Erste kommentár Ma reggel azzal lepett meg bennünket a MOL, hogy bejelentette, közfeladatot ellátó alapítványt hoz létre az állammal karöltve, amelybe áttranszferál közel 43 millió darab...
Ma reggel azzal lepett meg bennünket a MOL, hogy bejelentette, közfeladatot ellátó alapítványt hoz létre az állammal karöltve, amelybe áttranszferál közel 43 millió darab részvényt majdnem 100 milliárd forint értékben, s az állam is hasonló hozzájárulást fog tenni. Az alapítvány neve MOL-ÚJ Európa Alapítvány lesz. A MOL az eddigi szociális aktivitását ebbe az alapba helyezi át, amelynek fő feladata különböző sportágak, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása lesz. A 43 millió részvény valamivel több, mint a kibocsátott MOL részvények 5 százaléka, így a saját részvények közalapítványba való transzferálása az IFRS szerint gyakorlatilag hasonló mértékű hígulást jelent. Ugyanakkor a másik oldalon megszűnik egy rendszeres éves támogatói költség, ami viszont pozitív. A kettő együtt akkor lenne semleges a részvényekre nézve, ha az éves támogatás, ami így megszűnik, 10 milliárd forintra rúgna. Viszont ezt inkább csak 1-2 milliárd forintra taksáljuk, azaz a hír összértéke valószínűleg negatív. Az alapítvány különben az osztalékot fogja közcélokra felhasználni, s azt gondoljuk, hogy az állam is MOL részvényekkel fog beszállni az alapítványba. Ez pedig azt jelenti, hogy így összesen három alapítvány lesz, amelyek egyenként mintegy 10-10 százalékos tulajdonrésszel fognak rendelkezni, s az ő 30 százalékuk nem lesz megkerülhető egy esetleges felvásárlás esetén. Így ha netán valakinek még korábban kételye lett volna a MOL felvásárolhatatlanságával kapcsolatban, akkor most megnyugodhat, még nehezebb megtenni.
A Richter tegnap jelentette be, hogy részt kíván venni a Növekedési Kötvény Programban. 10 év körüli, még nem eldöntött méretű kötvénykibocsátást fontolgatnak. A végleges döntést az igazgatóság fogja meghozni. Számításaink szerint az NKP előnyeit 140 milliárd forintos méretű kibocsátásig élvezné a cég, ami megegyezik az év végi készpénzállományával. Igen ám, de az év végi pénzállomány az év közepére elolvad, mivel az Evra tapaszt mintegy 90 milliárd forintért vették, s az osztalék is több mint 40 milliárd forintot levág a készpénzállományból. Így az év közepére – az első félévben megtermelt készpénzt leszámítva – 10 milliárd forint környékére csökkenne a készpénzállomány. Így a pénzügyi flexibilitás növelése racionális lépés. Ráadásul korábban már a MOL és a Magyar Telekom is részt vett ebben a programban, az előbbi 1,7, míg az utóbbi 1,3 százalékos átlagos hozammal jutott pénzhez. Ez pedig azt sugallja számunkra, hogy a stabil pénzárammal, zéró adóssággal rendelkező Richter még akár ezen szinteknél is olcsóbban juthat „hitelhez”. Vagyis pl. egy 140 milliárd forintos kibocsátás kevesebb mint évi 2 milliárd forintos költséggel járna neki az elkövetkező cirka 10 évben.
A DAX tegnap stagnált, korrigálás címszó alatt, ma pedig emelkedik, pedig a német piac pénteken és hétfőn is zárva lesz. Az USA-ban holnap nem lesz kereskedés, míg hétfőn igen. Itthon pedig a németekkel együtt, hasonló módon ünneplünk.
0,4%-os pluszban zárta a tegnapi napot az S&P 500. A ciklikus papírok jellemzően csökkentek, a legjobb teljesítményt a technológiai szektor nyújtotta, ami 1,5%-ot emelkedett.
