Erste kommentár A Regeneron alapítója és elnöke szerint ugyan a REGN-COV2 antitest koktélja nagyon hatásos volt Trump elnök esetében, azért ebből az egy esetből nem kell messzemenő következtetéseket levonni. Ez...
A Regeneron alapítója és elnöke szerint ugyan a REGN-COV2 antitest koktélja nagyon hatásos volt Trump elnök esetében, azért ebből az egy esetből nem kell messzemenő következtetéseket levonni. Ez különben egy olyan szer, ami elsősorban azon esetekben segít, ahol nem érkezik megfelelő immunválasz a betegség ellenében. A keverék ezt az elmaradó immunválaszos állapotot szünteti meg. A gyógyszer tesztelése a harmadik klinikai fázisban van (világszerte 176 kórházban). A Regeneron elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyan Trump elnök azt mondja, hogy most már immunis a betegségre, de ez az állapot nem tudjuk, hogy meddig áll fenn. Arra pedig, hogy a készítményt ingyen kellene adni az embereknek, azt mondta, hogy az USA 300.000 adagot rendelt 450 millió dollárért, de egyelőre 50.000 áll rendelkezésre. Nem tudnak olyan mennyiségben gyártani, mint amennyire szükség lenne. Az elnök azt is elmondta, hogy ha hatásosnak bizonyul a szer, akkor más gyártókat is be kellene vonni a gyógyszer előállításába, hogy minél több beteghez eljuthasson a gyógyszer. Ez is jól mutatja, hogy nem hiábavalóak más gyógyszergyárak kísérletei a már létező gyógyszerek előállítására (lásd Richter és Remdesivir), mert ilyen helyzetben minden tudás, minden gyártókapacitás fontos lehet.
Ugyan emelkedéssel kezdte a DAX a napot, de rövidtávon továbbra is lefelé látjuk technikailag. Itthon pedig enyhe csökkenést mutatunk, hiszen továbbra is valahogy kevesebb figyelem irányul a perifériára.
A technológiai szektor vezetésével újabb emelkedéssel búcsúztatták a vezető amerikai részvényindexek az elmúlt hetet. A Nasdaq 1,4%-kal, a Dow 0,6%-kal, az S&P500 0,9%-kal került feljebb.
A héten kezdetét veszi a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon az USA-ban, holnap többek között a J.P. Morgan, a Citigroup, a Johnson&Johnson és a Delta Airlines teszi közzé negyedéves számait.
A Fehér Ház gazdasági tanácsadója, Larry Kudlow szerint a héten folytatódhatnak az újabb fiskális stimulus körüli tárgyalások Steven Mnuchin és Nancy Pelosi között. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy lesz-e ennek bármi eredménye, ugyanis a felek továbbra is inkább egymás kritizálásával vannak elfoglalva. Pénteken a republikánusok már egy 1.800 milliárd dollár keretösszegű csomaggal álltak elő, ami nincs annyira messze a demokraták által kidolgozott 2.200 milliárd dolláros csomagtól.
A minneapolisi Fed elnöke, Neel Kashkari szerint megállt a koronavírus első hullámát követő gazdasági fellendülés az USA-ban, és további komolyabb fiskális stimulus nélkül több ezer kisvállalkozás mehet csődbe.
Jamie Dimon, a J.P. Morgan vezérigazgatója arra számít, hogy 2021 nyaránál előbb semmiképp nem állnak vissza a dolgok a régi kerékvágásba az USA-ban.
Vegyes kereskedéssel indul a hét Ázsiában. A Nikkei 225 index 0,3%-ot csökken, míg a Hang Seng és CSI 300 indexek 2,2 és 2,7%-os emelkedést mutatnak a kereskedés végéhez közeledve.
A kínai jegybank a hétvégen bejelentette, hogy a bankok ismét tartalékképzés nélkül köthetnek renminbi forward ügyleteket. A tartalékképzési kötelezettséget legutóbb 2018-ban vezette be a jegybank, annak érdekében, hogy megdrágítsa a deviza shortolását, így csökkentve az eladói nyomást a kínai fizetőeszközön. Mivel már mindenki venni mintsem eladni szeretné a renminbit, ezért már nincs szükség az eszközre. A tartalékképzés nem újkeletű eszköz, korábban 2015 szeptemberében is bevezetésre került már, amit aztán 2017 szeptemberében oldott fel a PBOC. A feloldást követő három hét alatt 2,8%-ot gyengült a deviza dollárral szemben, több hónapos távon azonban tovább folytatódott az emelkedés.
Az amerikai és az európai határidős piacok is a pozitív tartományban voltak ma reggel.
A Bloomberg értesülései szerint, amit később Jellinek Dániel üzletember is megerősített, az Indotek által vezetett hazai konzorcium megvásárolná a budapesti repülőtér jogait. A konzorcium tagja a MOL is. A repülőtér használati jogát 2005-ben adta el a kormány 99 évre egy külföldi vevőnek. Jelenleg ezt három befektetőcsoport birtokolja: a szingapúri szuverén vagyonkezelő alap, a GIC, egy kanadai nyugdíjalap és a repülőtéri üzemeltetéssel foglalkozó AviAlliance. A tulajdonosok nem erősítették meg eladási szándékukat. Véleményünk: A MOL profiljába és stratégiájába nem illik bele a repülőtér megvásárlása. A MOL idén várhatóan 1,9 milliárd dollár körüli EBITDA-t tud elérni, míg a beruházásai elérhetik a 1,5 milliárd dollárt. A Budapest Airport értékét a járvány előtt 3 milliárd euróra becsülték. Ez azt jelenti, hogy a MOL jó eséllyel negatív szabad készpénzáramlással rendelkezne, ha a vásárlás mellett döntene, ami élesen szemben állna a korábban hangoztatott céllal, mely szerint ebben a hektikus időszakban a pozitív szabad készpénztermelés a cél.
