Ez még nem a szigorítás!?

Meghozta a döntést az EKB. Egyelőre nem ismertetett mértékben, de csökkenteni fogják az eddig sem kőbe vésett havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot. Az EKB elnöke, Christine Lagarde kihangsúlyozta, hogy ez nem szigorítás, hanem csak kiigazítás. Egyébként az EKB új előrejelzései is indokolják a lépést, hiszen az euróövezeti országokra az idei GDP növekedési várakozást 4,6-ról 5 százalékra, a jövő évit 4,7-ről 4,6-ra változtatták, míg a 2023-as előrejelzést 2,1 százalékon hagyták. Mindeközben az inflációs várakozásokat megemelték. Az idei évre a korábbi 1,9-ről 2,2 százalékra, a jövő évre 1,5-ről 1,7-re, s még a 2023-as adaton is emelt egy picit, 0,1 százalékpontot, 1,5 százalékra. A piacok a vártnak megfelelő, és megnyugtató kommunikációt tartalmazó lépésnek köszönhetően meg is nyugodtak. Így szemeinket mostantól a Fed szeptember végi ülésére vethetjük, hiszen az USA-ban igazán magas értékre, 5 százalék fölé szaladt az infláció, miközben a maginfláció is jóval a 3 százalékos kiterjesztett határ fölé ugrott (4,3 százalék). Így igazán érdekes lesz a Fed szeptember 22-i döntése.

A mai napot nyugodtabb hangulatban kezdték a börzék. A DAX MACD indikátorainak állása alapján az enyhe kezdeti emelkedés megmaradhat a nap során. A BUX igazándiból emelkedhetne ugyanezen az alapon, de egyelőre inkább oldalazik a történelmi csúcs közelében.

Nem tudta tartani a nap eleji optimista hangulatot az amerikai részvénypiac, az S&P 500 index 0,5%-os mínuszban zárta a csütörtöki kereskedést. A Dow Jones 0,4%-ot, a Nasdaq Composite pedig 0,3%-ot esett.

Biden tegnap jelentette be, hogy a 100 főnél több embert foglalkoztató vállalatoknál, a Fehér Háznál, a szövetségi kormány szerződött kivitelezőinél, illetve a Medicare és Medicaid visszatérítésben részesülő egészségügyi intézményeknél kötelező lesz a dolgozók beoltása, vagy heti rendszerességű tesztelése. A lépés nagyságrendileg 100 millió foglalkozatottat érint Amerikában, vagyis a munkavállalók kétharmadát. A szövetségi kormány mellett már egyes helyi önkormányzatok is kötelezővé tették az oltást. Los Angelesben januártól a 12 év feletti diákok csak akkor járhatnak iskolába, ha be vannak oltva.

A Harvard Egyetem alapítványi ága, a 42 milliárd dolláros vagyont kezelő Harvard Management bejelentette, hogy ezentúl nem fektet fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos vállalatokba, inkább a zöld gazdaságot fogja támogatni. Ezt a diákok már évekkel ezelőtt szorgalmazták.

Ázsiában emelkedtek a részvényindexek, miután kiderült, hogy a kínai hatóságok mégsem függesztik fel az új online játékok engedélyezését, csak lassítják a jóváhagyási folyamatot. A Nikkei 225 több, mint 1%-ot, a Shanghai Composite 0,4%-ot, a Hang Seng pedig 1,7%-ot emelkedett a nap folyamán.

Többször felmerült már, hogy Kína együtt szeretne dolgozni a tálibokkal, hogy az afgán területekről kibányásszák a több ezer milliárd dollár értékű nyersanyagot. Több szakértő szerint ez azonban nem ilyen egyszerű. Kína fél a szélsőséges rezsimektől, és tisztában van a biztonsági kockázatokkal, ráadásul nem szeretné elkövetni az egykori Szovjetunió és Amerika hibáját sem. Bár Kínát érdekelhetik az afganisztáni fejlesztések, a magas kockázatok miatt egy darabig valószínűleg még nem fogja ezeket kivitelezni. Kína ugyan elfogadja a tálibokat, mint Afganisztán új vezetőit, de ez nem jelenti azt, hogy készen állnak a gazdasági elköteleződésre.

Joe Biden és Xi Jinping február óta először beszélt telefonon. Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok tartósan érdekelt a békében, a stabilitásban és a jólétben az indo-csendes-óceáni térségben, illetve a világban. A két vezető megvitatta saját nemzetük felelősségét annak biztosításában, hogy az országaik közti versengés ne torkolljon konfliktusba. A kínai elnök elmondta, hogy ha a két ország közt konfliktus van, akkor az egész világ megszenvedi azt, viszont mindenki jól jár, ha az országok együtt dolgoznak.

Pozitív hangulat uralkodott az amerikai és az európai határidős piacokon is ma reggel.