Erste kommentár Ugyan tegnap délutánig azt gondolhattuk, hogy van egy kis javulás a háttér folyamatokban és a gazdaságok kezdenek magukhoz térni, de az ISM beszerzési menedzser indexei jelentős negatív meglepetést hoztak. Nem...
Ugyan tegnap délutánig azt gondolhattuk, hogy van egy kis javulás a háttér folyamatokban és a gazdaságok kezdenek magukhoz térni, de az ISM beszerzési menedzser indexei jelentős negatív meglepetést hoztak. Nem hogy növekedtek volna ezek az indexek, mint ahogy várták, de inkább jelentős csökkenést mutattak. Megdöbbentő volt a feldolgozóipari kilátások visszaesése is, de a munkaerőpiaci kilátások nagymértékű csökkenése illetve az új rendelésállományok szintén jelentős visszaesése igazán sokkoló volt. Mindehhez a kereskedelmi háború újbóli felerősödése adott még negatív hátteret. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor egészen jól viselkedett az amerikai piac, amely moderált mértékű csökkenést mutatott. Ugyanakkor a DAX-ot az új szociáldemokrata vezető szénerőmű bezárásokhoz kapcsoló csökkentett támogatásokra vonatkozó elképzelései is sújtották, az index nagyot esett, amelyből ma próbál felállni. Ne feledjük, hogy amúgy a DAX is korrekciós periódusban van. Így talán nem meglepő a tegnapi heves reakció ennyi napközbeni rossz hírre.
A mai napon próbálkozhatnak egy kis korrekcióval az indexek. A DAX a reggeli órákban emelkedik, ami remélhetőleg megmarad a nap végéig. Ugyankkor a szintén korrekciós fázisban levő BUX halovány életjeleket mutat. Itthon igazándiból egyetlen negatív hír borzolta a kedélyeket. Neveztesen a MOL nagyon gyenge finomítói árrései, amik valószínűleg az elkövetkező hónapokban fennmaradhatnak, s okozhatnak relatíve gyenge eredményeket. Mindenesetre egy oldalazás itthonra is kinéz a mai napon.
A volatilitás komolyabb megugrása mellett 1% körüli esést szenvedtek el tegnap a vezető amerikai részvényindexek. Emögött részben a vártnál gyengébb ISM feldolgozóipari beszerzési menedzser index állt, illetve az, hogy az amerikai kereskedelmi miniszter enyhén fenyegető hangnemet ütött meg Kínával szemben. A Dow 1%-kal, az S&P500 0,9%-kal, a Nasdaq 1,2%-kal esett.
A várt 49,2 és az előző havi 48,3 ponttal szemben 48,1 pont lett az ISM novemberi feldolgozóipari indexe az USA-ban, ezzel elmaradt az ipari kilátások érdemi javulása az utóbbi évek mélypontjának környékéről. A jövőbeli kilátások szempontjából negatívum, hogy az új megrendelések alindex 49,1 pontról 47,2 pontra esett, míg a foglalkoztatást mérő alindex 47,7 pontról 46,6 pontra. Ezzel szemben pozitívum, hogy a készletek az új megrendeléseknél is gyorsabb ütemben csökkentek, azaz inkább a piaci bizonytalanság és nem a felhalmozódott készletek miatt gyengébb a termelés.
Az USA szerint negatívan diszkriminálja a francia digitális szolgáltatási adó a nagy amerikai tech cégeket, emiatt új importvámok bevezetését tervezi 2,4 milliárd dollárnyi francia termékre, köztük pezsgőkre, táskákra, sajtokra és sminktermékekre. A döntésre egy 4 hónapos vizsgálat végén került sor, amit a végleges bevezetés előtt még egy konzultációs szakasz előzhet meg. A Kereskedelmi Hivatal azt is bejelentette, hogy hasonló intézkedést mérlegel Olaszországgal, Ausztriával és Törökországgal szemben is. A mai napon a londoni NATO-csúcs során találkozik egymással Donald Trump és Emmanuel Macron, ahol valószínűleg a fenti intézkedést is megbeszélhetik.
Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter szerint Trump korábban világosan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy amennyiben nem lesz előrelépés a kereskedelmi tárgyalásokban, akkor december 15-től újabb vámok lépnek életbe. Ez ellentmond az utóbbi napok-hetek szivárogtatásainak, miszerint Trump felfüggesztheti a december 15-től beígért újabb vámokat, ha addig nincs meg a részleges megállapodás.
A Trump által kivetett új vámok ugyan nem érintik Ázsiát, de mégis rontották a nemzetközi környezetet, aminek hatására kisebb mértékben csökkentek az ázsiai indexek. A Hang Seng 0,3%-ot, a Nikkei 0,6%-ot csökkent, míg a Shanghai index 0,3%-ot emelkedett.
Kína hamarosan publikálni fogja feketelistáját, melyen a megbízhatatlannak tartott szervezeteket fogják listázni, és erre alapozva szankcionálhatnak amerikai vállalatokat. Ez a kínaiak válaszlépése arra, hogy az USA elfogadta a hongkongi tüntetőket támogató törvényt, és hogy a szenátorok egy része szankciókat követel Kína miatt az ujgurok ellen elkövetett állítólagos visszaélések miatt.
Az ausztrál jegybank a várakozásoknak megfelelően 0,75%-on tartotta az alapkamatot és a jegybankelnök ismét jelezte, hogy szükség esetén készek tovább lazítani.
Hongkong kormányzója, Carrie Lam bejelentette, hogy hamarosan ismertetik egy gazdaságélénkítő program lépéseit, amire azért van szükség, mert októberben a kiskereskedelmi forgalom 24,3%-kal esett vissza év/év alapon és becslések szerint a tüntetések 2 százalékponttal csökkentik a GDP-t, így recesszióba kerülhet a hongkongi gazdaság. A programról csak annyit árult el, hogy a tüntetések által leginkább sújtott szektorokat érinti majd, így valószínűleg a kiskereskedelem mellett a turisztikai vállalatok is részesedhetnek belőle.
A főbb amerikai és európai határidős indexek a pozitív tartományban voltak ma reggel, egyedül a FTSE volt mínuszos.
A MOL 2,9 dollár/hordó finomítói marzsról adott számot november hónapra, míg a petrolkémiai marzsok 265 euró/tonnára estek. A MOL idén januárban érte el a leggyengébb finomítói marzsát (2,2 dollár/hordó), de a mostani szint is bőven a harmadik negyedévi (5,7 dollár/hordó) alatt van. A petrolkémiai marzs most novemberben volt a legalacsonyabb az éven belül, tavaly ilyenkor 478 euró/tonna volt, míg az idei harmadik negyedév átlaga 370 euró/tonnát ért el. Véleményünk: A marzsok még annak ellenére is megdöbbentően nagyot estek, hogy az irányadó mutatók már jelezték a komoly esést. A hír negatív a MOL részvényekre nézve.
A Richter 2019. november 29-én 5.000 darab saját részvényt vett 5.857 forintos átlagáron. A maximum 700.000 darabra szóló megbízásból eddig összesen 528.500 darabot vásároltak.
