Kisebbségbe került a Konzervatív Párt A FTSE100 0,2%-ot, a DAX 0,4%-ot, a CAC40 pedig 0,5%-ot csökkent a tegnapi kereskedésben. Több drámai fordulat is történt tegnap a Brexit kapcsán. Egyrészt Boris Johnson és a Konzervatív...
A FTSE100 0,2%-ot, a DAX 0,4%-ot, a CAC40 pedig 0,5%-ot csökkent a tegnapi kereskedésben.
Több drámai fordulat is történt tegnap a Brexit kapcsán. Egyrészt Boris Johnson és a Konzervatív Párt elveszítette minimális, 1 fős többségét a parlamentben, miután egyik képviselőjük kilépett a frakcióból. Másrészt az ellenzéki Munkáspárt magához ragadta a kezdeményezést, és (kormánypárti támogatókkal 328:301 arányban) sikerült napirendre tűzniük a Hard Brexitet ellehetetlenítő törvényt, ami jó indikáció lehet arra vonatkozóan, hogy meg is szavazhatják azt. Ma már szavaznak is a javaslatról, melynek értelmében ha október 14-ig nincs parlament által elfogadott Brexit megállapodás, akkor Johnsonnak kötelező lenne 2020 január végéig határidő hosszabbítást kérnie az EU-tól. A határidő hosszabbításhoz a bent maradó EU tagországok egyhangú döntésére van szükség, ez azonban inkább csak formalitásnak tekinthető. Johnson viszont elfogadhatatlannak tartja a határidő hosszabbítást és előrehozott választást helyezett kilátásba, ha megszavazzák a javaslatot.
Az előrehozott választások egyébként is egyre aktuálisabbak, hiszen a pártfegyelem megsértése miatt a 21 átszavazó kormánypárti képviselőt a pártból való kizárással fenyegették meg. Ebben az esetben viszont már kisebbségbe, sőt meglehetősen nagy különbséggel kerülne kisebbségbe a Konzervatív Párt, így a kormányzás ellehetetlenülése miatt is szükség lehet majd az előrehozott választásokra.
Az Öt Csillag szimpatizánsai 79,3%-os támogatással jóváhagyták, hogy Giuseppe Conte alakítson kormányt Olaszországban az Öt Csillag és a Demokrata Párt együttműködésével. Az új kormányt várhatóan már ma be is mutatják.
Több kritikát is kapott az EKB kötvényvásárlási elképzelése. A francia jegybank elnöke, Francois Villeroy de Galhau szerint óvatosnak kell lenni az eszközvásárlások újrakezdésével, ugyanakkor a kamatcsökkentést ő is támogatja. Az észt jegybank elnöke, Madis Müller szintén kritikusan fogalmazott. Szerinte nincs szükség új eszközvásárlási program indítására, ugyanakkor a kamatok csökkentését ő is szükségesnek tartja.
