Szoros eredményt jósolnak a közvéleménykutatások A DAX 1,0%-ot, a CAC40 1,3%-ot, a FTSE100 1,5%-ot emelkedett tegnap. Ma kamatdöntő ülést tart a brit, a svájci, a norvég és a török jegybank is. A várakozások szerint a...
A DAX 1,0%-ot, a CAC40 1,3%-ot, a FTSE100 1,5%-ot emelkedett tegnap.
Ma kamatdöntő ülést tart a brit, a svájci, a norvég és a török jegybank is. A várakozások szerint a norvég jegybanktól várható a monetáris kondíciók megváltoztatása. Az elemzői várakozások szerint a jelenlegi 0%-ról 25 bázisponttal emelhetik meg az alapkamatot.
A fizika törvényei szerint az energia nem vész el, csak átalakul. Hasonló a helyzet a jegybankok eszközvásárlási programjaival is. Az EKB monetáris tanácsának tagja, az észt jegybankelnök, Madis Muller szerint ugyanis a PEPP program lezárását követően a jegybanknak növelnie kéne a normál eszközvásárlási program havi vásárlásainak összegét. A PEPP program a jelenlegi formájában várhatóan márciusban kifut, ezt követően dönthetnek az átalakítása mellett.
A hétvégi német választások előtti utolsó közvéleménykutatás alapján szorosabb a helyzet a vezető pártok között. Az SPD támogatottsága 25%, a CDU/CSU-é pedig 22%. A zöldeket 17%, az AfD-t 11%, a Bal oldalt pedig 6% támogatja. Minél szorosabb lesz a választás eredménye, annál inkább hosszan elnyúló kormányalakítás várható, mivel több forgatókönyv is szóba jöhet. A legvalószínűbb, hogy 3 párt koalíciójaként alakulhat majd meg az új kormány, ami szintén nem teszi könnyűvé az egyeztetéseket.
A lengyel alkotmánybíróság ismét, ezúttal szeptember 30-ára halasztotta a Lengyelország és az EU viszonyát alapjaiban meghatározó jogi döntést. Az ügy arról szól, hogy az EU-s jogszabályok, illetve az Európai Bíróság döntései felülírhatják-e a lengyel törvényeket, valamint a lengyel bírósági ítéleteket. Amennyiben nemleges döntés születik, az alapjaiban rengetheti meg Lengyelország EU-s tagságát.
Az FRA piac alapján a befektetők 23 bázisponttal kevesebb kamatemelésre számítanak az idei év során, mint az MNB keddi ülése előtt, ami megnövelte az eladói nyomást a forinton. Az euró-forint 352,6-ról egészen 355,2-ig emelkedett.
A Federal Reserve vártnál magasabb kamatpálya előrejelzése meglepte a befektetőket, aminek hatására 1,1726-ról 1,1687-ig csökkent az euró-dollár árfolyama.
A WTI 72,4 dollár volt ma reggel a soron következő, novemberi határidőre. A kőolaj áremelkedéséhez hozzájárult a tegnapi EIA jelentés, ami alapján 3,48 millió hordóval csökkent a múlt héten az USA nyersolaj tartaléka. Jelenleg 414 millió hordó az USA teljes kőolaj tartaléka, ami 2018 óta a legalacsonyabb érték. A benzinkészlet a múlt héten meglepetésre 3,47 millió hordóval nőtt szemben a piaci által várt 1,47 millió hordós csökkenéssel. A magas földgáz árak miatt a piacon egyre erősebb a vélekedés, hogy a téli időszakban jelentős többlet dízel kereslet jelenthet meg a piacokon, mivel a földgáz ára meghaladja a kőolaj termékek jegyzését. A dízel-nyersolaj árrés szétnyílt, ami kedvező hír az európai finomítói szektor számára. A Citibank szerint ha hideg lesz a tél, az az olajárakat a fenti hatás miatt további 10 dollárral, a 90 dolláros szintre repítheti.
Az arany 1.763 dollárig gyengült, miután tegnap a Fed elnöke, Jerome Powell elmondta, hogy a jegybank a következő, november 2-3-án tartandó ülés után kezd neki a monetáris lazítás kivezetésének. A teljes folyamat 2022 év közepén érhet véget, a döntéshozók a magasabb kamatok felé hajlanak a jövő évben. A Fed ezzel együtt nyitott maradt arra is, hogy később indítsa el ezt a folyamatot, ha a gazdasági helyzet ezt indokolja. Az Evergrande csődje miatti félelem is enyhült, mivel a cég láthatóan hajlandó fizetni, és a kínai hatóságok is mindent megtesznek a károk enyhítésére. Az Evergrande helyzete közvetlenül nem hat az amerikai pénzügyi rendszerre, de közvetett módon komoly befolyása lehet rá.
