Lényegében a vártnak megfelelően alakult a szeptemberben az infláció: az éves index 5,5%-ra gyorsult az augusztusi 4,9%-ról. A mögöttes folyamatokat jobban megragadó, a monetáris politika által különösen figyelt adószűrt maginfláció is gyorsult: 4%-ra az augusztusi 3,6%-ról. Igazolódott tehát, hogy a nyári hónapok inflációlassulása csak átmeneti volt, s az ősz újabb emelkedést hozott az éves rátákban.
Az idei évben egyébként zömmel a tavaly mélypontra kerülő olajárakból eredő bázishatás és a dohánytermékek jövedéki adójának emelése gyorsította nagyobb mértékben az inflációt, de nőtt az ipari termékek és a piaci szolgáltatások inflációja is. Az előbbiben döntő szerepe volt a magasabb importált inflációnak - a globális kínálati problémáknak valamint a nyersanyag, energiaárak és a szállítási költségek emelkedésének köszönhetően - s a kedvezőtlen külső hatásokat a gyenge forint még fel is erősítette. A piaci szolgáltatások esetében pedig az újranyitást követő átárazódásoknak lehetett fontos szerepe – leginkább a járvány által sújtott ágazatokban. Ez utóbbiak nagy része egyébként már végbemehetett, azonban a negyedik negyedévben is felfelé hajtja majd az inflációt az emelkedő benzinár, az élelmiszerek árai és a kedvezőtlen bázishatás. Novemberben így a teljes inflációs index 6%-on tetőzhet, decemberre pedig 5,6%-ra várjuk az éves rátát.
Ami a jövő évet illeti, az olajár emelkedés és a jövedékiadó-emelés hatásának kifutása miatt a bázishatás támogatóvá válik, így az éves index januártól számottevően lassulhat. 2022 második negyedévében a célsávba, nyáron pedig a 3%-os középtávú cél közelébe mérséklődhet az éves inflációs mutató. Ugyanakkor az igen expanzív fiskális politika, a hazai bérdinamika alakulása, illetve az esetlegesen tartósan is fennmaradó kínálatoldali problémák és az extrém magas energiaárak miatt maradnak a felfelé mutató inflációs kockázatok. Különösen az energiaárak alakulása kerül egyre inkább a figyelem fókuszába az európai gázválságnak köszönhetően. Az adminisztratív ármeghatározás miatt a gáz és az áram drágulása várhatóan nem jelenik meg közvetlenül a fogyasztói árakban, ám közvetetten, az emelkedő termelési költségeken keresztül hathat azokra is. Az átgyűrűző hatások azonban nagyon nehezen számszerűsíthetőek.
Nagy maradt tehát a bizonytalanság annak kapcsán, hogy az inflációs cél jövő nyárra várható elérése után – amit nagyban segítnek majd technikai hatások is - sikerül-e tartósan is 3%-on stabilizálni az árak éves szintű növekedésének ütemét. Ezt nagyban segítené, ha a termelési láncok jelenlegi globális anomáliái enyhülnének és forintárfolyam erősebb szinten stabilizálódna.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.
