Elintézték a piacokat

Fokozódik az amerikai-kínai feszültség, hiszen az alelnök szerint akár meg is duplázódhat a kínai árukra kivetett vámtétel. Kína sem rest, hiszen megint belengette a ritka földfémek exportjának korlátozását. Márpedig abban nagyhatalom, hiszen a világ termelésének 80 százalékát Kína adja. Ez pedig komoly zsarolási potenciál. Ugyanakkor Mexikó is kapott egy kis ajándékot az 5 százalékos induló vám formájában. Az USA felszólította őket, hogy fékezzék meg egyedül a migrációt. Ha sikerül, akkor visszaáll az eredeti állapot, ha pedig nem, akkor a vám havonta 5 százalékponttal növekszik a 25 százalékos plafon eléréséig. Szerintünk Trump a jövő évi választások miatt lett ilyen aktív, hiszen a fenti problémákat, tárgyalásokat mielőbb le kellene zárni, hogy az elnök növekvő gazdasággal és kellő népszerűséggel mehessen bele a választási kampányba. Mindenesetre egyelőre a félelem az úr a piacokon, és ez még egy darabig így is maradhat. Technikai értelemben a nyár végéig kitartathat a volatilis kereskedés.

A mai napon a kezdeti csökkenés megmaradhat mind a DAX, mind a BUX indexnél.

Az újabb kockázatok ellenére kisebb emelkedés jellemezte az európai részvénypiacokat. A Dow és az S&P 500 0,2%-ot, a Nasdaq 0,3%-ot emelkedett.

Június 10-től Trump 5%-os vámot vet ki Mexikóra, amiért szerinte Mexikó nem tesz meg minden tőle telhetőt a migrációs hullám megállítása érdekében. A vám minden hónap elején további 5%-kal emelkedik, amíg Trump nem találja elégségesnek az intézkedéseket, így októberben már 25%-os vámmal sújtaná Mexikót. A lépés azért is váratlan, mert a kereskedelmi viszályokat egy új NAFTA megállapodással nemrégiben oldották meg. Az amerikai elnök bejelentésére a mexikói peso több, mint 2%-ot gyengült a dollárral szemben.

Richard Clarida, a Fed jegybankára lényegében megnyitotta az utat a kamatvágás lehetősége előtt. Tegnapi beszéde szerint a gazdaság jelenleg nagyon jó állapotban van, a munkanélküliség alacsony, az infláció nyomott. Ugyanakkor jelezte, hogy a jegybank készen áll a kamatcsökkentésre, amennyiben romlik a gazdasági környezet. Clarida egyébként nem tartozik a galambok közé, inkább centrális nézeteket képvisel a monetáris politikával kapcsolatban.

Tegnap tette közzé negyedéves jelentését az Uber, ami nem tartogatott komolyabb meglepetést. Az árbevétel 2,76 milliárd dollár lett, minimálisan meghaladva a konszenzust. A társaság 1 milliárd dolláros vesztesége megfelelt az előzetes számoknak. A vezérigazgató szerint a 2019-es év még a befektetések éve lesz, ergo egyelőre nem várható a profit jelentős emelkedése, helyette továbbra is a növekedés fog kulcsszerepet kapni. A zárás utáni kereskedésben 1,7%-ot emelkedtek a részvények.

Az Amazon beléphet a mobilszolgáltatások piacára is, ugyanis fontolóra veszik, hogy megvásároláják a feltöltőkártyákra szakosodott Boost Mobile-t, amely a T-Mobile US és a Sprint egyesülése érdekében kerülhet kalapács alá.

Az egyre durvuló kereskedelmi konfliktus ma is padlóra küldte az ázsiai indexeket. A Nikkei 1,6%-ot, a Hang Seng 0,5%-ot, a Shanghai index pedig 0,2%-ot csökkent.

Az amerikai alelnök, Michael Pence kijelentette, hogy szükség esetén az USA képes több, mint duplájára emelni a Kínára kivetett vámokat. Kína válaszul ismét a ritkaföldfémek exportjának korlátozásával fenyegetőzött.

Májusban ismét a lassulás jeleit mutatta a kínai gazdaság. A feldolgozóipari beszerzési menedzser index újból 50 pont alá, 49,4 pontra esett, alulmúlva a 49,9 pontos várakozást. A szolgáltatóipar esetében az index 54,3 ponton stagnált. A feldolgozóipar romlása a kiújuló kereskedelmi konfliktusra vezethető vissza.

A japán munkanélküliségi ráta áprilisban a vártnak megfelelően 2,4% lett.

Az európai és az amerikai határidős piacok is mínuszban voltak ma reggel.

A MOL június 27-én kezdi meg az osztalékfizetést, az utolsó kereskedési nap osztalékszelvénnyel június 14. Az osztalék hozzávetőlegesen 142.5 forint részvényenként (95 forint normál és 47,5 forint rendkívüli osztalék).