Erste kommentár Ismétli önmagát a történelem? Tavaly is csúcsokat láthattunk az amerikai börzén a nyár közepén-végén, s egy erőteljes heti ralit követően most is új csúcsra emelkedett a Nasdaq...
Ismétli önmagát a történelem? Tavaly is csúcsokat láthattunk az amerikai börzén a nyár közepén-végén, s egy erőteljes heti ralit követően most is új csúcsra emelkedett a Nasdaq és az S&P500 a pénteki kereskedésben. Pedig előtte már elég komolynak tűnő megbicsaklást láthattunk az emelkedésben. Úgy tűnik, hogy a jó eredmények és a továbbra is magas likviditás ignorálja a magas értékeltségeket. Ugyanakkor a jelenlegi kínai megszorítások azért nem csak Kínában okoznak felemet a nagyot emelkedett szektorokban, hanem más piacokon is lehet tovagyűrűző hatása. Így a jelentősebbnek mondható mai esés a kínai piacokon nem hagyja érintetlenül a fejlett piacokat sem. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy mind a Nasdaq, mind az S&P500 esetében egy technikai korrekciós fázis közepette következett be az emelkedés, azaz a relatív erő nagy, de azért mégis inkább korrekciós fázisban vagyunk. Vagyis a mára kinéző esteleges csökkenésben semmi különleges nincs ilyen értelemben.
A DAX esetében is korrekciós fázis indult a múlt hét előtti héten, ennek ellenére az index jól viselkedett, szinten maradt. Így a ma reggeli csökkenés, amelyet a rövidtávú „túlvettségnek” is betudhatunk, szintén nem tekinthető olyan különös dolognak. Mindazonáltal a bank tulajdonosok örülhetnek, hogy az EKB nem hosszabbítja meg az osztalékfizetési tilalmat. Így a negyedik negyedévben jöhetnek az osztalékfizetések. Az OTP esetében ez 400 forint fölötti összeg lehet részvényenként. Ugyanakkor a hír nem okozott meglepetést, így pozitív árfolyam reakció sem látható a részvény árában. Sőt, inkább a negatív nemzetközi hangulattal összhangban csökken az árfolyam, ahogy a többi vezető részvényé is Budapesten.
A Dow 0,7%-ot, az S&P 500 és a Nasdaq 1%-ot emelkedett pénteken, ezzel az S&P 500 index rekordon zárt.
A Refinitiv (korábbi nevén Reuters) adatai alapján a nemzetközi befektetők nettó 900 milliárd dollár értékben vásároltak amerikai ETF-eket az első félévben, ami 1992 óta a legmagasabb érték. Júniusra viszont már alábbhagyni látszott a vásárlási kedv, hiszen ekkor már csak nettó 51 milliárdért vettek, ezzel a félév során először esett 100 milliárd dollár alá az érték. A jelentős részvénypiaci beáramlásban az alacsony hozamokon túl a lakosság jelentős többlet megtakarítása is szerepet játszik.
A szenátusban még a hét elején megállapodhatnak az 579 milliárd dolláros infrastruktúra fejlesztésről. Az óra ketyeg, hiszen augusztus 9-én kezdődik az 5 hetes nyári törvénykezési szünet, így a határidő elmulasztása jelentős csúszást okozna. Eddig a kérdések körülbelül 90%-áról már megállapodtak, de az autópálya fejlesztések finanszírozása továbbra is vitás pont.
Az EU gyógyszerfelügyelete a Moderna Covid19 vakcinájának használatát is jóváhagyta a 12-17 éves korosztály számára. A Moderna árfolyama közel 6%-ot emelkedett a pénteki bejelentésre.
Ázsiában ma is vegyesen teljesítettek az indexek. A japán Nikkei 1,0 százalékos pluszban zárt, a Shanghai Composite 2,4 százalékot esett, a Hang Seng pedig 3,5 százalékot zuhant.
A kínai részvénypiacot az In-Fa (tűzijáték) tájfun mellett a kínai kormány legújabb intézkedése is sújtotta. A kormány ugyanis megtiltotta az oktatástechnológiai cégeknek, hogy az iskolai tananyag oktatásán pénzt keressenek, nyilvános részvénytársasággá váljanak, vagy akár tőkét emelhessenek. Az amerikai börzén már pénteken megkezdődött ezen cégek árfolyamának csökkenése. Például a Gaotu Techedu részvényei is nagyot estek. A befektetők most attól félnek, hogy a kínai kormányzat az elmúlt időszakban nagyot növekvő szektorok esetében korlátozásokat fog bevezetni, s ezért a részvénypiaci esés általánossá vált Shanghaiban és Hongkongban.
Mínuszban voltak a főbb amerikai és európai határidős piacok ma reggel.
A Világgazdaság hírei szerint a MOL nem bérli tovább a Transocean nevű cégtől azt a tengeri fúróberendezést, ami napi 270 ezer dollárért állt rendelkezésre a norvég partoknál. A MOL egy konzorciummal közösen kutatta a norvég 25/8-21S tengeri területet. A konzorciumban a magyar vállalatnak 40%-a van, és az operátor is a MOL. A program a tervek szerint az év végéig tartott volna. A MOL tavaly márciusban a norvég 820S koncessziós területen talált kitermelhető szénhidrogént, a becslések szerint 12 és 71 millió hordó nagyságrendben. Véleményünk: A hírt mi semlegesnek tartjuk, mivel a vállalat egyrészt megspórolt 12 milliárd forintot azzal, hogy idő előtt visszaadta a berendezést, másrészt lemondott a lehetőségről, hogy bővítse készleteit a területen. Valószínű, hogy a MOL nem látta értelmét, hogy tovább keressen szénhidrogént a koncessziós területen.
