Már megint az a fránya infláció

Újra és újra előkerülnek az inflációs félelmek, és nem is alaptalanul. Megkezdődhet a mennyiségi lazítás visszafogása, a gazdaság lassulhat, az ellátási láncok továbbra is feszültek. Mindez nem tesz jót a gazdasági kilátásoknak és így a részvénypiacoknak sem. A szilícium ára például felrobbant az elmúlt két hónapban, a korábbi 2.400 dollár körüli szintről 10.000 dollár környékére emelkedett tonnánként. Ebben nyilván szerepet játszanak a magas energiaárak, mind a gyártáson, mind a keresleten keresztül (napelem), s akkor a chip gyártás anomáliáiról még nem is beszéltünk. Szinte akárhova nézünk a nyersanyagpiacon, felrobbanó árakat látunk, ami nem néhányszor tíz, hanem a néhányszor száz százalékot jelent. Ebben pedig komoly szerepet játszik a előbb említett ellátási lánc probléma és a mennyiségi lazítás által gerjesztett megugró kereslet is. Közben Kína egyhetes ünnepre ment, így az ottani folyamatokról most kevesebb információ várható.

A DAX komoly eséssel nyitott, melynek során tesztelte a szeptemberi lokális mélypontot, ahonnan emelkedéssel próbálkozik, ami akár össze is jöhet neki. A BUX továbbra is kivonja magát a negatív nemzetközi hangulatból. Igaz, a korábbi csúcsról lefordult a nyitásban, de az index alapvetően jó állapotban van technikailag.

A japán Nikkei 225 2,2%-kal kereskedik lejjebb, a kínai és a hongkongi tőzsde pedig zárva tartott ma.

Az amerikai indexek folytatták az esést, így a szeptember 2020 márciusa óta hónap a legrosszabb hónapnak bizonyult. A Dow Jones 1,6%-os, az S&P 500 1,2%-os, a Nasdaq pedig 0,4%-os mínuszban zárt.

Az európai indexek ismét jobban teljesítettek, mint az amerikai társaik. A Euro Stoxx 50 index 0,8%-kal került lejjebb, míg a német DAX 0,7%-kal csökkent. A francia CAC 40 0,6%-os, a FTSE 100 pedig 0,3%-os mínuszban fejezte be a kereskedést.

A BMW a korábbi 7-9%-ról 9,5-10,5% közé emelte üzemi eredmény (EBIT) marzs előrejelzését, aminek hatására a társaság EBIT eredménye a negatív volumenhatás ellenére is jelentősen emelkedni fog. A német autógyártók féléves jelentéséből is látni lehetett, hogy kedvező az árazási környezet, és a termékmix is a magasabb jövedelmezőségű autók felé tolódott el, így a javuló marzs környezet nem nevezhető váratlannak.

A részvényesek várhatóan megszavazzák ma a Daimler csoport szétválasztását, így a személyautók gyártásával foglalkozó Mercedes különválhat a teherautó üzletágtól. A társaság életében ez lehet a legjelentősebb átalakítás a Chrysler 2007-es értékesítése óta. A szétválasztást az indokolja, hogy ma már nincs érdemi szinergia a két üzletág között, és a kisebb méret lehetővé tenné, hogy gyorsabban reagáljanak az iparági trendek változására.

A Lordstown Motors elektromos autó gyártó 280 millió dollártét eladja az Ohio-ban található gyárát a Foxconn Technology-nak. A hírre a Lordstown Motors papírjai 12%-ot emelkedtek zárás után.

A 361 fölötti szintről fordult le tegnap az EURHUF árfolyama, és innen egészen 359,6-ig erősödött a forint. A forint erősödését rá lehetne fogni akár arra is, hogy véget ért a bankok negyedév végi mérlegalkalmazkodása, illetve arra is, hogy a Népszava értesülései szerint hat hét múlva megállapodás születhet az EU-val a fejlesztési pénzekről, és így akár még idén befuthat az első 13%-os előleg, ami önmagában 326 milliárd forint. Azonban a régióban a cseh korona és a lengyel zlotyi is nagyobb mértékű erősödést mutatott, mint a forint, így némileg túlzás lenne forint-specifikus tényezőkről beszélni. A cseh jegybank tegnapi 75 bázispontos kamatemelése, amivel az azalapkamat 1,5%-ra módosult, meglepte a piacot, hiszen az eddigi kommunikáció és az elemzői várakozások is „csak” 50 bázispontos emelésről szóltak.

Az 1,16-os szintről tovább folytatódott a dollár erősödése, így ma reggel már 1,158 környékén jegyzik az EURUSD-t. A dollár erősödésének irányába elsősorban a kockázatkerülő befektetői hangulat hatott, de ebbe az irányba mutatott Charles Evans Fed jegybankár nyilatkozata is, aki az inflációs kockázatról és az eszközvásárlási program szűkítésének közelgő megkezdéséről beszélt.

A WTI 75,2, a nyugat-európai Brent típusú kőolaj pedig 77,4 dollárig emelkedett ma reggel, ami azt jelenti, hogy a hét egészét nézve 1,2%-kal lett drágább az amerikai nyersolaj. Az emelkedés mögött az hír állhat, hogy a kínai kormány arra kérte az energiacégeket, hogy mindenáron biztosítsák az elégséges ellátást a téli hónapokban. Kínában komoly áramkimaradások voltak a héten, részben az alacsony kőszén tartalékok miatt. Az ország néhány éve szigorított a kőszénbányászat feltételein, ami azt eredményezte, hogy a hazai kínálat nem tartott lépést a kereslettel. Ehhez hozzájárult az is, hogy Kína politikai okok miatt nem akar Ausztráliából szenet importálni. A hír hat az olaj keresletére is, mivel Kína különösen cseppfolyós földgázból vásárolt nagy tartalékokat idén, de a földgáz kínálat így is alacsony, ami miatt az ország a nyersolajhoz is hozzányúlhat a téli időszakban. A földgáz alapú, elektromos áramot előállító erőművek egy része ugyanis kőolajtermékekkel, például fűtőolajjal is üzemelhet. A piac figyeli az OPEC körüli híreket is, mivel a nyersolaj exportáló szervezet gondolkodik azon, hogy novembertől az előre meghirdetett 400 ezer hordó/nap felett növelje a kínálatát. Az OPEC szerint a magas globális gázárak miatt ugyanis a kőolaj kereslet is nőhet.

Az arany 1.754 dollárig nőtt ma reggel, miután a tegnapi USA munkaerőpiaci jelentés vegyes képet mutatott a gazdasági fellendülésről, ami gyengítette a dollárt. A munkanélküli segélyért először folyamodók száma ugyanis meglepő módon nőtt az Egyesült Államokban. A piac figyeli a demokraták és a republikánusok versengését is, a tegnap elfogadott tervezet szerint október közepén jó eséllyel nem állnak le a kifizetések a központi költségvetésből. A képviselők tovább vitáznak a 3,5 ezermilliárd dolláros infrastruktúra fejlesztési tervről.