Erste kommentár 1958-ban publikálta először részletesen Alban William Phillips új-zélandi statisztikus, közgazdász azt az elméletet, ami szerint a nominálbérek változása és a munkanélküliségi...
1958-ban publikálta először részletesen Alban William Phillips új-zélandi statisztikus, közgazdász azt az elméletet, ami szerint a nominálbérek változása és a munkanélküliségi ráta között inverz kapcsolat áll fenn. Az elmélet aztán később a világ vezető jegybankjainak egyik maghatározó alapkövévé vált, annyival továbbgondolva, hogy az emelkedő munkabérek előbb-utóbb emelkedő inflációhoz is vezetnek, mint ahogyan az sokszor tényleg tapasztalható volt a történelem során. Az utóbbi években azonban ez a tapasztalás már egyre kevésbé állta meg a helyét, sokak szerint a demográfiai és technológiai változások miatt. Az USA-ban például a Fed nem győzte egyre lejjebb tolni az általa egyensúlyinak vélt munkanélküliségi rátát, mert a tényleges munkanélküliség stabilan ez alatt alakult, és mégsem gerjesztett komolyabb inflációs nyomást. Ennek a sorozatnak vetett véget a Fed a monetáris politikai keretrendszer felülvizsgálatával, amiről tegnap Jerome Powell jegybankelnök fontos részletek közölt. Powell elismerte, a Fed úgy gondolja, hogy a teljes foglalkoztatottság tartós megvalósulása sem feltétlen vezet nem kívánt inflációs nyomáshoz. Emiatt a Fed mostantól nagyobb hangsúlyt helyez a teljes foglalkoztatottság elérésére és fenntartására, és kevésbé nézi szigorú szemmel az infláció esetleges emelkedését. A gyakorlatban ezt egy átlagos 2%-os inflációs céllal kívánja megvalósítani a Fed, szemben az eddigi konkrét 2%-kal szemben. Összességében ez a változás hosszabb távon ultralaza monetáris politikát feltételez a Fed részéről is, amire a piac már egy ideje számított is. További konkrétumok a Fed soron következő, szeptember 15-16-i kamatdöntő ülésén derülhetnek ki. A koronavírusra adott gyors válaszreakciót követően a Fed ezzel ismét elsőként lépett a világ vezető jegybankjai közül, amit könnyen lehet, hogy a többiek is sorban követni fognak. Francois Villeroy de Galhau francia jegybankelnök máris méltatta Powell szavait, és hangsúlyozta, hogy az EKB is változtathat azon, hogy miként definiálja inflációs célját. A monetáris politikai keretrendszer felülvizsgálata az EKB-nál éppen most zajlik. Azzal pedig, hogy a fejlett jegybankok egységesen ultralaza monetáris politikára rendezkednek be hosszútávon, fontosabb szerepet kaphat a relatív reálgazdasági teljesítmény alakulása az egyes devizapárok árfolyammozgásában. Így pedig egyáltalán nem biztos, hogy Powell beszéde miatt le kéne írni a dollárt.
Vegyesen zártak tegnap a vezető amerikai részvényindexek. A Dow 0,6%-kal, az S&P500 0,2%-kal került feljebb, míg a Nasdaq 0,3%-kal esett.
A Walmart összeáll a Microsofttal és közösen tennének vételi ajánlatot a TikTok amerikai, kanadai, ausztrál és új-zélandi érdekeltségeire. Rajtuk kívül az Oracle számít még komoly potenciális érdeklődőnek, lapértesülések szerint 20 milliárd dollár feletti ajánlatukkal jelenleg vezető helyzetben vannak. Az ügyhöz közel álló források szerint akár már a következő napokban is eldőlhet, hogy kinek az ajánlatát fogadja el a ByteDance. A TikTok-nak közel 100 millió felhasználója van az USA-ban.
Donald Trumpot tegnap hivatalosan is megválasztották a republikánusok elnökjelöltjének. Trump, illetve több republikánus is arra hegyezte ki beszédét, hogy az USA nem lesz biztonságban, ha Joe Biden-t választják meg elnöknek.
Összességében inkább pozitív kép látható az ázsiai részvénypiacokon. A Shanghai index 0,6%-ot, a Hang Seng index 1,1%-ot emelkedett, viszont a japán Nikkei index 1,1%-ot csökkent.
Shinzo Abe japán miniszterelnök egészségi okokra hivatkozva bejelentette lemondását. Ugyanilyen okok miatt 2007-ben egyszer már lemondott a miniszterelnöki tisztségről. Lemondása jelentős bizonytalanságot okozhat, például a róla elnevezett, Abenomics gazdaságpolitika folytatásában is. Erre a bizonytalan helyzetre csökkenéssel reagált a japán részvénypiac.
A kínai vállalatok rekordnak számító, 67,5 milliárd dollár értékben bocsátottak ki dollárkötvényeket a nyáron. A következő három hónap is meglehetősen aktívnak ígérkezik, ugyanis a jelentős lejáratok miatt komoly finanszírozási igény jelentkezhet.
Pozitív hangulat uralkodott a főbb amerikai és európai határidős piacokon ma reggel.
Az OTP augusztus 27-én 70.000 darab saját részvényt vásárolt 10.470 forintos átlagáron.
