Jó adat szárnyán

Tegnap az ISM ipari index a korábbi 54,2-ről 56 pontra ugrott a várt 54,8 helyett. Ennek annyira megörültek a befektetők, hogy tovább vették a piacokat, s a dollár is erősödött az adatra. Ennek pedig az lett a következménye, hogy az arany árfolyama csökkent, míg a csökkenő kőolaj és üzemanyag készletadatoknak köszönhetően emelkedett ugyan az olaj árfolyama, de a dollárerősödés miatt csak kismértékben. Apropó piaci emelkedés: egy elemző előhozott egy tőkepiaci indikátort az elnökválasztás előrejelzésére. Az LPL stratégája, Ryan Ditrick szerint, ha az elnökválasztás előtti három hónapban emelkedett az S&P500, akkor 1984 óta mindig az elnököt adó párt jelöltje nyert, míg csökkenés esetén az ellenzék jelöltje lett a befutó. Ha visszamegyünk 1928-ig, akkor ez 87 százalékban teljesült. Az augusztusi teljesítmény alapján pedig egyelőre Trumpnak áll a zászló, hiszen augusztus 3. óta az S&P500 eddig mintegy 7 százalékot emelkedett. (Az elnökválasztás november 3-án lesz.) Vagy pedig egy csúnya lejtmenetbe futunk bele az elkövetkező hetekben valamikor, mint ami amúgy szintén jellemző szokott lenni választások előtt.

Mindenesetre ma optimisták a piacok. Zárásig a DAX és a BUX is megtarthatja nap eleji emelkedését.

Folytatódott a rally tegnap a tengerentúli részvénypiacokon. A Dow és az S&P500 0,8%-kal, a Nasdaq 1,4%-kal emelkedett.

Egy hónappal a tárgyalások kudarcba fulladását követően újabb beszélgetést kezdeményezett Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter a demokraták képviselőházi vezetőjével, Nancy Pelosival a már régóta tervezgetett fiskális csomagról. Érdemi előrelépés továbbra sem történt, a republikánusok továbbra is egy kisebb, 500 milliárd dolláros csomagot terveznek átmeneti megoldásként, és bíznak benne, hogy ezt a demokraták is megszavazzák.

Lael Brainard, a Fed kormányzója szerint is kiemelten fontos az újabb fiskális stimulus, az időzítés és a csomag mérete pedig nagyon fontos kérdés.

A külföldi utazások csökkenésével otthon költenek az amerikaiak, derült ki a Visa által közzétett friss adatokból. Júliusban 26%-kal, augusztusban 24%-kal nőtt a vállalat bankkártyáin lebonyolított forgalom év/év alapon az Egyesült Államokban, annak ellenére is, hogy augusztusban már nem folyósították a heti 600 dolláros addicionális munkanélküli segélyt. A határokon átívelő költések 31%-kal estek év/év alapon a két hónapban.

Vegyes kereskedést láttunk ma Ázsiában. A nap végéhez közeledve a japán Nikkei 255 index 0,5%-kal, a kínai benchmark CSI 300 Index pedig 0,2%-kal emelkedik. A hongkongi Hang Seng 0,1%-ot csökken.

A japán jegybank évtizedek óta rendkívül laza pénzügyi környezetet tart fent, így gyakorlatilag kiveszett a ciklikusság a monetáris politikából. Ezt mutatják a ma hajnalban publikált adatok is, amik alapján a japán monetáris bázis 11,5%-kal emelkedett év per év alapon. 2019-ben átlagosan 3,5%-kal nőtt a monetáris bázis. Ezzel szemben Amerikában a Fed intézkedéseinek köszönhetően a monetáris bázis több mint 48%-kal emelkedik, szemben az egy évvel korábbi 8% körüli csökkenéssel. A monetáris bázis a banki tartalékokból és az emberek által használt készpénzből tevődik össze. Ez az a pénzmennyiség, amit a jegybankok direkt módon tudnak befolyásolni, hiszen ők kreálják.

Az amerikai és az európai határidős piacokon is pozitív hangulat uralkodott ma reggel.

A MOL augusztusban 0,9 dollár/hordó finomítói és 337,5 euró/tonna petrolkémiai marzsot ért el. Ezek a makrogazdasági számok továbbra is nagyon gyengék, az árrések lényegében megegyeznek júliusival (0,9 dollár/hordó finomítói és 314,3 euró/tonna petrolkémiai marzs), míg az első negyedév átlaga 2,7 dollár/hordó és 430,7 euró/tonna volt. A gyenge marzs környezet tehát folytatódott augusztusban is. Nem számítunk arra, hogy ez a véget ér, hacsak nem vonul ki jelentős többlet finomítói kapacitás az európai piacról, aminek csekély az esélye. A szeptember hozhat ideiglenesen javulást a környezetben, mivel ekkor kezdődik a szezonális karbantartás több nagy finomítónál, bár ez idén gyengébb lesz a Covid-19 járvány erősödése miatt.