Fellélegezhetnek a banktulajdonosok

Tegnap az Európai Központi Bank elnöke és az EKB bankfelügyeleti szárnyának elnöke is üzent a piacnak. Nevezetesen, azt, hogy ha a helyzet nem változik jelentősen, akkor július 23-án bejelenthetik, hogy október 1-jei hatállyal megszüntetik az osztalékfizetési tilalmat. Ez pedig pozitív a banktulajdonosok számára, hiszen egyes bankok esetében akár még a korábban elmaradt osztalék kifizetésére is lehet számítani. Ilyen például az OTP is, amely az első negyedéves eredményének közzétételekor azt mondta, hogy a 2019-es és 2020-as eredmény után mintegy 119 milliárd forintot szándékozik kifizetni. Ez pedig a dolgok jelenlegi állása szerint be is következhet október elseje után. Az összeg részvényenként cirka 440 forintot jelentene, ami a jelenlegi részvényárfolyammal számolva mintegy 2,7 százalékos osztalékhozamnak felel meg.

Mindeközben dübörög a hitelezési piac, az új kihelyezések mintegy 40 százalékkal haladják meg a két évvel ezelőttit, és a magyar bankrendszer egészét tekintve jelenleg havi 200-250 milliárd forint közötti összeget tesznek ki. Ráadásul az elindult kamatemelés is stabilizálhatja a kamatmarzsokat, sőt még növelheti is egy picit. Így összeségében jók a kilátások. A legjelentősebb kockázat talán továbbra is a hitelmoratórium végső kimenetele. Mind a kivezetés módja, mind a ténylegesen bajban levő adósok után képzendő céltartalék mértéke bizonytalan. Ezek pedig még tudnak meglepetést okozni.

Közben azt is megtudtuk, hogy létrejött a MOL és az állam közös alapítványa. Így megtörténhet az 5 százaléknyi MOL részvény transzfer, és reményeink szerint az osztalékfizetés is. A korábbi határozat alapján a MOL 75,875 milliárd forintot fizet ki osztalékként a részvényesek számára, ami a transzfer nélkül mintegy 100 forint lenne részvényenként, viszont a transzfert követően 95 forintra csökken. Így a részvényesek ilyen mértékű osztalékra számíthatnak szerintünk. Ez különben egy egészen magas, 4 százalék körüli osztalékhozamot jelent.

A mai napon a DAX is és a BUX is emelkedéssel kezdte a napot. A rövid indikátorok alapján a DAX a tegnapi napon belüli korrekciót követően megmaradhat a pozitív tartományban.

A tegnapi nap folyamán emelkedést mutattak az amerikai részvénypiacok. A Dow Jones index közel 0,4%-ot emelkedett, míg az S&P 500 0,5%-kal kereskedett feljebb, a Nasdaq Composite index pedig 0,1%-ot növekedett.

A Virgin Galactic vezére, Richard Branson július 11-én utazik az űrbe. Érdekes, hiszen Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa, illetve a Blue Origin vezetője július 20-án indul űrutazásra.

A fánkokat árusító Krispy Kreme 17 dollárra tette a részvénykibocsátási árát, ami bőven a 21-24 dolláros cél alatt volt. A vállalatnak 500 millió dollárt sikerült bevonnia a kibocsátással, amit az adósság csökkentésére fog fordítani.

Tőzsdére megy a Robinhood retail befektetői platform, amit már régóta vártak. A cég tegnap benyújtotta a teljesítményét részletező formanyomtatványt a tőzsdefelügyeletnek. Sok hasonló céggel ellentétben a Robinhood már most is profitábilis, mintegy 18 millió felhasználója van. A vállalat 100 millió dollár körüli összeget szeretne bevonni a kibocsátással, piaci kapitalizációja 40 milliárd dollárra tehető.

Ázsiában vegyesen teljesítettek a részvények a kereskedés második felében. A japán Nikkei 225 0,2%-os emelkedést produkált, azonban a kínai részvények nem tudták tartani az iramot. A Shanghai Composite index 1,8%-ot esett, míg a Hang Seng közel 1,9%-kal kereskedett lejjebb.

Vegyes képet mutattak a határidős piacok ma reggel.

Az OTP és a horvát állam közösen kérte a nemzetközi választottbírósági eljárás megszüntetését a Befektetési Viták Rendezésének Nemzetközi Központjától (ICSID). Az eljárás a svájci frank devizahitelek 2015-ös euróra történő kötelező átváltásával volt kapcsolatos.

Az OTP vesztesége az átváltáson 224 millió horvát kuna, vagyis mintegy 9 milliárd forint (részvényenként 33 forint) volt, de a megállapodások valószínűleg lehetővé teszik a megfelelő összeg teljes vagy részleges visszafizetését. A bankok (köztük az OTP, a Raiffeisen, az Erste, az Unicredit) és a horvát állam közötti megállapodás még februárban jött létre.

Vélemény: Az ügylet nagysága és a megállapodás hónapokkal ezelőtti megkötése miatt a hírnek nincs hatása a részvények értékelésére és az eredmény előrejelzésre.

Júniusban 3,3 dollár/hordó finomítói és 807,8 euró/tonna petrolkémiai marzsot ért el a MOL, szemben a májusi 4,7 dollár/hordóval és 1003,5 euró/tonnával. A második negyedévben így összességében 4,4 dollár/hordó és 949,1 euró/tonna volt az árrés. A marzsok az áprilisi csúcs óta csökkennek, de még mindig magasabbak, mint az első negyedévben voltak. A finomítói árrés a második félévben a kereslet élénkülésével párhuzamosan tovább javulhat, ugyanakkor az emelkedő olajárak semlegesíthetik a késztermék iránti magasabb keresletet.