Véget ért a parlamenti demokrácia Nagy-Britanniában?

Tegnap a királynő jóváhagyta Boris Johnson kérését, melynek értelmében szeptember 9. és október 14. között felfüggesztik a brit parlamentet. Pont a Brexit szempontból legkritikusabb időszakban. Sokan a parlamentáris demokrácia megcsúfolásának tartják, hogy az elmúlt évtizedek legfontosabb politikai döntésénél a miniszterelnök igyekszik megkerülni a parlamentet. A felháborodás óriási, kevesebb mint egy nap alatt már 1 millióan töltötték ki a tiltakozó petíciót, míg az ellenzéki Munkáspárt bizalmatlansági indítvány útján a kormány megbuktatásán dolgozik.

Míg a piacok a rendezetlen Brexit miatt egyre inkább aggódhatnak, addig Olaszország kapcsán fellélegezhetnek. Az Öt Csillag és a demokrata párt megállapodott, így az ő valószínűtlen koalíciójuk próbálkozhat a kormányalakítással. Az előrehozott választást tehát sikerült elkerülniük, kérdés meddig lesz működőképes az új kormány.

Emelkedéssel zárták a tegnapi napot a vezető amerikai részvényindexek. A Dow 1%-kal, az S&P500 0,7%-kal, a Nasdaq 0,4%-kal került feljebb.

Két, idén nem-szavazó Fed jegybankár is a további monetáris lazítás irányába utaló nyilatkozatot adott tegnap. A San Francisco-i Fed elnöke, Mary Daly a jelenlegi nyomottabb inflációs környezetben fontosabbnak tartja, hogy annyi ember csatlakozzon az amerikai munkaerőpiachoz, amennyi csak lehetséges, főként úgy, hogy a teljes foglalkoztatottság pontos mértéke kérdéses. Ezt pedig a gazdasági növekedés serkentésével lehet elérni, ehhez a jegybank fő eszköze a kamatcsökkentés. Emellett Daly szerint jobb elkerülni egy potenciális gödröt, legalábbis ami az amerikai gazdasági növekedést illeti, mintsem kimászni belőle. Robert Kaplan, a dallasi Fed elnöke ennél is konkrétabban fogalmazott. Szerinte szükség lehet egy újabb kamatcsökkentésre, ugyanis megvan annak a veszélye, hogy a gyengülő iparban elbocsátások indulnak, ami megtörheti a belső fogyasztás erős lendületét. Ennek pedig elébe kell menni. A fenti megnyilvánulások Jerome Powell múlt heti beszéde után továbbra is a szeptemberi kamatcsökkentés irányába mutatnak, a kérdés az, hogy mi következhet ezután. A piac az október végi ülésre 2/3-os valószínűséggel újabb 25 bázispontos kamatcsökkentést vár, majd ezt követően a legközelebbit jövő januárra, sőt áprilisra még egyet. Ehhez a szcenárióhoz komolyabb gazdasági lassulásnak kéne érkeznie, jelenleg ez azonban az amerikai makroadatokon még nem látszik.

Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerint tárcája komolyan fontolgatja azt, hogy a kedvező hozamkörnyezetet kihasználva nagyon hosszú távú (50, 100 éves) állampapírt bocsásson ki. Ezt egyébként világszerte több ország, köztük Olaszország, Ausztria vagy Argentína is meglépte. Mnuchin emellett azt is mondta, hogy a pénzügyminisztérium egyelőre nem tervez interveniálni a devizapiacon az erősödő dollár miatt. Ha ehhez folyamodnának, azt csakis más országokkal egyeztetve tennék.

Kisebb csökkenés jellemezte ma az ázsiai piacokat. A Nikkei és a Shanghai index egyaránt 0,1%-ot, a Hang Seng pedig 0,3%-ot csökkent.

Az amerikai pénzügyminiszter nyilatkozata alapján hamarosan folytatódnak a személyes egyeztetések az USA és Kína között. A korábbi menetrendnek megfelelően erre szeptemberben kéne, hogy sor kerüljön. Ugyanakkor Peter Navarro, az USA kereskedelmi tanácsadója szerint nem szabad gyors áttörésre számítani, hiszen strukturális változásokat is várnak Kínától, amihez időre van szükség. Ez a narratíva azt erősíti, hogy a 2020-as amerikai elnökválasztásig nem várható megállapodás.

Negatív hangulat uralkodott a határidős piacokon ma reggel.