Erste kommentár Először a magyar infláció miatt aggódhattunk, ami jóval nagyobbat ugrott, mint amit vártunk. Viszont a maginflációs mutató közel maradt a 3 százalékhoz, ami mutatta, hogy „nincs itt semmi...
Először a magyar infláció miatt aggódhattunk, ami jóval nagyobbat ugrott, mint amit vártunk. Viszont a maginflációs mutató közel maradt a 3 százalékhoz, ami mutatta, hogy „nincs itt semmi látnivaló”. Persze azért lehet aggódni, hogy a nyár folyamán bizonyos árak úgy megemelkednek, hogy igenis inflációt fognak okozni, hiszen 700-800 milliárd forint, a járvány alatt felhalmozott pénz vár elköltésre legalább részben vagy egészben. Aztán majd normalizálódhat az élet és a költekezés is. Na meg beérhetnek a beruházási programok, azaz a kínálati verseny letörheti a megemelkedő árakat. Mindezeket egybevetve, a makroelemzőnk egy-két hónapig magas, 5 százalék feletti inflációt vár, ami aztán 4 százalék körül oszcillálhat, hogy aztán jövő tavaszra újra 4 százalék alá csökkenjen.
Tegnap az USA sokkolt bennünket a 4,2 százalékos inflációval, és a maginfláció is magas, 3 százalék lett (2 százalék a cél). Csak márciusban 0,8 százalékkal emelkedtek az árak, de hogyan! Ennek a 0,8 százaléknak a nagyrésze a járványhoz vagy a félvezető mizériához köthető. Ráadásul a maginfláció 0,9 százalékkal emelkedett egy hónap alatt, azaz nem csak az energia árak emelték az inflációt. De az USA-ban már bekövetkezett az, amire nálunk számítani lehet, illetve már részben bekövetkezett. Vagyis a járvány sújtotta, vagy a félvezető hiányhoz köthető iparágakban emelkedtek az árak. Pl. a sportrendezvények ára 10,1, a repülőjegy árak 10,2, a hotelszobák ára 8,8, a számítógép árak 5,1, míg a használt gépjárművek ára 10 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. Ezek az inflációs kosár 7 százalékát teszik ki. Azaz a maradék 93 százalék csak 0,3 százalékkal emelkedett, vagyis megfelelt a várakozásoknak. Igaz azok sem voltak alacsonyak, hiszen 3,6 százalékos áremelkedést várt a piac. Csak halkan jegyezzük meg, hogy nagyon hasonló folyamatokat láthatunk itthon is, ahol a használt autó árak, vagy éppen a videokártyák árai emelkednek.
Mindennek fényében, még ha meg is tudjuk magyarázni a bizonyítványt, és tényleg jó esély van arra, hogy az infláció lehűljön egy év távlatában, azért ez sokakat, köztük a jelen sorok íróját is aggaszthatja. Így nem lepődünk meg a „heves” árfolyamreakciókon, amiket tegnap láthattunk az adatok után. Ugyanakkor 2-3 százalékos árfolyamcsökkenés nem a világ vége, s amúgy is korrekciós fázisban vannak az indexek. Ez az egész csak annyit jelent, hogy a nagy növekedési sztorikat, amiket szétvettek a tavalyi év második felében, illetve az idei év elején, még mindig inkább kerülni kell.
Nagy fordulatot vett az amerikai részvénypiac múlt péntek óta, amikor az S&P 500 index új csúcson zárt. A tegnapi napon 2,1%-ot csökkent az index értéke, az elmúlt három nap tekintetében pedig 4,0%-os korrekciót szenvedett a piaci benchmark. Ez még aligha nevezhető aggasztónak, ugyanakkor október vége óta nem láthattunk ilyen gyenge három napos teljesítményt. A csökkenés a szigorodó monetáris politikától való félelmeknek köszönhetően széleskörű volt, egyedül az energia szektor tudott kevesebb mint 0,1%-ot emelkedni.
A republikánus vezetőség nem támogatja Biden azon javaslatát, hogy az infrastruktúra csomagot adóemelésekkel finanszírozzák. A képviselőházi és a szenátusi republikánusok vezetői tegnap tárgyaltak az elnökkel az infrastruktúra csomagról, ahol Mitch McConnell bejelentette, hogy hajlandó támogatni egy 800 milliárd dollár körüli infrastruktúra csomagot, amennyiben azt felhasználói díjakból fogják finanszírozni. Ezt jelenleg a demokraták nem támogatják, véleményük szerint a felhasználói díjak bevezetése vagy megemelése negatívan érinti a munkásosztályt. Biden ma tárgyal a szenátusi republikánusokkal, akik ismertetik 568 milliárdos dolláros infrastruktúra javaslatukat.
Szokás szerint a pesszimista amerikai hangulat átterjedt a japán piacra is, ma azonban a kínai indexek is csökkenést mutatnak. A Nikkei 225 2,5%, a Hang Seng 1,5%, a CSI 300 index pedig 1,2%-os mínuszban van a nap végéhez közeledve.
A M2 pénzkínálat év per év alapon 8,1%-kal emelkedett Kínában, ami messze alulmúlta 9,2%-os elemzői konszenzust és jelentős lassulásnak számít a márciusi 9,4%-hoz képest. Az elmúlt 10 évben 8,0%-nál lassabb növekedésre nem volt példa a pénzkínálat tekintetében. A kínai részvénypiac részben ennek köszönhetően nem tud talpra állni a februári korrekciót követően.
Az amerikai határidős indexek pluszban, míg az európaiak mínuszban voltak ma reggel.
Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója egy interjúban elmondta, hogy idén 18-20% fölötti tőkearányos megtérülést vár a banktól, és a moratóriumban részt vevők közt várhatóan 5% alatt lesz a problémás hitelek aránya. Jelenleg három bank felvásárlásról is tárgyalnak, két esetben már nagyon közel vannak a szerződés aláírásához. Úgy gondoljuk, hogy a 18-20%-os ROE várakozás nagyon magas, nagyságrendileg 1.800 forintos EPS-t jelentene, így az interjú üzenete mindenképp pozitív.