Több uniós ország is választ követel Oroszországtól Száguldottak tegnap az európai részvénypiacok. A FTSE100 1,4%-ot, a CAC40 1,9%-ot, a DAX 2,1%-ot emelkedett. Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke arról nyilatkozott, hogy amint a gazdaság...
Száguldottak tegnap az európai részvénypiacok. A FTSE100 1,4%-ot, a CAC40 1,9%-ot, a DAX 2,1%-ot emelkedett.
Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke arról nyilatkozott, hogy amint a gazdaság magához tért, az EKB-nak meg kell szüntetnie a mostani rendkívül laza monetáris környezetet, azon belül is elsősorban az eszközvásárlási programot. Szerinte a mostani jegybanki eszközöknek egyértelműen a válságkezeléshez kell kapcsolódniuk. Weidmann mindig is a héjákat erősítette az EKB-n belül, vagyis a szigorúbb monetáris politika híve, így mostani nyilatkozata sem váratlan tőle, ugyanakkor jól mutatja, hogy az EKB egyre megosztottabb, hiszen Philip Lane vezető közgazdász a napokban a további monetáris lazítás lehetőségét vetette fel.
A német orvosok vizsgálata alapján az orosz ellenzék vezéralakját, Alekszej Navalnij-t a Szovjetunióban kifejlesztett novicsok nevű kémiai fegyverrel mérgezték meg. Ezt követően egyre több európai uniós ország is választ követel Oroszországtól a történtekre és potenciális szankciókat helyeztek kilátásba, ugyanis a használt idegméreg alapján valószínűsíthető az orosz titkosszolgálat szerepe is a mérgezésben. Az orosz-ellenes szankciók lehetőségének hatására jelentősen gyengült a rubel tegnap a főbb devizákkal szemben.
Az Ifo intézet becslése szerint Németországban folyamatos a visszatérés a rövidített munkarendből a teljes foglalkoztatottság felé. Becslésük szerint a júliusi 5,6 millió után augusztusban már csak 4,6 millióan dolgoztak rövidített munkaidőben.
A Brexit tárgyalások uniós vezetője, Michel Barnier ismét pesszimistán nyilatkozott a tárgyalások állásáról. Olyannyira nem történtek előrelépések, hogy az erre a hétre tervezett informális egyeztetés megtartására sem lát esélyt. Továbbra is a halászati jogok kérdése az egyik fő vitás pont.
Gyengén alakultak a spanyol és francia autóértékesítések augusztusban, ami visszaesés a júliusi pozitívabb folyamatokat követően. A franciáknál év/év alapon 20%-kal, a spanyoloknál 10%-kal esett az új autó regisztrációk száma.
Lerántotta a leplet Emmanuel Macron a franciák 100 milliárd eurós fiskális csomagjáról, ami a koronavírus sújtotta gazdaságon igyekszik segíteni. A csomagból a következő két évben bértámogatásokra, vállalati adócsökkentésekre és környezetvédelemmel kapcsolatos projektekre fognak fordítani. A csomag a 2019-es francia GDP 3,7%-ára rúg.
Augusztusban is alacsony volt a kereslet a repülőjáratok iránt. A Wizz Air forgalma 41%-kal csökkent a tavalyi év azonos hónapjához képest, amihez 20%-os kapacitás csökkentés társult, így a kihasználtság a tavalyi 96,3%-ról 70,9%-ra esett vissza. A Ryanair forgalma 53%-ot esett a tavalyi évhez képest. Normál kapacitásuknak körülbelül 60%-át használják ki, hasonlóan a Wizz Air-hez, így augusztusi kapacitáskihasználtságuk 73% volt. A csökkenő keresletre reagálva a Ryanairnél mérlegelik annak lehetőségét, hogy néhány olasz bázison csökkentsék a kapacitásaikat, vagy adott esetben meg is szüntessék a bázisokat.
A Deutsche Bank vezérigazgatója egy tegnapi konferencián megerősítette, hogy adózás előtti szinten továbbra is profitot vár az idei évtől, miközben az elemzői konszenzus 463 millió eurós veszteséggel számol. A vezérigazgató arról is beszélt, hogy a költségcsökkentések után a következő nagy cél a bevételek növelése. Ez az a pont, amiről eddig viszonylag kevés szó esett a Deutsche Banknál, ugyanis az elmúlt időszakban leginkább a költségek csökkentésére fókuszált a menedzsment.
