) részvény alatt?
Az értékalapú (value) kategóriába azokat a részvényeket soroljuk, amelyek az eredményükhöz, vagy a könyv szerinti értékükhöz képest alacsony áron forognak, úgymond olcsó papírok, viszont nem várható kirobbanó növekedés tőlük. Ezen vállalatok sok esetben átlag feletti osztalékot fizetnek és profitjuk jellemzően együttmozog a gazdasági ciklusokkal: válságban jelentősen csökken az eredményük, fellendülés időszakában azonban jól teljesítenek. Tipikusan ide sorolhatóak az autóipar, a bankszektor, vagy a távközlési vállalatok részvényei.
A növekedési (growth) részvények alapvetően olyan vállalatok részvényei, amelyek bevételei és eredményei várhatóan az átlagot meghaladó mértékben növekednek hosszú távon, viszont árazásuk magas a fundamentumaikhoz képest. Ilyen ismert vállalatok például az Amazon, az Apple, a Facebook, vagy az Alphabet (Google).
A két típus közötti különbséget jól érzékelteti a növekedési kategóriába tartozó Tesla és az értékalapú Volkswagen különbsége az árazási mutatók és növekedési kilátások tekintetében. Elon Musk sikervállalatának árfolyama százhatvanhatszorosa az idei várható nyereségének, a szintén az autóiparban versenyző klasszikus gyártó esetében a szorzószám csak tíz. Az elemzői konszenzus szerint a Tesla eredménye 2025-ig várhatóan 170%-kal fog nőni, a VW profitja csak 36%-kal. Az optimális befektetés természetesen egy olyan részvény lenne, ahol az alacsony árazottság magas növekedési kilátásokkal párosul, de ezt a két tényezőt ritkán kapjuk meg együtt.
Az elmúlt évtized a növekedési papíroké volt. Mi áll a háttérben?
A value részvények évszázados tündöklése után az elmúlt évtizedben a növekedési részvények taroltak. A felülteljesítés fokozatosan nőtt, és a járvány alatt extrém mértéket öltött. A jelenség hátterében számos tényező állt. Ezek közül most néhány folyamatot mutatunk be, a teljesség igénye nélkül.
A kétezres években érzékelhetően felgyorsultak a változások a világban, és ez a jelenség a növekedési részvényeknek kedvezett. Az online térben egy vállalat sokkal gyorsabban tud új ügyfeleket nyerni és új piacokat hódítani, mint az korábban lehetséges volt. Ezt a folyamatot erősítette a globalizáció is. A Facebook például mindössze néhány év alatt jutott el sokmillió emberhez, és ma már a Föld lakosságának majdnem fele használja a cég valamelyik platformját. Másrészt a technológiai cégek piacán érvényesült a győztes mindent visz elv, így óriási koncentrációk alakultak ki egyes szegmensekben, tovább erősítve a tech óriások profitkilátásait, és ezidáig az állami szabályozás toleránsnak bizonyult a monopol pozíciókkal szemben.
Az alacsony hozamkörnyezet is közrejátszott a növekedési részvények szárnyalásában. Az elmúlt évtizedben soha nem látott mélységekbe süllyedtek az államkötvény hozamok. A növekedési vállalatok értékének meghatározásában a gyors növekedés miatt különösen nagy súlyt képviselnek a távoli jövőbe eső bevételek, melyeknek jelenértéke érzékeny a hozamszintre: alacsony hozamok mellett többet, magasabb hozamok mellett kevesebbet ér.
A növekedési részvényekre fókuszáló stratégia az alapkezelők körében is preferált stílus lett. A fejlett országok átlagos növekedési üteme évtizedről évtizedre lassult, így egyre inkább felértékelődtek a magasabb növekedést felmutató vállalatok. A value stratégiák alulteljesítése ráadásul egy önmagát erősítő folyamatba csapott át, mivel a gyengébb teljesítmény okán az ilyen típusú részvényalapok vesztettek népszerűségükből, az ügyfelek is egyre inkább a növekedési fókuszú alapokat keresték.
Végül a járvány gazdasági hatásai soha nem látott magasságokba repítették a növekedési és értékalapú részvények teljesítmény-különbségét, hiszen amíg a klasszikus vállalatokat a válság sújtotta, addig a tech cégek sok esetben profitáltak a korlátozásokból.
Akkor felejtsük el a value stratégiákat?
A helyzet messze nem ilyen egyértelmű. Bár a growth részvények piaci térnyerése valószínűsíthető, azonban az értékük már elég magas növekedést áraz, és a jövőbeli árfolyamalakulást majd az dönti el, hogy a várakozásokhoz képest hogyan tudnak fejlődni.
A jelenlegi értékeltségek a növekedési részvények esetében történelmi kitekintésben is magasak, és a value részvényekhez képesti különbség is rekord szinten áll. A gazdasági folyamatokban oly sokszor megfigyelhető átlaghoz való visszatérés tendencia a value részvények mellett szól. Emellett az aktuális gazdasági kilátások is sok szempontból ennek a stratégiának kedveznek.
Jelenleg a világgazdaság növekedési üteme magas szinten áll a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból való kilábalás következtében, és várhatóan a következő évben is erős marad. A gazdasági növekedés ezen ciklusa általában a value értékpapírok számára előnyös, mivel az ilyen társaságok bevételei gyorsabban reagálnak a javuló gazdasági környezetre.
A másik érv a value részvények mellett, hogy a következő évekre fokozatosan emelkedő hozamokat várnak az elemzők, és a magasabb hozamszint negatívabban érinti a növekedési részvényeket, ahogy azt a korábbiakban már láttuk. Ezt az összefüggést az idén a piaci folyamatok is visszaigazolták: a főként növekedési vállalatokat tartalmazó NASDAQ index korrekciói egybeestek a hozamok emelkedésével, és ezen időszakokban a value stratégia rendre túlteljesített.
Végül érdemes azt is kiemelni a value részvényekkel kapcsolatban, hogy magas inflációs környezetben is jobban teljesítenek. Itt ugyanaz a logika érvényesül, ami a hozamszint esetében. A value részvények bevételeiből nagyobb arányt tesznek ki a közeli jövőbe eső bevételek, ami egy magasabb inflációs környezetben előnyt jelent. A piaci várakozások alapján a jelentősen megemelkedett infláció csak átmeneti lesz, de megvan a kockázata egy tartósan magasabb inflációs környezetnek is.
Természetesen nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy ismét fordulat lesz a két stílus tekintetében, de az előzőekben vázolt folyamatok alapján érdemes a value részvényekkel is számolni, és olyan részvényportfóliót építeni, amelyben az értékalapú stratégia is helyet kap.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