Szerda este pittsburghi látogatása során az amerikai elnök felfedte infrastruktúra csomagjának részleteit. A teljes csomag 2.300 milliárd dolláros és 8 év alatt használnák fel. Az infrastruktúra fejlesztés hosszú folyamat, az építkezés megkezdése előtt többek között pályáztatásra, tervezésre és engedélyeztetésre is szükség van. Ebből adódóan a csomag felhasználása nem lineáris, az elfogadást követő első évben talán csak 100 milliárd dollár körüli összeget költenének el. Ugyanakkor a 2.300 milliárdos csomag a nevével ellentétben nem csak infrastruktúra elemekből tevődik össze, az egyik legnagyobb tétel az idősek otthonában lakók és a hátrányos helyzetűek ellátására szolgáló Medicaid program támogatása lenne, ami 400 milliárdba kerülne. A fennmaradó 1.900 milliárdos csomag az alábbi főbb tételeket tartalmazza:
- 558 milliárd hagyományos infrastruktúra beruházásokra. Ebből 447 milliárd a közlekedési infrastruktúrát (utakat, vasutat, reptereket, vízi csatornákat, kikötőket), 111 milliárd pedig az ivóvíz hálózatot fejlesztené.
- 480 milliárd a K+F és a gyártóipari beruházások ösztönzésére. 300 milliárd a gyártóipari beruházásokat, köztük a chipgyártást támogatná, 180 milliárdot pedig az állami kutatás és fejlesztésre fordítanának.
- 378 milliárd az épületek felújítására. Ebből 213 milliárd megfizethető lakóingatlanok építésére és felújítására, 100 milliárd pedig iskolák építésére és felújítására menne.
- 374 milliárd technológiai fejlesztésre. Ebből 174 milliárd az elektromos autók értékesítését támogatná kedvezmények formájában, illetve adókedvezmények formájában 500 ezer töltőállomás kiépítésére ösztönözné a magánszektort. További 100-100 milliárd az elmaradott régiók internet hozzáférésének növelésére illetve az elektromos hálózat fejlesztésére fordítanának.
- 100 milliárd a munkaerő fejlesztésére, munkahelyi képzések formájában.
A 2.300 milliárdos költséget Biden vállalati adóemelésekkel tervezi finanszírozni, egyrészt a vállalati adóráta 21%-ról 28%-ra való megemelésével, másrészt a külföldi profitot terhelő 10,5%-os GILTI adóráta 21%-ra történő növelésével. A Fehér Ház szerint a vállalatok adóinak megemelése 15 év alatt fedezné az infrastruktúra csomag teljes költségét, azt követően pedig pluszt termelne.
A fenti részletek a végleges csomag tekintetében jelentős mértékben megváltozhatnak, a szélsőbalnak és a demokraták egy részének ugyanis más elképzelése van a költségvetés hiányról és a vállalatok megadóztatásáról.
Erős teljesítménnyel folytatódik a hét Ázsiában. A Nikkei 225 0,7%, a Hang Seng 1,5%, míg a CSI 300 indexek 1,2%-ot emelkedik a záráshoz közeledve.
A Kínai Logisztikai Minisztérium által tegnap publikált és javulást mutató feldolgozóipari beszerzési menedzser indexszel szemben a Caixin által ma reggel publikált feldolgozóipari beszerzési menedzser index 50,9-ről 50,6-ra csökkent márciusban. Az elemzők 51,4-re számítottak. A két index között a fő különbség az, hogy az előbbi az állami tulajdonban lévő nagyvállalatoknak, az utóbbi pedig a magánkézben lévő társaságoknak ad nagyobb súlyt. Tavaly április óta nem volt ilyen gyenge a feldolgozóipar teljesítménye a Caixin felmérése alapján.
A főbb amerikai és európai határidős indexek többsége pluszban volt ma reggel, egyedüli kivétel a Dow volt.
