Erste kommentár Ma ülésezik az EKB, és a várakozások szerint 80 milliárdról 70 milliárd euróra csökkenti a havi kötvényvásárlások mennyiségét. Két jegybankár is meglepő...
Ma ülésezik az EKB, és a várakozások szerint 80 milliárdról 70 milliárd euróra csökkenti a havi kötvényvásárlások mennyiségét. Két jegybankár is meglepő kijelentést tett tegnap. Az osztrák Holzmann szerint a piaci várakozásoknál is gyorsabb szigorításra van szükség, míg szlovén kollégája továbbra is a laza monetáris politika mellett érvelt. Ez azért szokatlan, mert az EKB ülés előtt egy héttel a jegybankárok már nem szoktak a sajtón keresztül üzengetni sem a piacoknak, sem egymásnak. Ráadásul Holzmann ezt már másodjára teszi meg egy héten belül. Mindenesetre a részvénypiacokon egyre inkább félnek a szigorítástól. Az USA-ban is az látható, hogy a munkaerőpiac egyre feszítetteb lehet a jövőben, hiszen 10,9 millióra emelkedett a betöltetlen állások száma, ami már több mint 2 millióval haladja meg az álláskeresők számát. Ugyanakkor Yellen megkongatta a vészharangot, hogy a kincstár már októberben kifuthat a forrásaiból, ha a képviselők nem emelik meg az álamadósság plafont. Mindeközben a Bézs Könyv szerint a delta vírus terjedése miatt lassult az amerikai gazdaság, mivel a turizmus és utazás visszaszorult. Ugyanakkor az elmúlt napok adatai azt sugallják, hogy csökkenő pályára kezd állni az USA-ban az új megbetegedések száma.
Itthon sem volt feszültségmentes a tegnapi nap. A befektetők megtalálták az EUR-HUF swap piacot, azok után, hogy a kereskedelmi többletünk deficitbe fordult át, és a piaci hangulat is igencsak negatív volt. Az implikált hozamok 0,2-0,6 százalék környékére estek a korábbi 1 százalék fölötti szintekről, ami szintén a forint gyengülésének irányába hatott. Erre a jegybank szóban interveniált. A hó végén (szeptember 22-én, 28-án, 29-én és 30-án) korlátlan euró likviditást fog nyújtania piac stabilitásának érdekében. Erre megnyugodott a swap piac, de az implikált hozamok így sem tértek vissza teljesen a korábbi szintre, és messze elmaradnak a jegybanki alapkamattól (s az egyhetes betéti rátától), pedig a hónap során még egy további 30 bázispontos emelést borítékol a piac.
Így talán nem meglepő, hogy a DAX és a BUX is a negatív tartományban nyitott, és egész Európában, illetve az amerikai határidős piacon is negatív a hangulat.
További enyhe esésekkel folytatódott a hét Amerikában, ahogy a piaci szereplők figyelme egyre inkább a hitelkeret körüli bizonytalanság felé irányul. A S&P 500 index 0,1%-os, a Dow Jones 0,2%-os, a Nasdaq Composite pedig 0,6%-os mínuszban fejezte be a kereskedést.
Janet Yellen levélben figyelmeztette a Képviselőház és a Szenátus demokrata és republikánus vezetőit a Pénzügyminisztérium legfrissebb becsléséről, miszerint várhatóan októberben kiürül a Kincstár, s egyúttal megszűnik az állam finanszírozási képessége. A demokraták továbbra is kétpárti megállapodást terveznek, azonban a közelgő 3.500 milliárd dolláros partizán csomagnak köszönhetően 46 republikánus szenátor hallani sem akar a hitelkeret megemeléséről, ugyanakkor a felfüggesztésről eddig nem nyilatkoztak.
Ismét rekord szintre emelkedett az álláshirdetések száma Amerikában. A várt 10 millió helyett 10,9 millió betöltetlen állásról számoltak be a vállalatok júliusban, ami több mint 2,2 millióval haladja meg a munkanélküliek számát. Ekkora különbözetre az adatsor indulása óta nem volt példa.
A Federal Reserve Bézs Könyve továbbra is erős aggregát keresletről számolt be, ugyanakkor a delta variáns negatív hatása egyértelműen érezhető a legjobban érintett iparágakban. A széleskörű hiány miatt az árak továbbra is erősen emelkednek, a munkaerőpiacon a rendkívüli kereslet és visszafogott kínálat között pedig még mindig nagy a szakadék.
Az Axios értesülése szerint Joe Manchin hajlandó lenne egy 1-1.500 milliárd dolláros költségvetési csomagot támogatni. A Fehér Ház továbbra is optimista, hogy Manchin a korábbi precedensekhez hasonlóan ismételten támogatni fogja Biden tervezetét.
A PayPal bejelentette, hogy 2,7 milliárd dollárért megvásárolja a japán Paidy-t. A japán cég úgynevezett „buy now, pay later” szolgáltatással foglalkozik, ami lehetővé teszi, hogy a vásárlók a termék hazavitele után fizessék ki azt részletekben, lényegében a hagyományos hitelformák alternatívájaként. Az elmúlt időszakban több hasonló felvásárlást is láthattunk. Augusztusban a Square jelentette be, hogy 29 milliárd dollárért megveszi az ausztrál Afterpay-t, az Affirm Holdings pedig partnerségre lépett az Amazonnal.
A munkanélküli segély kérelmek számának alakulásáról tesznek közzé ma adatokat.
Japánban a Nikkei 225 index 0,6%-ot csökken, míg Kínában a Hang Seng 1,9%-ot esik. A Shanghai Composite 0,1%-ot emelkedik.
A kínai szabályozó több videójáték gyártó céget, köztük a Tencent-et és a NetEase-t is a szabályok betartására figyelmeztetett. Az említett részvények 5,7%-ot, illetve 6,8%-ot estek a hírre. A magán oktatási cégek is nagyot estek, miután Kína szerdán betiltotta, hogy magántanárok online és a nem regisztrált helyeken órákat adjanak.
Kínában az infláció 0,8%-ot emelkedett éves bázison, ami elmaradt az elemzők által várt 1%-tól.
Mínuszban voltak ma reggel a főbb amerikai és európai határidős indexek is.
